Minden, amit a krónikus obstruktív tüdőbetegségről (COPD) tudni kell

A krónikus obstruktív tüdőbetegség, más néven COPD, a progresszív tüdőbetegségek csoportja. E betegségek közül a leggyakoribb a tüdőtágulás és a krónikus hörghurut.

Sok COPD-s embernek mindkét állapota van

Az emfizéma lassan elpusztítja a légzsákokat a tüdőben, ami megzavarja a kifelé irányuló légáramlást.

A bronchitis gyulladást és a hörgők szűkületét okozza, ami lehetővé teszi a nyálka felhalmozódását.

Kezelés nélkül a COPD a betegségek gyorsabb progressziójához, szívproblémákhoz és a légúti fertőzések súlyosbodásához vezethet.

Mik a COPD tünetei?

A COPD megnehezíti a légzést.

A tünetek kezdetben enyhék lehetnek, időszakos köhögéssel és légszomjjal kezdődően.

Ahogy előrehalad, a tünetek állandóbbá válhatnak, és egyre nehezebbé válik a légzés.

Zihálást és szorító érzést tapasztalhat a mellkasban, vagy túlzott köpet képződhet.

Egyes COPD-s betegeknél akut exacerbációi vannak, amelyek súlyos tünetek fellángolását jelentik.

Korai tünetek

Eleinte a COPD tünetei meglehetősen enyhék lehetnek. Összetévesztheti őket megfázással.

A korai tünetek a következők:

  • alkalmankénti légszomj, különösen edzés után
  • enyhe, de visszatérő köhögés
  • gyakran meg kell köszörülnie a torkát, különösen reggel
  • Elkezdhet finom változtatásokat végrehajtani, például elkerülni a lépcsőt és kihagyni a fizikai tevékenységeket.

Súlyosbító tünetek

A tünetek fokozatosan súlyosbodhatnak, és nehezebb figyelmen kívül hagyni. Ahogy a tüdő egyre jobban sérül, a következőket tapasztalhatja:

  • légszomj, még olyan enyhe testmozgás után is, mint a lépcsőn való felsétálás
  • sípoló légzés, amely a magasabb hangú zajos légzés egyik fajtája, különösen kilégzéskor
  • mellkasi szorítás
  • krónikus köhögés, nyálkahártyával vagy anélkül
  • minden nap ki kell ürítenie a nyálkát a tüdejéből
  • gyakori megfázás, influenza vagy egyéb légúti fertőzések
  • energiahiány

A COPD későbbi szakaszaiban a tünetek a következők is lehetnek:

  • fáradtság
  • a lábfej, a boka vagy a lábak duzzanata
  • fogyás

A tünetek valószínűleg sokkal rosszabbak, ha jelenleg dohányzik, vagy rendszeresen ki van téve passzív dohányzásnak.

Mi okozza a COPD-t?

A legtöbb COPD-s ember legalább 40 éves, és legalább bizonyos kórtörténetükben dohányzott.

Minél hosszabb ideig és több dohányterméket szív, annál nagyobb a COPD kockázata.

A cigarettafüst mellett a szivarfüst, a pipafüst és a passzív dohányzás is okozhat COPD-t.

A COPD kockázata még nagyobb, ha asztmás és dohányos.

Egyéb okok

COPD is kialakulhat, ha munkahelyén vegyi anyagoknak és gőzöknek van kitéve.

A légszennyezésnek való hosszú távú kitettség és a por belélegzése szintén COPD-t okozhat.

A fejlődő országokban a dohányfüst mellett az otthonok gyakran rosszul szellőztetnek, ami arra kényszeríti a családokat, hogy belélegezzék a főzéshez és fűtéshez használt tüzelőanyag elégetésének füstjét.

Lehetséges genetikai hajlam a COPD kialakulására.

Becslések szerint a COPD-s betegek 5 százalékának van hiánya az alfa-1-antitripszin nevű fehérjében.

