Izom-csontrendszeri fájdalom: mi ez és hogyan kell beavatkozni

Izom-csontrendszeri fájdalom: csontfájdalom, amely érinti az ízületeket, de az inakat és szalagokat vagy az izmokat is. Fájdalom a nyakban, a gerinc- és hátizmokban, a térdben, hogy csak néhányat említsünk

Széles körben elterjedt fájdalom, amely életünk során legalább egyszer, különböző életkorokban érintett bennünket, és amely gyakran nem magyarázható. Egyes esetekben rövid időn belül elmúlik, máskor krónikussá válik, ami befolyásolja a mindennapi életet, sőt a hangulatot is.

Mozgásszervi fájdalom: hogyan válasszuk ki a megfelelő szakembert?

A betegek nagyon gyakran összezavarodnak, amikor csont- és izomfájdalmakkal szembesülnek: különböző figurák és szakemberek foglalkoznak ezzel, de nyilvánvalóan eltérő funkciókkal és képességekkel.

Patológiánkhoz megfelelő szakember kiválasztása az első lépés a helyes diagnózis és kezelés felé.

A fiziáter a betegek funkcionális helyreállításával foglalkozó rehabilitációs szakember.

Ez a rehabilitáció számos területet érint: az ortopédia mellett a neurológiát és a szív- és légzőszervi gyógyászatot.

Ez egy nagy csapatmunka, amely szinergiát és különböző szakmai készségeket foglal magában, hogy mindenki a legjobb tudása szerint kivegye a részét a páciens gyógyulásáért.

Az ortopéd ezzel szemben sebész, így szemlélete és szakértelme a műtétre irányul, ami bizonyos esetekben és egyes kórképeknél elengedhetetlen, de a csont-izomfájdalmak többségében nem, és a kezelés amelyre fókuszálhat, az konzervatív.

Izomfájdalom és ízületi fájdalom: a különbségek

Az izomfájdalmat különböző okok okozhatják: sérülés, trauma, intenzív edzés, megerőltető munka vagy rossz testtartás.

Általánosságban elterjedt izomfájdalomban nyilvánul meg, és ha túlzott megerőltetés vagy túl nehéz testmozgás miatt néhány napon belül elmúlik.

Az ízületi fájdalom jellemzően az ízület terhelésekor érezhető, nagyon lokálisan, és nemcsak edzés és mozgás közben, hanem nyugalomban is érezhető.

Egyes esetekben az ízületi és izomfájdalmak az éghajlattal is összefüggésbe hozhatók, mert szervezetünk eltérően reagál a külső hőmérsékletre: általában a reumás beteg a mozgásszervi, azaz a csontokon, szalagokon túlérzékeny, jobban érzi a fájdalmat.

Ezeknek a betegeknek elegendő lenne meleg és száraz éghajlaton tartózkodniuk.

Hőt vagy hideget jobb használni a mozgásszervi fájdalmak enyhítésére?

A jég használata csontsérülés esetén javasolt, de tudatosan kell használni: a jeget a fájdalom akut fázisában kell használni, körülbelül 6-7 napig, naponta kétszer-háromszor 20 percig.

Fontos, hogy a bőr ne közvetlenül érintkezzen a lefagyott résszel, hanem egy kendővel védje.

Ha túl hosszú ideig és közvetlenül a bőrön használja, fennáll a bőrfoltok vagy akár égési sérülések veszélye.

A meleg viszont izomfájdalmak, sőt krónikus fájdalmak esetén javallott, mert ellazítja az izmokat és segíti az ellazulást, módosítva a fájdalomérzékelést is: erre példa egy jó meleg zuhany, a radiátor melege. , a melegvizes palackot egészen a fűtőfoltokig, amelyek a hő lokális eloszlásával fejtik ki hatásukat, ahol felhelyezik.

Amikor a fájdalom krónikussá válik

Ha az ízületi vagy izomfájdalmak idővel elhúzódnak, nagyon fontos szakemberhez fordulni: a krónikus fájdalom nemcsak a testet, hanem az elmét is érinti az érzelmi és hangulati szféra bevonásával: az agy valójában folyamatosan készenlétben van, és folyamatosan kap. „fájdalom” és „negatív” impulzusok az idegrendszerből.

A tanács az, hogy orvosi rendelvényre használjon olyan termékeket, amelyek megpróbálják megszüntetni az állandó fájdalmat, különben negatív hurokba kerül, ami viselkedési és érzelmi szempontból is veszélyes.

Mivel nem lehet túl sokáig szedni a fájdalomcsillapítót, a legyezőket vagy a kortikoszteroidokat, vannak olyan termékek, mint a hialuronsav, a glükózamin, a kondroitin és más anyagok, amelyek védő hatást fejtenek ki: ezek olyan anyagok, amelyek már jelen vannak a szervezetünkben, amelyek valóban segítenek csökkenteni a fájdalmat. és megakadályozzák, hogy az agy állandóként regisztrálja ezt az állapotot.

Ezenkívül a mérsékelt, fokozatos és ellenőrzött testmozgás, mint például a nyújtás, kerékpározás, futópadok, séta – mindazok az alacsony hatású aerob tevékenységek, amelyek stimulálják a test mozgásszervi és szív- és érrendszeri rendszerét – elengedhetetlen mind a krónikus fájdalomban szenvedők, mind a megedzett mozgásszegények számára, akik miatt fájdalmat tapasztalnak. izomgyengeségre és inaktivitásra.

A vakolatok működnek?

Izom- és csontfájdalmakra kétféle tapasz létezik: a melegítőnek csak melegítő funkciója van, míg a gyógyszeres tapaszok belsejében gyulladáscsökkentő vagy fájdalomcsillapító található, amely csak az érintett területen hatol be, és lokalizáltan hat.

Nyilvánvalóan nem tesz csodát, mert a szubkután behatolás képessége szerény.

Ez csekély hatású a szájon át vagy az izmokon keresztül bevett termékhez képest.

Olvassa el még:

Fájdalom a talpban: lehet lábközépcsontfájás

Fájdalom és bizsergés a kézben, mely betegségek tünetei?

A fájdalom kezelése és enyhítése: A fájdalomcsillapító terápia szerepe

Forrás:

Humanitas

Akár ez is tetszhet