Álmatlanságban szenved? Íme, miért történik ez, és mit tehet

By Cristiano Antonino On May 23, 2023

Az álmatlanság nagyon gyakori alvászavar: nehezen tud elaludni a beteg. De ez még nem minden: előfordulhat, hogy a szenvedő nemcsak gyakran felébred éjszaka, hanem hajnal előtt kinyitja a szemét, és soha többé nem alszik el

Ez több, mint egy bosszantó rendellenesség: az alváshiány vagy a rossz alvás befolyásolhatja az ember energiáját és hangulatát, de károsíthatja az egészségét is, rontva a munkavégzést és az életminőséget.

Nincs szabványos alvásórák száma a „jó érzéshez”, de ez személyenként változik

Azonban úgy tartják, hogy a legtöbb embernek felnőttkorban körülbelül 7-8 órára van szüksége egy éjszakára (de van, akinek mindössze 5 órára van szüksége az energia visszanyeréséhez, és van a hosszú alvónak, akinek 9 vagy 10).

Ennek ellenére sokan élnek át életük során rövid távú („akut”) álmatlanságot, amely napokig vagy hetekig tart: általában stressz vagy traumatikus esemény következménye.

Vannak azonban olyanok is, akik hosszan tartó álmatlanságban (krónikus álmatlanságban) szenvednek, amely legalább hónapokig és gyakran sokkal tovább tart.

Az álmatlanság lehet „elsődleges” és így elszigetelt rendellenesség, vagy másodlagos lehet más egészségügyi állapotok vagy bizonyos gyógyszerek szedése miatt.

A szenvedés beismerése az első lépés a megoldáshoz és a jó életminőséghez való visszatéréshez.

Álmatlanság: meghatározása és miből áll

Az insomnia kifejezés a latin insomnia szóból származik, és azt jelenti, hogy „álmok hiánya”; szuggesztív kifejezés egy olyan alvászavar leírására, amely ugyanolyan gyakori, mint bosszantó.

Klinikai szempontból az álmatlanság az alvás elégtelen időtartamára, de annak megszakadására is utal: ezért nem elég néhány órát aludni, hogy szenvedjen tőle, hanem szükséges, hogy ezek az órák ne legyenek elegendőek az alváshoz. megfelelő szociális és munkafunkciók fenntartása a nap folyamán.

Néha a rendellenesség primitív, de gyakrabban más kóros vagy fizikai állapotok vagy rossz szokások következtében alakul ki (az étrenddel, a fizikai aktivitással és általában az életmóddal kapcsolatban).

Bár a világ lakosságának 10%-a szenved krónikus álmatlanságban, nem csak egy típus létezik, sőt minden betegnél más-más tünetek jelentkeznek.

Pontosabban, háromféle álmatlanság létezik

kezdeti álmatlanság, amikor az alany nehezen alszik el
köztes álmatlanság, amikor az alany felébred az éjszaka folyamán, és megpróbál újra elaludni
terminális álmatlanság, amikor az alany a korai felébredésről panaszkodik, és küzd, hogy újra elaludjon

Mindenesetre az alvás minősége nagyon alacsony, a mellékhatások pedig változatosak (nappali ébrenléti nehézség, koncentráció- és memóriacsökkenés, egészen a súlyos depresszióig).

Ráadásul a mai napig nem csak nincsenek olyan gyógyszerek, amelyek teljesen megoldják a rendellenességet, hanem olyan gyógyszerek sem, amelyek minden egyén számára megfelelőek.

Álmatlanság: tünetek

Az álmatlanság tünetei a következők lehetnek:

este elalvási nehézség
éjszaka felébredni
túl korán kelni reggel
nem érzi jól magát egy éjszakai alvás után
nappali fáradtság vagy álmosság
ingerlékenység, depresszió vagy szorongás
figyelési nehézség, a feladatokra/munkára való koncentrálás vagy az emlékezés nehézségei
megnövekedett hibagyakoriság (pl. munkahelyen)
állandó aggódás az alvás miatt

Ahhoz azonban, hogy egy személy valóban jelentős mértékű krónikus álmatlanságban szenvedjen, bizonyos kritériumokat figyelembe kell venni:

az elalvás vagy az éjszakai ébredés ideje legalább 30 perc
heti 3 éjszaka vagy annál nagyobb alvászavarok
az álmatlanság időtartama legalább 6 hónap

Az alvászavarban szenvedők nappali álmosságról és munkaképességük romlásáról panaszkodnak (Morin, 1993).

Az álmatlanságban szenvedők az álmatlanságban szenvedőkhöz képest szintén magas szintű szorongásról és depresszióról számolnak be.

Az álmatlanság tehát kockázati tényező vagy oki tényező lehet bizonyos betegségek kialakulásában pszichiátriai rendellenességek (Harvey, 2001; Lichstein, 2000).

