A cöliákia gyakori betegség, de olyan tünetekkel jelentkezik, amelyeket nem mindig könnyű észrevenni. Sokan szenvednek ettől a betegségtől, és sok esetben anélkül, hogy tudnák. De hogyan lehet felismerni? Mik a cöliákia tünetei felnőtteknél és gyermekeknél?

Mi a cöliákia?

A cöliákia olyan autoimmun állapot, amelyet gyulladásos válasz jellemez, amely bizonyos genetikailag hajlamos egyéneket érint, amikor bizonyos gabonafélékben vagy az általuk szennyezett elemekben található gluténfehérje komplexet fogyasztják.

A glutén, és különösen egy benne lévő anyag, a gliadin, aktiválja az immunrendszert, amely úgy működik, hogy antitesteket termel, és tévedésből megtámadja a bélnyálkahártyát.

Ez gyulladáshoz és a bélnyálkahártya károsodásához vezet, amely egyénenként változó, beleértve a „vili” sorvadását (azaz a vesék, az élelmiszerből származó tápanyagok felszívódásához szükséges ujjszerű növekedéseket).

Sorvadásuk tápanyaghiányhoz és felszívódási zavarokhoz vezet.

Hány éves korban jelentkezik a cöliákia?

A cöliákia nem mindig alakul ki genetikailag hajlamos egyénekben.

Ha azonban a betegség fellép, bármely életkorban előfordulhat olyan tényezők kombinációja miatt, amelyek közül néhányat még nem azonosítottak.

Cöliákia: okai

A cöliákia okai, amint jeleztük, nem teljesen ismertek, de úgy gondolják, hogy több tényező keveréke, pl.

• genetikai hajlam és ismeretség, különösen a rokonság első fokán (szülők, gyerekek, testvérek), mivel a betegség kialakulásában szerepet játszó gének egyes változatai átörökíthetők leszármazottaikra;
• környezeti tényezők, például az emésztőrendszer fertőzései (rotavírus stb.);
• autoimmun betegségek, mint a cukorbetegség, pajzsmirigy-rendellenességek stb.: az ISS adatai szerint ezek akár 10-szeresére is növelhetik a cöliákia kialakulásának kockázatát az általános populációhoz képest.

A cöliákia tünetei

A cöliákia tünetei az állapot súlyosságától függően nagyon változatosak, és egyes esetekben klinikai megnyilvánulások sem jelentkezhetnek.

Az első tünet, amelyet a betegség tipikus formái közül a leggyakoribbnak tekintenek, a hasmenés, amelyet az okoz, hogy a gyulladt szervezet nem képes teljesen felszívni a tápanyagokat.

A cöliákia tünetei felnőtteknél

A hasmenés mellett a cöliákia egyéb jellemző tünetei, amelyek felnőtteknél is kimutathatók, elsősorban

• haspuffadás
• haspuffadás
• fogyás;
• kiszáradás.

A cöliákia tünetei gyermekeknél

Ami a gyermekeket illeti, a cöliákia (amely klinikai megnyilvánulások esetén ugyanazokkal a tünetekkel járhat, mint a felnőtteknél) és a tápanyag-felszívódási zavar megváltoztathatja a gyermek fejlődési görbéjét, aminek következményei néha maguk is a betegség árulkodó jelei. úgymint:

• lassabb növekedés és pubertáskori fejlődés;
• alacsony termetű;
• soványság;
• a fogzománc hiánya vagy csökkenése (hipoplázia);
• angolkór, azaz a csontok csökkent mineralizációja, ami sérülékenyebbé teszi őket, és így érzékenyebbé válik a deformitásokra és a törésekre;
• letargia, azaz állandó álmosság, energiahiány és mély kimerültség.

A cöliákia atipikus tünetei

A cöliákia azonban egyre inkább atipikus formákban jelentkezik, tisztán bélrendszeren kívüli panaszokkal, amelyek megnehezítik az azonosítást, mint pl.

• súlyos és tartós fáradtság (aszténia);
• koncentrációs nehézség
• anémia;
• folyamatos és széles körben elterjedt hajhullás (alopecia);
• visszatérő fekélyek és szájfekélyek;
• gyakori hasi fájdalom;
• ismétlődő epizódjai hányás;
• fejfájás;
• menstruációs ciklus diszfunkció, meddőség vagy vetélés;
• zsibbadás és bizsergő érzés a perifériás végtagokban (kézben és lábban) ataxiával, azaz az izmok és tevékenységük koordinációs képességének fokozatos elvesztésével.

Cöliákia és bőrtünetek: dermatitis herpetiformis

Egyes embereknél a klasszikus bélgyulladás helyett a cöliákia a „bőr cöliákiának” nevezett betegséghez vezethet, amelynek tudományos neve Duhring-féle dermatitis herpetiformis vagy Brocq fájdalmas polimorf bőrgyulladása.

