A Lyme-kór (vagy borreliosis, Lyme-kór) a ritka betegségek listáján szerepel, és az elmúlt években emelkedő tendenciát mutat a megbetegedések száma

A betegséget okozó bakteriális spirocheta-fertőzés (Borrelia burgdorferi) kullancscsípés útján átterjedhet az emberre, melynek tünetei nehezen észlelhetők, visszaesése pedig gyakran igen rokkantságot okoz.

Lyme-kór

Két tényező járul hozzá ahhoz, hogy valaki Lyme-kórt kapjon: a harapásért felelős kullancsnak (Ixodes ricinus) a Borrelia baktériumot kell tartalmaznia (bélben és nyálmirigyekben), és hosszú ideig az emberi bőrön kell maradnia (fertőzés veszélye). nagymértékben megnövekszik, ha több mint 12 órán keresztül vagy több napig ragaszkodik).

A véráramba kerülő borrelia azonban gyakran nem képes túlélni és fertőzést okozni, mivel alkalmazkodnia kell az emberi környezethez, és védekeznie kell az immunrendszerével.

Lyme-kór: diagnózis

A Lyme-kór diagnózisát a tüneteken alapuló klinikai képen túlmenően vérvizsgálat (ELISA, kemilumineszcencia, Western blot a szerológiai megerősítésre használt tesztek) végzi.

Ám a teszt elvégzése – azaz a kullancscsípéstől a diagnosztikai ítéletig – eltart néhány hétig, mert a borrelia elleni antitestek megjelenése nem olyan azonnali.

Borreliosis: tünetek

A borreliosis első tünetei általában a harapás helyén kialakuló körkörös bőrpír, amely átterjedhet vagy más testrészekre vándorolhat: kezdetben kicsi és vörös színű, de akár 50 cm átmérőjű is lehet.

Kevésbé gyakori a megnagyobbodott nyirokcsomók, torokfájás, hányinger és hányás.

Néhány hét elteltével a betegek több mint felénél ízületi gyulladás, valamint neurológiai elváltozások vagy szívproblémák alakulhatnak ki.

A Lyme-kór időben történő diagnosztizálása esetén célzott antibiotikum terápia (doxiciklin, amoxicillin) alkalmazható; ellenkező esetben, ha a fertőzés súlyosabb, ceftriaxon intravénás vagy intramuszkuláris adagolását alkalmazzák, melynek időtartama a további tünetek, például neurológiai vagy kardiális szövődmények vagy ízületi gyulladás típusától függ. Az esetek kis százalékában a tünetek néhány hónapig, akár hat hónapnál tovább is fennállhatnak.

Megelőzés: Óvakodjon a kullancscsípéstől

A kullancs vagy Ixodida (Ixodes ricinus vagy erdei kullancs és Rhipicephalus sanguineus vagy barna kutyakullancs) olyan atka, amely a gerinces gazdaszervezet vérével táplálkozik.

A kullancsok kis méretűek (maximum 6 mm) és hematofág paraziták, amelyek harapása akár emberről, akár más állatról történhet anélkül, hogy helyi tüneteket, legfeljebb egy kis viszketést okozna; gyakran véletlenül veszi észre az ember, hogy a bőrében fészkelődik.

Gyakran fájdalommentes harapásuk hordozója lehet a fertőzésnek, de ez ritka, mert nem biztos, hogy a kullancs fertőzött-e csírával, és ha igen, akkor nem is továbbítja azt emberre, vagy olyan mennyiségben továbbítsa, amely nem okoz problémát.

Ráadásul a legtöbb esetben a fertőzést az immunrendszer semlegesíti.

Ez azonban továbbra is fontos eshetőség, amelyet nem szabad alábecsülni harapás esetén.

Egyelőre az egyetlen hasznos stratégia a kullancscsípés elleni védekezés, ha fokozottan veszélyeztetett területekre, például erdőkbe vagy magas füves rétekre látogat.

Miután felkeresett egy olyan helyet, ahol kullancsok lehetnek, érdemes alaposan átnézni a teljes bőrfelületet, a ruházatot és az esetleges háziállatokat.

Mindig ellenőrizze a szabaddá vált részeket, különösen a fejet, a mellkast, a hónaljat és az ágyékot, ahol a legvalószínűbb, hogy megbújnak.

Fontos, hogy helyesen távolítsuk el a kullancsokat, és ne hagyjuk a rostrum egyes részeit a bőrben: használjunk csipeszt, finom csavaró mozdulattal távolítsuk el a kullancsot.

Az olyan gyógymódok, mint a vazelin és a denaturált alkohol, haszontalanok, mert nem zsibbadnak és nem pusztítják el a kullancsot; sőt, ha csak részben távolítják el őket, akkor a bőrbe ágyazott részek csomók kialakulásához vezetnek, amelyek tévesen daganatnak tűnhetnek.

Hasznos az érintett terület fertőtlenítése, és gyanús tünetek esetén a fertőző betegség felmérése szükséges annak megállapítására, hogy melyik betegség terjedt át, a kullancscsípés által kiváltott betegségek kezelésére legmegfelelőbb antibiotikum terápia felírásával.

Kullancsok és emberi betegségek

Három kullancs által terjesztett emberi betegség van hazánkban.

A meningo-encephalitist a Lyme-kóron kívül a párás klímát kedvelő erdei kullancs, az Ixodes ricinus is terjeszti, amely főleg Észak-Olaszország erdőiben fordul elő.

A másik betegség a Ripicephalus sanguineus, a kutyakullancs által terjesztett mediterrán gombláz.

Ez a parazita a forró, száraz éghajlatot kedveli, és meglehetősen gyakori Közép- és Dél-Olaszországban, különösen Szicíliában.

A tünetek általában nem specifikusak, és enyhe láz, fejfájás, izom- és ízületi fájdalom és általános rossz közérzet.

Olvassa el még:

Emergency Live Még több…Élő: Töltse le újságja új ingyenes alkalmazását IOS és Android rendszerre

Mit tegyen egy kígyócsípés esetén? Tippek a megelőzéshez és a kezeléshez

Rovarcsípések és állati harapások: A jelek és tünetek kezelése és felismerése a betegben

Hogyan védheti meg magát a hegedűpók (vagy barna remete) harapásától?

Mi a Lyme-kór és mik a tünetei?

Forrás:

Niguarda