Ez a hiány a tüdő állapotának romlását okozza, és hatással lehet a májra is.

Más kapcsolódó genetikai tényezők is szerepet játszhatnak.

A COPD diagnosztizálása

Nincs egyetlen teszt a COPD-re.

A diagnózis a tüneteken, a fizikális vizsgálaton és a diagnosztikai tesztek eredményein alapul.

Amikor felkeresi az orvost, feltétlenül említse meg az összes tünetet.

Mondja el orvosának, ha:

  • Ön dohányos vagy dohányzott a múltban
  • munkahelye során tüdőirritáló hatásoknak van kitéve
  • sok passzív dohányzásnak van kitéve
  • Önnek van a családjában COPD
  • asztmája vagy egyéb légúti betegsége van
  • vény nélkül kapható vagy vényköteles gyógyszereket szed

Vizsga és tesztek

A fizikális vizsgálat során orvosa sztetoszkóppal figyeli a tüdejét, ahogy lélegzik.

Mindezen információk alapján orvosa elrendelheti az alábbi tesztek némelyikét, hogy teljesebb képet kapjon:

  • A spirometria egy nem invazív teszt a tüdőfunkció értékelésére. A vizsgálat során vesz egy mély lélegzetet, majd fúj a spirométerhez csatlakoztatott csőbe.
  • Képalkotó vizsgálatok, például mellkasröntgen or CT vizsgálat. Ezek a képek részletes betekintést nyújthatnak tüdejére, ereire és szívére.
  • Az artériás vér gázvizsgálata. Ez magában foglalja az artériából vérmintát vesz a vér oxigén-, szén-dioxid- és egyéb fontos szintjének mérésére.

Ezek a tesztek segíthetnek meghatározni, hogy van-e COPD-je vagy más állapota, például asztma, korlátozó tüdőbetegség vagy szívelégtelenség.

COPD kezelése

A kezelés enyhítheti a tüneteket, megelőzheti a szövődményeket, és általában lassíthatja a betegség progresszióját.

Az Ön egészségügyi csapata tartalmazhat tüdőspecialistát (tüdőgyógyászt), valamint fizikai és légzési terapeutákat.

A) Oxigénterápia

Ha a vér oxigénszintje túl alacsony, maszkon vagy orrkanülön keresztül kiegészítő oxigént kaphat, hogy jobban lélegezzen.

Egy hordozható egység megkönnyítheti a közlekedést.

B) Sebészet

A műtétet súlyos COPD-re vagy más kezelések sikertelenségére fenntartják, ami valószínűbb, ha súlyos emfizéma van.

A műtét egyik típusát bullectomiának nevezik.

Az eljárás során a sebészek nagy, rendellenes légtereket (bullákat) távolítanak el a tüdőből.

Egy másik a tüdőtérfogat-csökkentési műtét, amely eltávolítja a sérült felső tüdőszövetet.

A tüdőtérfogat-csökkentő műtét hatékonyan javíthatja a légzést, de kevés beteg esik át ezen a jelentős, kissé kockázatos eljáráson.

A tüdőtranszplantáció bizonyos esetekben lehetséges.

A tüdőtranszplantáció hatékonyan gyógyíthatja a COPD-t, de számos kockázattal jár.

Létezik egy kevésbé invazív módszer a súlyos tüdőtágulásban szenvedő betegek légáramlásának hatékonyságának javítására, az úgynevezett endobronchiális billentyűk (EBV), amelyek egyirányú szelepek, amelyek a belélegzett levegőt az egészséges tüdőbe, a nem működő, sérült tüdőktől távolítják el.

Életmód változások

Bizonyos életmódbeli változtatások segíthetnek a tünetek enyhítésében vagy enyhülésben.

  • Ha dohányzik, hagyja abba. Orvosa megfelelő termékeket vagy támogatási szolgáltatásokat ajánlhat.
  • Amikor csak lehetséges, kerülje a passzív dohányzást és a vegyi gőzöket.
  • Szerezze be a szervezetének szükséges táplálékot. Együtt dolgozzon orvosával vagy dietetikusával az egészséges táplálkozási terv elkészítésében.
  • Beszélje meg orvosával, hogy mennyi edzés biztonságos az Ön számára.