A dermatitis herpetiformis-t viszkető hólyagok jellemzik, amelyek gyakran a könyökön és a térdeken alakulnak ki, de megjelenhetnek a bőr bármely területén, például a hónaljban, a fejbőrön stb.

A cöliákia egyéb formái

A cöliákiáról, mint meglehetősen összetett betegségről alkotott kép teljessé tétele érdekében a tipikus tünetekkel és az atipikus tünetekkel járó formák mellett továbbiak is szerepelnek:

• silent cöliákia: a betegség jelen van, azaz a bélbolyhok sorvadnak, de tünetek nem jelentkeznek. Ebben az esetben, tekintettel arra, hogy a cöliákiások első fokú hozzátartozóinál mintegy 15%-kal nagyobb a hajlam a betegség kialakulására, mint az átlagpopulációban, ha szoros rokonságban vannak cöliákiás esetek, célszerű diagnosztikai vizsgálatokat végezni.
• látens cöliákia: a betegnél a betegség diagnózisa pozitív, de a bélnyálkahártya normál állapotú, a bolyhok sorvadása nélkül, olyan elváltozásokkal, amelyek az évek során alakulnak ki.
• Lehetséges cöliákia: olyan egyéneknél, akiknek genetikai hajlamuk van, ezért fennáll a betegség kialakulásának kockázata, aminek következménye a bolyhok sorvadása és felszívódási zavara, de az elvégzett diagnosztikai vizsgálatok szerint még mindig negatívak és normális bélnyálkahártyával rendelkeznek.

Cöliákia és súlygyarapodás

A cöliákiáról is gyakran hallani, hogy összefüggésben áll a súlygyarapodással, de az összefüggést nem bizonyították.

Az anyagcserét lelassíthatja a pajzsmirigy betegség, amely a cöliákia kiváltó oka lehet, ugyanakkor a cöliákia felismerése és a felszívódási zavar okának megszüntetése után hízásra lehet következtetni.

Lisztérzékenység és cöliákia

A cöliákia fent említett tipikus és atipikus tünetei a betegség negatív diagnózisával és normál bélnyálkahártyával rendelkező egyénekben is előfordulhatnak.

Ebben az esetben egyszerű gluténérzékenységről beszélünk, vagyis olyan intoleranciáról, amely a cöliákiához hasonlóan egyénenként változó intenzitású, de amely az élethosszig tartó cöliákiától eltérően a glutén 1-es abbahagyása után teljesen megszűnhet. -2 év.

A gluténérzékeny egyének immunrendszere a glutén elfogyasztása után néhány órán belül reagál, amit fenyegetésként érzékelnek, míg a cöliákiában a reakció és a károsodás akár hónapok vagy akár évek felhalmozódása után is bekövetkezhet.

A gluténérzékenység körülbelül 6-szor gyakoribb, mint a cöliákia, de a mai napig nincsenek tesztek a pontos kimutatására.

Az egyetlen immunológiai eltérés, amely gluténérzékeny betegeknél észlelhető, bizonyos antitestek (első generációs AGA, IgG osztály, ritkábban IgA osztály) pozitív vérvizsgálata, amelyek az ilyen betegségben szenvedő betegek 40-50%-ánál pozitívnak bizonyulnak. .

Genetikai szinten a gluténérzékenység bizonyos genetikai markerekre (HLA-DQ2 és/vagy DQ8) az esetek körülbelül 50%-ában pozitív, szemben a cöliákiás betegek 99%-ával és az általános populáció 30%-ával.

Cöliákia, lisztérzékenység és irritábilis bél szindróma (IBS)

A gluténérzékenységben (Gluténérzékenység) szenvedők az irritábilis bélszindrómához (IBS) nagyon hasonló tüneteket mutatnak, mint például puffadás és hasi fájdalom, szabálytalan székletürítés stb.

Ezért ez az új klinikai entitás, a gluténérzékenység, magában foglalhat néhány olyan beteget is, akikről tévesen úgy gondolták, hogy irritábilis bél szindrómában szenvednek, hipochonderek vagy pszichés és szorongásos-depressziós problémákkal küzdenek.

Mindenesetre azt is hangsúlyozni kell, hogy a gluténérzékenységet sajnos még sok szakember nem „érti”, akik inkább irritábilis bélszindrómában szenvedő (néha nehezen kontrollálható) embereknek „címkézik” azokat, akik valóban gluténérzékenységben szenvednek ( könnyebben irányítható).

Cöliákia vagy búzaallergia?

Különböző betegségekről van szó, mert a búzaallergia a cöliákiától eltérően nem csak a bélrendszerben válthat ki, hanem például a légutakat, a bőrt is érintheti, valamint a legsúlyosabb esetekben anafilaxiás sokkhoz vezethet.