Az álmatlanság okai és megelőzése

Bár egyes esetekben az álmatlanság elszigetelt rendellenesség lehet, sokkal gyakrabban kapcsolódik más testi és lelki patológiákhoz.

Általában stressz, életesemények vagy olyan szokások eredménye, amelyek zavarják az alvást.

A kiváltó ok kezelése megoldhatja az álmatlanságot, bár néha ez a rendellenesség évekig is eltarthat, és teljes patológiává válhat.

A krónikus álmatlanság gyakori okai közé tartozik

Feszültség. A munkával, iskolával, egészséggel, pénzügyekkel vagy családdal kapcsolatos aggodalmak éjszaka aktívvá tehetik az elmét, és megnehezítik az alvást. A stresszes életesemények vagy traumák, mint például egy szeretett személy halála vagy betegsége, válás vagy munkahely elvesztése, szintén álmatlansághoz vezethetnek.
Változásos munka vagy utazás A cirkadián ritmusok belső óraként működnek, és olyan szempontokat vezetnek, mint az alvás-ébrenlét ciklus, az anyagcsere és a testhőmérséklet. Ezek megszakítása álmatlansághoz vezethet. A fő okok közé tartozik az interkontinentális utazásból eredő jet lag, a gyakori váltással járó műszakos munka vagy az éjszakai műszak
Rossz alvási szokások. A rossz alvási szokások közé tartozik a rendszertelen lefekvés, a napi szunyókálás, a lefekvés előtti stimuláló tevékenységek, az olyan környezet, amelyben kényelmetlenül érzi magát az alvás, valamint az ágy használata munkára, étkezésre vagy tévénézésre.
A számítógépek, TV-k, videojátékok, okostelefonok vagy más képernyők közvetlenül lefekvés előtt megzavarhatják az alvási ciklust.
Túl késő este eszik. Lefekvés előtt egy könnyű falatozás rendben van, de ha túl sokat eszik, az ember fizikailag kényelmetlenül érzi magát fekve.
Koffein, nikotin és alkohol. A kávé, tea és más koffeintartalmú italok serkentő hatásúak: késő délutáni vagy esti fogyasztásuk megakadályozhatja a beteg éjszakai elaludását. A dohánytermékekben lévő nikotin egy másik stimuláns, amely zavarhatja az alvást. Az alkohol segíthet elaludni, de megakadályozza az alvás mélyebb szakaszait, és gyakran ébredést okoz az éjszaka közepén.
Gyógyszerek. Számos gyógyszer zavarhatja az alvást, például egyes antidepresszánsok, fájdalomcsillapítók, antihisztaminok, vérnyomáscsökkentők vagy asztma- vagy megfázás elleni gyógyszerek. A fogyáshoz használt, koffeint vagy egyéb stimulánsokat tartalmazó gyógyszerek szintén zavarhatják az alvást
Mentális egészségi zavarok. Például poszttraumás stressz zavar vagy depresszió
Patológiák: Az álmatlansággal kapcsolatos állapotok közé tartozik például a krónikus fájdalom, a rák, a cukorbetegség, a szívbetegség, az asztma, a gastrooesophagealis reflux betegség (GERD), a pajzsmirigy túlműködés, a Parkinson-kór és az Alzheimer-kór.

Álmatlanság és öregedés

Az álmatlanság az életkorral egyre gyakoribb.

Ahogy öregszünk, a következőket tapasztalhatjuk:

Változások az alvási szokásokban. Az életkor előrehaladtával az alvás gyakran kevésbé pihentetővé válik, így a zaj vagy a környezet egyéb zavaró elemei nagyobb valószínűséggel ébresztik fel az embert; többek között az életkor előrehaladtával az emberek gyakran hamarabb elfáradnak, hamarabb alszanak el és korábban kelnek fel reggel. Az idősebbeknek általában ugyanannyi alvásra van szükségük, mint a fiatalabbaknak.
Változások az aktivitásban. Az idősebbek fizikailag vagy szociálisan kevésbé aktívak, és ez jobban hajlamosítja őket a nappali szunyókálásra, ami zavarja a jó minőségű éjszakai alvást.
Változások az egészségben. Az olyan állapotok miatti krónikus fájdalom, mint az ízületi gyulladás vagy a hátproblémák, valamint a depresszió vagy a szorongás, zavarhatják az alvást. Az éjszakai vizelési szükségletet fokozó problémák, mint például a prosztata- vagy hólyagbetegség, az alvási apnoe és a nyugtalan láb szindróma, ugyanezt teszik, és az életkor előrehaladtával gyakoribbá válnak.
Gyógyszerek. Az idősebbek általában több gyógyszert használnak, mint a fiatalabb betegek, és ezek közül néhánynak mellékhatása lehet az álmatlanság.
Az alvásproblémák a gyerekek és a serdülők számára is gondot okozhatnak, de ez elsősorban azért van, mert ők aktívabbak, ezért szeretnének később lefeküdni, és reggel többet aludni.

