A nyelőcső achalasia egy olyan rendellenesség, amely a folyékony és a szilárd táplálék lenyelésének nehézségével kapcsolatos. Ennek oka a gyomor és a nyelőcső (alsó nyelőcső záróizom) közötti szelep kinyitásának hiánya, valamint a gyomorfalak motilitása (mozgása), ami megakadályozza a táplálék megfelelő áthaladását.

A nyelőcső achalasia okai

Sajnos ennek a betegségnek az okai még mindig ismeretlenek, bár a nyelőcső idegfonat diszfunkciójának okaként vírusos fertőzéseket vagy autoimmun betegségeket gyanítanak.

Nyelőcső achalasia, tünetei

A nyelőcső achalasia fő tünete a dysphagia, vagyis az az érzés, hogy a nyelőcsőben lenyelés után a táplálékbolus megállt.

Leggyakrabban szilárd ételek fogyasztása után fordul elő, de néhány esetben folyadékfogyasztás után is előfordulhat: ebben az esetben paradox dysphagiának nevezzük.

Egyéb tünetek lehetnek

• az emésztetlen táplálék regurgitációja, amely a légutakba kerülve ab engestis (azaz a lenyelt anyagokból származó) tüdőfertőzést is okozhat;
• mellkasi fájdalom, amely gyakran a hátba sugárzik, ami intenzitásukat tekintve szívbetegséget utánozhat;
• sialorrhoea, azaz fokozott nyálfolyás;
• fogyás és a kapcsolódó alultápláltság.

Diagnózis

Nyelőcső achalasia gyanúja esetén a klinikai vizsgálaton és az anamnézisen túl az elvégzendő diagnosztikai vizsgálatok is változatosak.

Az oesophagogastric tranzit röntgenvizsgálata: ezt az egyszerű vizsgálatot kontrasztanyag szájon át történő felvételével végezzük, amely lehetővé teszi a nyelőcső és a nyelőcső és a gyomor közötti átjárás (cardia) láthatóvá tételét.

Achalasiás betegeknél gyakran előfordul a nyelőcső változó mértékű tágulása, a kontrasztanyag lelassult és fonalszerű áthaladása a cardia szintjén, valamint a gyomorbuborék hiánya.

Esophagogastroduodenoscopia: általában a cardia daganatos megbetegedésének kizárására szolgál.

Bár ez nem egy specifikus teszt az achalasia diagnosztizálására, feltárhatja a nyelőcső lumen tágulását, ételmaradék esetleges jelenlétét, stasis oesophagitist, és mindenekelőtt lehetővé teszi az endoszkópos szakember számára az endoszkóp kardián keresztüli áthaladását, ami ezeknél a betegeknél általában „rángatózó érzéssel” jelentkezik.

Nagy felbontású manometria (HRM): ez az a vizsgálat, amely lehetővé teszi a végleges diagnózist.

Egy kis szonda transznazális bejuttatásával felmérhető a nyelőcső perisztaltikus aktivitása, a nyomások és az alsó nyelőcső záróizom felszabadító képessége.

Ez a vizsgálat nemcsak az achalasia diagnosztizálását teszi lehetővé, hanem három különböző típus megkülönböztetését is (Chicago osztályozás), amelyek megfelelnek a nyelőcső motilitásában, a tünetekben és a kezelési megközelítésben bekövetkező eltérő változásoknak.

Hogyan kezeljük a nyelőcső achalasiát

A nyelőcső achalasia ritka betegség a lakosság körében, és gyakran későn diagnosztizálják.

A felismerés után fontos a kórélettani diagnózis pontos útvonala és a referenciaközpontokban végzett alapos értékelés, hogy kiválaszthassuk azt a megközelítést, amely garantálja a legjobb eredményt a tünetkezelés szempontjából.

Ami a kezelést illeti, számos különböző típus létezik, mindegyiknek megvan a maga hatékonysága és javallata a különböző célokra.

Orvosi terápia kalcium antagonistákkal

Mindenekelőtt meg kell jegyezni, hogy a kalcium-antagonistákkal végzett orvosi terápia nem bizonyult hatékonynak a tünetek szabályozásában, mivel számos dózisú krónikus kezelést igényel, és rosszul tolerálható mellékhatásokat okoz, például fejfájást és hipotenziót.

Botulinum toxin

A botulinum toxin endoszkópos beoltása blokkolhatja az acetilkolin felszabadulását az Auerbach-féle myentericus plexusból (az enterális idegrendszer része, amely a gyomor-bél traktus külső izomzatában található) azáltal, hogy gátolja a simaizomzatot és csökkenti az alsó nyelőcső-záróizom nyomását.

Az azonnali hatás jó, de az eljárás tele van gyakori kiújulásokkal és ismételt endoszkópos eljárások szükségességével.

A cardia pneumatikus tágulása

Egy másik kezelés a szív pneumatikus tágítása. Ez magában foglalja a pneumatikus nyelőcsőtágító (ballon) endoszkópos ellenőrzés alá helyezését a cardia szintjén, amely a rostok tágításával azok felszabadulását idézi elő.

Az ilyen típusú kezelések hatékonysága jó, de a betegek 25%-a igényel utólagos tágítást.

Ez a megközelítés előnyben részesítendő azoknál az idős betegeknél, akiket társbetegségek (pl. kísérő betegségek) jelenléte miatt nem lehet műtétre utalni, vagy olyan betegeknél, akiknél a műtéti kezelést követően a tünetek kiújulnak.

VERS

A POEM (per-orális endoszkópos myotomia) a nyelőcső izomrostjainak endoszkópos metszete.

Ez a technika abszolút hatékony a dysphagia tünetének megszüntetésében, de számos tanulmány ellenére kétségek merülnek fel a módszerrel kapcsolatban, mivel úgy tűnik, hogy hosszú távon megterheli a gastrooesophagealis reflux és az azt követő oesophagitis kialakulása.

A sebészeti beavatkozást az első számú kezelésnek tekintik, és ha azt referencia központokban végzik, akkor az operáltak több mint 85%-ánál megfelelő eredmény születik.

Heller myotomia

A Heller-miotómia egy minimálisan invazív videolaparoszkópos technikával, általános érzéstelenítésben végzett sebészeti beavatkozás. A nyelőcső izomrostjainak egy szakaszából áll, amely a nyelőcsőben található (5 cm a nyelőcsőben és 2 cm a gyomorban).

A myotómiát Dor szerint elülső anti-reflux műanyaggal kombinálják, amely véd a posztoperatív reflux kialakulása ellen.

Olvassa el még:

Emergency Live Még több…Élő: Töltse le újságja új ingyenes alkalmazását IOS és Android rendszerre

Asztma, a betegség, amitől eláll a lélegzeted

Gastroesophagealis reflux: okok, tünetek, vizsgálatok a diagnózishoz és kezeléshez

Globális stratégia az asztma kezelésére és megelőzésére

Gyermekgyógyászat: „Az asztmának lehet „védő” fellépése a Covid ellen”

Nyelőcső achalasia, A kezelés endoszkópos

Forrás:

GSD