A COPD gyógyszerei

A gyógyszerek csökkenthetik a tüneteket és csökkenthetik a fellángolásokat.

Eltarthat némi próbálkozásba és tévedésbe, hogy megtalálja az Ön számára legmegfelelőbb gyógyszert és adagot, de néhány lehetőség közül választhat:

A) Inhalációs hörgőtágítók

A hörgőtágítónak nevezett gyógyszerek segítenek fellazítani a légutak feszes izmait.

Általában inhalátoron vagy porlasztón keresztül veszik át őket.

A rövid hatású hörgőtágítók 4-6 óráig tartanak.

Csak akkor használja őket, ha szüksége van rájuk.

Folyamatos tünetek esetén vannak hosszú hatású változatok, amelyeket minden nap használhat.

Körülbelül 12 óráig tartanak.

Azoknak a COPD-s betegeknek, akiknél légszomj vagy légzési nehézség tapasztalható edzés közben, az American Thoracic Society határozottan javasolja a hosszan tartó hatású béta-agonistát (LABA) egy hosszú hatású muszkarin antagonistával (LAMA) kombinálva.

Ezek a hörgőtágítók úgy fejtik ki hatásukat, hogy ellazítják a légutak megfeszített izmait, ami kiszélesíti a légutakat a jobb légáteresztés érdekében.

Ezenkívül segítik a szervezetet a nyálka eltávolításában a tüdőből.

Ez a két típusú hörgőtágító inhalátorral vagy porlasztóval kombinálva is bevehető.

Íme az ajánlott LABA/LAMA hörgőtágító terápiák listája:

  • aklidinium/formoterol
  • glikopirrolát/formoterol
  • tiotropium/olodaterol
  • umeklidinium/vilanterol

B) Kortikoszteroidok

A hosszú hatású hörgőtágítókat általában inhalációs glükokortikoszteroidokkal kombinálják.

A glükokortikoszteroidok csökkenthetik a légutak gyulladását és csökkenthetik a nyálkatermelést.

A hosszan tartó hatású hörgőtágító ellazíthatja a légúti izmokat, hogy a légutak tágabbak maradjanak.

A kortikoszteroidok tabletta formájában is kaphatók.

C) Foszfodiészteráz-4 inhibitorok

Ez a fajta gyógyszer tabletta formájában is bevehető a gyulladás csökkentésére és a légutak ellazítására.

Általában súlyos krónikus obstruktív tüdőbetegségre írják fel krónikus hörghuruttal.

D) Teofillin

Ez a gyógyszer enyhíti a mellkasi szorító érzést és a légszomjat.

Segíthet megelőzni a fellángolásokat is. Kapható tabletta formájában.

A teofillin egy régebbi gyógyszer, amely ellazítja a légutak izmait, és mellékhatásokat okozhat.

Általában nem a COPD-terápia első vonalbeli kezelése.

E) Antibiotikumok és vírusellenes szerek

Bizonyos légúti fertőzések kialakulása esetén antibiotikumokat vagy vírusellenes szereket írhatnak fel.

F) Vakcinák

Az egyéb légúti fertőzések kockázatának csökkentése érdekében kérdezze meg kezelőorvosát, hogy kapjon-e évente influenza elleni oltást, pneumococcus elleni vakcinát és tetanusz emlékeztetőt, amely a pertussis (szamárköhögés) elleni védelmet is magában foglalja.

Diétás ajánlások COPD-s betegek számára

A krónikus obstruktív tüdőbetegségre nincs specifikus étrend, de az egészséges táplálkozás fontos az általános egészség megőrzéséhez.

Minél erősebb vagy, annál jobban képes leszel megelőzni a szövődményeket és más egészségügyi problémákat.

