Leptospirosis: ennek a zoonózisnak a átvitele, diagnózisa és kezelése
A leptospirózis egy zoonózis (állatokat és embereket egyaránt érintő betegség), amelyet a Leptospira nemzetségbe tartozó baktériumok okoznak.
Több állatfajra jellemző (az emberre kórokozó leptospirák fő tározója a rágcsálók), és az általuk vizeletben kibocsátott mikroorganizmusok révén terjed a környezetben.
A leptospirózis az egész világon elterjedt, de főként a mérsékelt és trópusi régiók vidéki területeit érinti.
Hogyan terjed a leptospirózis?
A fertőzött állatok leptospirákat választanak ki veséikből, és a vizelettel a környezetbe juttatják.
A mikroorganizmusok képesek túlélni a semleges vagy mérsékelten lúgos pH-jú, nedves talajban, nem túl hideg hőmérsékleten.
Az emberek a bőrrel érintkezve (akár mikroszkopikus sebek jelenlétében) vagy a nyálkahártyán vízzel, ahol leptospirák találhatók, fertőzött állatokkal való közvetlen érintkezéskor vagy fertőzött zöldségek fogyasztásával fertőződnek meg.
Nincsenek ismert esetek a betegség személyről emberre történő átadására.
A leptospirózis lappangási ideje hét-tizennégy nap.
A betegség két fázisban nyilvánulhat meg: kezdetben magas lázzal, hidegrázással, vérzéses kötőhártya-gyulladással és exanthemás megnyilvánulásokkal jelentkezik; a második fázis, vagyis az immunfázis a sárgaság megjelenésével, a máj és a lép megnagyobbodásával, vesegyulladással, veseelégtelenséggel és kiterjedt neurológiai érintettséggel jár, agyhártyagyulladással és agyvelőgyulladással.
Ezt a második fázist „Weil-kórnak” is nevezik.
A fertőzésben érintett szerovariánstól függően a leptospirózis teljesen tünetmentesen is lefolyhat.
A halálozási arány alacsony, bár nem szabad alábecsülni, különösen az idős betegek esetében.
Diagnózis
A leptospirózist úgy diagnosztizálják, hogy kimutatják a baktériumokat a vérben, a vizeletben és a CSF-ben.
Vannak technikák a leptospire DNS kimutatására vérből és vizeletből már a betegség első hetében.
A leptospirózist antibiotikumokkal és szupportív terápiával kezelik
A kezelés alapja az antibiotikumok, a penicillin G, amelyre a leptospirák nagyon érzékenyek.
Az időben nem kezelt esetek felépülése több hónapig is eltarthat.
A leptospirózis megelőzése a rágcsálók és más leptospirát hordozó állatok elleni védekezésből, valamint az állóvizekben, folyókban és csatornákban való fürdés tilalmából áll.
A humán oltás hatékonysága vitatott, mert nem nyújt védelmet minden leptospira-típus ellen, de ennek ellenére ajánlott azoknak, akik munkájukból adódóan fokozottan ki vannak téve a fertőzésveszélynek.
Ezért az alapvető higiéniai szabályok továbbra is kiemelkedően fontosak:
- alaposan mosson kezet
- ügyeljen a gyermekek higiéniájára (akik nagyon könnyen a szájukhoz hozzák a kezüket)
- gondosan mossa meg az élelmiszereket, például a zöldségeket és a gyümölcsöket
- kerülje a szennyezett vízzel való érintkezést.
Olvassa el még:
Emergency Live Még több…Élő: Töltse le újságja új ingyenes alkalmazását IOS és Android rendszerre
A bárányhimlő kezelése gyermekeknél: mit kell tudni és hogyan kell cselekedni
Majomhimlő vírus: a majomhimlő eredete, tünetei, kezelése és megelőzése
Majomhimlő: keletkezés, tünetek, diagnózis és kezelés
A HIV "enyhébb formába" fejlődik
Majomhimlő járvány: mit kell tudni
Majomhimlő, 202 új esetet jelentettek Európában: Hogyan terjed
Akut májelégtelenség gyermekkorban: májműködési zavar gyermekeknél