Mi a daganat és hogyan alakul ki
A daganat vagy rák kifejezés nem egyetlen betegségre utal, hanem különböző betegségek csoportjára, amelyek a test szinte minden sejtjét érinthetik
A test sejtjei növekednek és új sejtekre osztódnak; amikor megöregednek vagy megsérülnek, meghalnak, és új sejtek lépnek helyükbe.
A rákos megbetegedéseknél ez a folyamat elromlik: a sérült sejtek túlélnek, és végül olyan mértékben osztódnak (és ezért szaporodnak), hogy olyan sejteket hoznak létre, amelyeket tumornak nevezünk.
A daganatok lehetnek szilárdak, ha szövettömegek, de folyékonyak is, mint a vérrákok esetében.
Jóindulatú és rosszindulatú daganat
Amikor daganatokról beszélünk, általában „rosszindulatú” daganatokra (vagy rákra) utalunk, de gyakran hallunk „jóindulatú” daganatokról.
A jóindulatú daganatokat néhány sejt növekedése jellemzi, amelyek kinövik egymást, és tömegeket hoznak létre, amelyek meglehetősen nagyok lehetnek, de amelyek korlátozottak maradnak, megőrzik annak a szövetnek a jellemzőit, amelyből származnak, és nem hajlamosak behatolni a környező szervekbe vagy áttéteket okozni (az a mechanizmus, amellyel a rákos sejtek vér vagy nyirokerek által terjednek a test más részeire, megtelepedve más szervekben és szövetekben). Általában az eltávolítás után a jóindulatú daganatok nem hajlamosak a kiújulásra, mint a rosszindulatú daganatok.
A rosszindulatú daganatok (vagy rák) behatolhatnak a szomszédos szövetekbe vagy átterjedhetnek más szervekre.
Növekedésük során egyes rákos sejtek leválhatnak eredeti helyükről, és a vérben vagy a nyirokrendszeren keresztül a test távoli helyére utazhatnak, és áttéteket okozhatnak.
A tumor kialakulása: a rákos sejtek jellemzői
A rákos sejtek olyan tulajdonságokkal rendelkeznek, amelyek megkülönböztetik őket a normál sejtektől, és lehetővé teszik számukra, hogy ellenőrizetlenül növekedjenek.
A rákos sejtek szintén kevésbé specializáltak, mint a normál sejtek. Így míg a normál sejtek meghatározott funkciójú sejttípusokká alakulnak át, a rákos sejtek nem specializálódnak, hanem megállás nélkül növekednek, részben azért, mert képesek figyelmen kívül hagyni mind az erre utaló jeleket, mind az apoptózis jeleit, a programozott sejthalál természetes, genetikailag ellenőrzött folyamata, amelynek során a sejtek eltávolításra kerülnek a szervezetből anélkül, hogy szövetkárosodást okoznának.
Apoptózis nélkül a szervezet nem tudja eltávolítani a felesleges sejteket, amelyek aztán tömeget képeznek.
A tumorsejtek képesek befolyásolni a mikrokörnyezetet is, azaz azt a sejtes és extracelluláris környezetet, amely körül a daganat fejlődik, és amely magában foglalja a környező ereket, az immunrendszer sejtjeit, a kötősejteket és így tovább.
Továbbá megkerülhetik az immunrendszert, amely felelős a szervezet védelméért a fertőzésektől és más betegségektől a speciális szervek, szövetek és sejtek révén. Valójában, bár az immunrendszer általában megszünteti a sérült vagy rendellenes sejteket a szervezetben, egyes rákos sejtek képesek elrejteni.
Hogyan keletkezik a rák?
A rák genetikai betegség, amelyet a sejtek működését és szaporodását szabályozó gének változásai okoznak.
A rákot okozó genetikai változásokat csak ritkán adják át a szülők a gyermekeknek, így a rák általában nem örökletes betegség.
Valójában az esetek túlnyomó többségében ezek a genetikai változások az egyén élete során jelentkeznek a sejtosztódás hibái vagy a környezeti kockázati tényezőkhöz, például füstben lévő vegyi anyagokhoz vagy sugárzáshoz, például UV -sugárzáshoz kapcsolódó DNS -károsodás miatt.
Hogyan terjed a rák?
Azt a folyamatot, amelynek során a rákos sejtek a test más részeire terjednek, áttétnek nevezzük. A rákot, amely az eredetétől eltérő helyen alakult ki, áttétes ráknak nevezik.
A metasztatikus rák megtartja ugyanazt a nevet, és ugyanazon típusú rákos sejtek alkotják, mint az elsődleges rák; például az emlőrák, amely a tüdőben terjed és áttétes daganatot képez, áttétes emlőrák, nem tüdőrák.
Az áttétes daganatok súlyos károsodást okozhatnak a szervezet működésében; a legtöbb ember, aki rákba hal, éppen metasztázisok miatt hal meg.
Nem minden szöveti elváltozás egyenlő a daganattal
Nem minden szövetben bekövetkező változás daganat; egyes változások azonban, ha nem kezelik őket, rákos megbetegedésekké válhatnak, ezért érdemes figyelni őket. Példák:
A hiperplázia akkor fordul elő, amikor egy szövet sejtjei a normálisnál gyorsabban osztódnak, ami sejtek felhalmozódását okozza, ami egy adott szerv vagy szövet méretének növekedését eredményezi. Ezt számos tényező és állapot okozhatja, beleértve a krónikus irritációt.
A diszplázia súlyosabb állapot, mint a hiperplázia, és morfológiai, mennyiségi és minőségi változást jelez egy adott szövet, gyakran hámsejt szerkezetében.
Diszplázia esetén a sejtek így „rendellenesnek” tűnnek alakjukban, színükben vagy szerkezetükben, mivel az egészséges sejtektől eltérő jellemzőket kaptak.
Az in situ karcinóma a kóros hámsejtek elszaporodása, amelyek morfológiai és biológiai jellemzői a rosszindulatú daganatnak, de nem képesek behatolni az alapmembránon túli szövetekbe: ez azt jelenti, hogy nem tudnak elérni az ereket, nyirokereket és ezért nem hozhat létre áttéteket.
Egyes in situ karcinómák azonban rákos megbetegedésekké válhatnak, ezért általában kezelik őket.
Olvassa el még:
Az Egyesült Királyság, az FBU Tűzoltók Szakszervezete képzést szervez a rákfenyegetés leküzdésére