Válasszon különféle tápláló ételeket az alábbi csoportokból:

  • zöldségek
  • gyümölcsök
  • szemek
  • fehérje
  • tejtermékek

Ne felejtse el nyugodtan kezelni a sót. Ez azt okozza, hogy a szervezet visszatartja a vizet, ami megterhelheti a légzést.

folyadékok

Igyon sok folyadékot.

Naponta legalább hat-nyolc pohár 8 uncia koffeinmentes folyadék fogyasztása segíthet a nyálkahártya hígításában.

Ez megkönnyítheti a nyálka köhögését.

Korlátozza a koffeintartalmú italok fogyasztását, mert zavarhatják a gyógyszereket.

Ha szívproblémái vannak, lehet, hogy kevesebbet kell innia, ezért beszéljen orvosával.

Súly menedzsment

Az egészséges testsúly megőrzése fontos.

COPD esetén több energiát igényel a légzés, ezért előfordulhat, hogy több kalóriát kell bevinnie.

De ha túlsúlyos, a tüdejének és a szívének keményebben kell dolgoznia.

Ha alulsúlyos vagy gyenge, még az alapvető testtartás is nehézkessé válhat.

Összességében elmondható, hogy a krónikus obstruktív tüdőbetegség gyengíti az immunrendszert, és csökkenti a fertőzések elleni küzdelem képességét.

Étkezési szokások

A teli gyomor megnehezíti a tüdő tágulását, és légszomjat okoz.

Ha úgy találja, hogy ez megtörténik Önnel, próbálja ki az alábbi gyógymódokat:

  • Körülbelül egy órával étkezés előtt tisztítsa meg a légutakat.
  • Fogyasszon kisebb falatokat az ételből, amelyet lenyelés előtt lassan rág meg.
  • Cserélje le a napi három étkezést öt-hat kisebb étkezésre.
  • Takarítson meg folyadékot a végéig, hogy kevésbé érezze magát jóllakottnak az étkezés során.

COPD-vel élni

A krónikus obstruktív tüdőbetegség élethosszig tartó betegségkezelést igényel.

Ez azt jelenti, hogy kövesse az egészségügyi csapat tanácsait, és tartsa be az egészséges életmód szokásait.

Mivel a tüdeje legyengült, érdemes kerülni mindent, ami túlterhelheti, vagy fellángolást okozhat.

Íme egy lista azokról a dolgokról, amelyeket figyelembe kell venni az életmód megváltoztatásakor.

  • Kerülje a dohányzást. Ha problémái vannak a leszokással, beszéljen orvosával a dohányzás abbahagyását célzó programokról. Próbálja elkerülni a passzív dohányzást, a vegyi füstöket, a levegőszennyezést és a port.
  • Edd meg. Egy kis gyakorlat minden nap segíthet erősnek maradni. Beszélje meg kezelőorvosával, hogy mennyi edzés jó az Ön számára.
  • Egyél tápláló ételeket tartalmazó diétát. Kerülje az erősen feldolgozott élelmiszereket, amelyek tele vannak kalóriával és sóval, de hiányoznak a tápanyagokból.
  • Egyéb állapotok kezelése. Ha a COPD mellett más krónikus betegségei is vannak, fontos ezeket is kezelni, különösen a cukorbetegség és a szívbetegségek esetén.
  • Tiszta ház. Tisztítsa meg a rendetlenséget, és korszerűsítse otthonát, hogy kevesebb energiát igényeljen a takarítás és egyéb háztartási feladatok elvégzése. Ha előrehaladott COPD-je van, kérjen segítséget a napi házimunkához.
  • Készüljön fel a fellángolásokra. Vigye magával vészhelyzeti elérhetőségeit, és tegye fel a hűtőszekrényére. Adja meg az Ön által szedett gyógyszereket, valamint az adagokat. Programozzon segélyhívó számokat telefonjába.
  • Keressen támogatást. Megkönnyebbülést jelenthet, ha másokkal beszél, akik megértik. Fontolja meg a csatlakozást egy támogató csoporthoz.

