Reumatológiai vizsgálatok: artroszkópia és egyéb ízületi vizsgálatok
Az artroszkópia a reumatológiai vizsgálatok egyike: lehetővé teszi az ízület elemzését artroszkóppal, egy kis csőből, lencsékből és egy endoszkópként működő fényforrásból álló diagnosztikai műszerrel.
Általában a térd artroszkópiáját loko-regionális érzéstelenítésben végzik, de bármely más ízületnél is alkalmazható.
Az elemzendő rész bőrét először fertőtlenítő szappannal megtisztítják; ezután bemetszést ejtenek az ízületben, és steril folyadékot fecskendeznek az ízületbe, hogy jobb látást biztosítsanak.
Végül behelyezik az artroszkópot, és az ízület képe látható és elemezhető egy monitoron, amelyhez a műszer csatlakozik.
Az artroszkópia során egyéb manőverek is elvégezhetők; például biopszia vagy ínszalag rekonstrukció végezhető.
Ebben az esetben annyi bemetszés lesz, amennyi a többi szükséges műszer bevezetéséhez szükséges.
A teszt általában egy óráig tart.
Lehetséges, hogy a teszt után az alkatrész megduzzad, de ez teljesen normális.
A vizsgált ízület az artroszkópia után néhány napig enyhén merev lehet.
A könnyebb tevékenységek, például a séta, azonnal folytathatók, bár fájdalmat és duzzanatot okozhatnak.
A tevékenységek általános újrakezdése a vizsgálat során talált patológia típusától függ.
A teszttel kapcsolatos további kockázatok a duzzanat mellett a fokozott ízületi fájdalom, fertőzés vagy gyulladás; ezenkívül olyan problémák is előfordulhatnak, mint a szövetek perforációja, szalagszakadás vagy vérzés.
Az artroszkópia nagyon alapos, de nagyon invazív vizsgálat, ezért általában csak röntgenfelvétel után írják fel a vizsgált ízület állapotának vizsgálatára.
Reumatológiai laboratóriumi vizsgálatok
ANA: ez a teszt az antinukleáris antitestek véráramban való jelenlétének meghatározására; ezek az antitestek a kötőszöveti gyulladás vagy autoimmun betegségek (lupus, rheumatoid arthritis, scleroderma) jelenlétére utalnak.
Vizeletvizsgálat: a teszt vizeletmintát vizsgál, fehérjéket, vörösvérsejteket, fehérvérsejtek vagy mások az elemzett vizeletben.
Ezen elemzések megváltozott értékei vesebetegségre utalhatnak, amely gyakran társul különféle reumás eredetű betegségekkel, például lupusszal vagy vasculitissel.
Arthrocentesis: ez az ízületi folyadék mintájának egy hosszú tű segítségével történő leszívása elemzés céljából; a vizsgálatot helyi érzéstelenítésben végzik.
Az orvos így felfedezheti a baktériumok, vírusok vagy kristályok jelenlétét az ízületben.
Fehérvérsejtszám: a keringésben lévő fehérvérsejtek mennyiségének meghatározására szolgál; ezen sejtek számának növekedése folyamatban lévő fertőzés jelenlétére, csökkenésük bizonyos autoimmun betegségekre utalhat.
Vérsejtszám: Ez a keringésben lévő vérsejtek (vörösvérsejtek, fehérvérsejtek és vérlemezkék) mennyiségének meghatározására szolgál.
Bizonyos reumás eredetű betegségek leukopéniát, azaz alacsony fehérvérsejt-szintet okoznak, mint ahogy bizonyos gyógyszerek a vérlemezkék vagy a vörösvértestek számának csökkenését is okozhatják.
Ezért gyakori, hogy az orvos ilyen típusú vizsgálatot kér a terápia felírása után.
Kreatinin: ezt általában reumás betegségben szenvedő betegeknek írják fel a vese érintettségének felmérésére.
Hematokrit: ezt a vizsgálatot a hemoglobinnal együtt alapvetően a vett vérmintában lévő vörösvértestek mennyiségének felmérésére végzik; valójában a vörösvértestek alacsonyabb mennyisége gyakran gyulladásos eredetű ízületi gyulladás vagy más reumás betegségek jelenlétét jelzi.
Eritrocita ülepedési faktor: A teszt rávilágít a lehetséges gyulladásra a szervezetben; Valójában a magas szedimentációs faktor az ízületi gyulladás különböző formáinak jelenlétét jelzi, mint például a rheumatoid arthritis vagy a spondylitis ankylopoetica, vagy a kötőszöveteket érintő betegségeket.
Rheumatoid faktor: keresi ennek az antitestnek a jelenlétét a vérben; a teszt pozitív eredménye rheumatoid arthritis jelenlétét jelzi.
Kiegészítő fehérjék: ez ezeknek a fehérjéknek a mérése, amelyek fontos feladatot látnak el a szervezetben, nevezetesen a szervezetbe jutó idegen anyagok elleni küzdelmet; a komplement fehérjék alacsony szintje lupus jelenlétét jelzi.
Olvassa el még
Emergency Live Még több…Élő: Töltse le újságja új ingyenes alkalmazását IOS és Android rendszerre
Rheumatoid arthritis: Előrelépések a diagnózisban és a kezelésben
Arthrosis: mi ez és hogyan kell kezelni
Arthrosis: mi ez és hogyan kell kezelni
Reumás betegségek: ízületi gyulladás és ízületi gyulladás, mi a különbség?
Rheumatoid arthritis: tünetek, diagnózis és kezelés
Ízületi fájdalom: rheumatoid arthritis vagy arthrosis?
A Barthel-index, az autonómia mutatója
Mi az a boka arthrosis? Okok, kockázati tényezők, diagnózis és kezelés
Egyrekeszes protézis: A válasz a gonartrózisra
Térdízületi arthrosis (gonarthrosis): a „testre szabott” protézisek különféle típusai
A vállízület arthrosisának tünetei, diagnózisa és kezelése
A kéz arthrosisa: hogyan fordul elő és mit kell tenni
Ízületi gyulladás: meghatározás, diagnózis, kezelés és prognózis
Reumás betegségek: A teljes test MRI szerepe a diagnózisban