Kapcsolódó hozzászólások

Egészségügyi kiadások Olaszországban: növekvő teher a háztartásokra

11. április 2024.

Aviary Alert: A vírus evolúciója és az emberi kockázatok között

4. április 2024.

Egy nap sárgában endometriózis ellen

28. március 2024.

Remény és innováció a hasnyálmirigyrák elleni küzdelemben

27. március 2024.

Ezért fontos, hogy a szülők beprogramozzák az alvás-ébrenlét ciklus rutinjait, amelyeket örökbe fogadhatnak.

Álmatlanság: következmények

Az alvás ugyanolyan fontos az egészség szempontjából, mint az egészséges táplálkozás és a rendszeres fizikai aktivitás, mivel mind lelkileg, mind fizikailag kihat az egyénre.

Valójában az álmatlanságban szenvedők alacsonyabb életminőségről számolnak be, mint a jól alvók.

Az álmatlanság következményei a következők:

alacsonyabb teljesítmény a munkahelyen vagy az iskolában
lassabb reakcióidő vezetés közben, fokozott balesetveszély mellett
mentális egészségügyi rendellenességek, például depresszió, szorongásos zavar vagy kábítószerrel való visszaélés
betegségek vagy hosszú távú állapotok, például magas vérnyomás és szívbetegségek fokozott kockázata és súlyossága

Milyen kezelések hasznosak az álmatlanság leküzdésére

Néhány jó szokás segíthet megelőzni az álmatlanságot, és lehetővé teszi a mély, pihentető alvást.

Az alábbiakban felsoroljuk azokat a hasznos tippeket, amelyeket be kell tartani a betegség leküzdéséhez:

a következetesség kulcsfontosságú: ha ugyanazt az időpontot tartod, amikor elalszol és ébredsz (még hétvégén is), ez segíthet az alvás szabályozásában
maradj aktív: a rendszeres mozgás elősegíti a jó éjszakai alvást
ellenőrizze, hogy a napi gyógyszerei nem járulnak-e hozzá az álmatlansághoz
kerülje vagy korlátozza a nappali szunyókálást
kerülje vagy korlátozza a koffeint és az alkoholt, és ne használjon nikotint
kerülje a bőséges étkezéseket és italokat lefekvés előtt
tegye a hálószobát kényelmes alvási hellyé
hozzon létre egy pihentető lefekvés rituálét, például vegyen egy meleg fürdőt, olvasson vagy hallgasson halk zenét

A megelőzésképpen megtett óvintézkedéseken túl az álmatlanságban szenvedők beszélhetnek orvosukkal az esetleges kognitív-viselkedési pszichoterápiáról vagy gyógyszeres terápiáról.

A kognitív-viselkedési pszichoterápia bizonyos beavatkozási technikák alkalmazásából áll, amelyek az egyes betegeknél a zavar jellemzőitől függően alkalmazhatók.

A technikák elsősorban a következők:

Alváshigiénés oktatás: az álmatlanság etiológiai és fenntartó tényezőit a kognitív-viselkedési modell szerint magyarázzuk el a betegnek.
Ezen túlmenően az alvás fiziológiája (alvási szakaszok, belső és külső óra, egyéni különbségek) tisztázásra kerül az alvásminőség javítása érdekében.
Alváskorlátozás: lehetővé teszi, hogy a páciens ágyban töltött időt a ténylegesen alvással töltött idővel össze lehessen hangolni.
Az ingerkontroll: célja az ágy vagy a hálószoba és az alvással össze nem egyeztethető tevékenységek közötti összefüggések megszüntetése.
Kognitív szerkezetátalakítás: eljárás az alvással kapcsolatos diszfunkcionális hiedelmek és elvárások megváltoztatására.
Relaxációs és fantáziadús figyelemelterelő technikák.

A gyógyszereket tekintve a hipnoinduktív gyógyszereket inkább idős betegeknél alkalmazzák, míg a hipnotikus hatású szerek vagy szorongásoldó szerek (benzodiazepinek) tartós alkalmazása nem javasolt, mivel számos mellékhatással járnak, és nagymértékű hozzászokáshoz vezetnek.

Ezenkívül egy drasztikus megvonási kísérlet az álmatlanság, a pszichomotoros izgatottság, a szorongás és a remegés véres visszatéréséhez vezethet (Gillin, Spinwerber és Johnson, 1989).

Ez arra készteti az álmatlant, hogy ismét vegye be a gyógyszert, és ördögi kört alakít ki.

Az álmatlanság hosszú távú kezelése ezért antidepresszáns-nyugtató szerek és melatonin alkalmazását igényli.