Búzaallergia esetén kerülni kell a búza önmagában fogyasztását, miközben sok glutént tartalmazó gabonaféle van, köztük a zab, az árpa, a rozs, a tönköly és a kamut.

Mindenesetre a differenciált diagnózis megkönnyítése érdekében tesztek végezhetők a búzaallergia kimutatására bizonyos IgE osztályú antitestek jelenléte vagy hiánya révén, valamint PRICK tesztek.

A cöliákia szövődményei

Az elmulasztott vagy késői diagnózis, valamint a gluténtartalmú élelmiszerek hosszan tartó fogyasztása cöliákiában különböző szövődményekhez vezethet, pl.

• daganatok és bélbetegségek: az életkor előrehaladtával nő az olyan daganatok kialakulásának kockázata, mint a bélkarcinóma és a non-HodgKing-limfóma, vagy a fekélyes jejunalitis, amely a bélfalban fekélyek megjelenését eredményezi;
• a központi és perifériás idegrendszert érintő betegségek; szív-és érrendszer; endokrin rendszer; máj; bőr;
• a lép atrófiája és csökkent lépfunkció (hiposzplenizmus), fokozott fertőzési érzékenységgel;
• laktóz intolerancia, amely általában a gluténmentes diéta megkezdése után néhány hónappal megszűnik;
• a tünetek fennmaradása: az esetek kevesebb mint 1%-ában a tünetek és a gyulladás a glutén étrendből való kiiktatása után sem szűnnek meg, például kollagénsprue, krónikus jóindulatú bélgyulladás, amelyet hasmenés és vizes széklet jellemez. .

Diagnózis

A cöliákia diagnózisa vérvizsgálattal és nyombélbiopsziával történik.

Ezeket a vizsgálatokat természetesen akkor kell elvégezni, ha a beteg gluténmentes diétát tart.

Vérvétel

Vérvizsgálatot használnak az immunrendszer által termelt bizonyos antitestek szintjének meghatározására, ha a glutént káros anyagnak tekintik:

• anti-transzglutamináz (az IgA osztályba tartozó);
• anti-endomysium (EMA) és anti-gliadin (AGA), amelyek helyettesítik és/vagy kiegészítik az anti-transzglutaminázokat.

Bélbiopszia

Ha a vérminta pozitív, az oesophago-gastro-duodenoscopia során általában nyombélbiopsziát végeznek a bélbolyhok állapotának felmérésére (amelyeket azután mikroszkóp alatt megvizsgálnak annak megállapítására, hogy vannak-e betegségre utaló jelek vagy sem).

A legfrissebb irányelvek szerint a biopszia elkerülhető olyan gyermekeknél és serdülőknél, akiknél magas antitest-érték (több mint 10-szerese a kiindulási értéknek) és a betegség jellegzetes tünetei vannak.

A genetikai teszt

Ha az antitest adagolás, a nyombélbiopszia és a tünetek nem adnak egyértelmű eredményt, akkor DNS-vizsgálattal genetikai vizsgálatot végeznek.

Ez az eljárás a HLA-DQ2 és HLA DQ8 gének jelenléte révén észleli, hogy hajlamos-e Ön a betegségre.

Ha pozitív a genetikai teszt, az nem jelenti azt, hogy cöliákiás, de azt jelenti, hogy nagyobb valószínűséggel alakul ki a cöliákia, mint az általános populációban.

A negatív genetikai teszt viszont nagyon valószínűtlenné teszi, hogy a betegben cöliákia alakuljon ki.

A cöliákia diagnózisának megerősítése után idővel ellenőrizni kell a gyulladás állapotát, beleértve a felszívódási zavart, a vérszegénységet és a csontok egészségét.

A cöliákia kezelése

A cöliákiára a mai napig az egyetlen gyógymód a teljesen gluténmentes diéta, amely nemcsak a glutént tartalmazó gabonafélék, hanem az esetleg azzal szennyezett vagy adalékanyagként tartalmazó élelmiszerek kerülésére is ügyel.

A gluténmentes diéta önmagában nem jár táplálkozási hiányosságokkal, de kiegyensúlyozott, gyümölcsökben és zöldségekben gazdag étrend betartása szükséges, ennek kialakítása érdekében érdemes lehet táplálkozási szakembert felkeresni.

Olvassa el még:

Emergency Live Még több…Élő: Töltse le újságja új ingyenes alkalmazását IOS és Android rendszerre

A baba bélbaktériumai megjósolhatják a jövőbeni elhízást

Gyermekgyógyászat / lisztérzékenység és gyermekek: Mik az első tünetek és milyen kezelést kell követni?

Cöliákia: hogyan lehet felismerni, és milyen ételeket kell kerülni

A cöliákia tünetei: mikor kell orvoshoz fordulni?

Cöliákia: tünetek és okok

Forrás:

GSD