Melyek a COPD stádiumai?

A krónikus obstruktív tüdőbetegség egyik mércéje a spirometriás osztályozás.

Különféle osztályozási rendszerek léteznek, és egy osztályozási rendszer része a GOLD besorolás.

A GOLD osztályozást a COPD súlyosságának meghatározására, valamint a prognózis és a kezelési terv kialakítására használják.

A spirometriás vizsgálatok alapján négy GOLD fokozat létezik:

  • 1. fokozat: enyhe
  • 2. fokozat: közepes
  • 3. fokozat: súlyos
  • 4. fokozat: nagyon súlyos

Ez az Ön FEV1 spirometriás teszteredményén alapul.

Ennyi levegőt tud kilélegezni a tüdőből a kényszerített kilégzés első másodpercében.

A súlyosság növekszik, ahogy a FEV1 csökken.

A GOLD besorolás figyelembe veszi az Ön egyéni tüneteit és az akut exacerbációk kórelőzményét is.

Ezen információk alapján orvosa hozzárendelhet egy betűcsoportot, amely segít meghatározni a COPD fokozatát.

A betegség előrehaladtával hajlamosabbak a szövődményekre, mint például:

  • légúti fertőzések, beleértve a közönséges megfázást, influenzát és tüdőgyulladást
  • szívproblémák
  • magas vérnyomás a tüdőartériákban (pulmonális hipertónia)
  • tüdőrák
  • depresszió és szorongás

Van összefüggés a COPD és a tüdőrák között?

A krónikus obstruktív tüdőbetegség és a tüdőrák világszerte jelentős egészségügyi problémák. Ez a két betegség számos módon összefügg.

A krónikus obstruktív tüdőbetegségnek és a tüdőráknak számos közös kockázati tényezője van.

A dohányzás mindkét betegség első számú kockázati tényezője.

Mindkettő valószínűbb, ha passzív füstöt lélegzik be, vagy ha vegyi anyagoknak vagy egyéb gőzöknek van kitéve a munkahelyen.

Mindkét betegség kialakulására genetikai hajlam állhat fenn.

Ezenkívül a COPD vagy a tüdőrák kialakulásának kockázata az életkorral növekszik.

2009-ben úgy becsülték, hogy között 40 és 70 százalék a tüdőrákban szenvedőknek COPD-je is van.

Ugyanaz 2009 vizsgálat arra a következtetésre jutott, hogy a COPD a tüdőrák kockázati tényezője.

2015 vizsgálat azt sugallja, hogy valójában ugyanannak a betegségnek a különböző aspektusai lehetnek, és hogy a COPD a tüdőrák hajtóereje lehet.

Egyes esetekben az emberek nem tudják meg, hogy COPD-vel rendelkeznek, amíg nem diagnosztizálják a tüdőrákot.

A COPD azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy tüdőrákot kap.

Ez azt jelenti, hogy nagyobb a kockázata.

Ez egy másik ok, amiért jó ötlet leszokni, ha dohányzik.

COPD statisztikák

Világszerte a becslések szerint kb 65 millió emberek közepesen súlyos vagy súlyos COPD-ben szenvednek.

Rólunk  16 millió az Egyesült Államokban felnőtteknél COPD-t diagnosztizáltak.

A legtöbb COPD-s ember 40 év vagy idősebb.

A COPD-s betegek többsége dohányos vagy volt dohányos.

A dohányzás a legfontosabb kockázati tényező, amelyen változtatni lehet.

-ig 5 százalék COPD-s betegeknél az ok egy genetikai rendellenesség, amely az alfa-1-antitripszin nevű fehérje hiányával jár.

A krónikus obstruktív tüdőbetegség a vezető ok kórházi kezelések az iparosodott országokban.

Az előrejelzések szerint a COPD-vel diagnosztizált betegek száma több mint 150 százalék re 2010 a 2030.

Ennek nagy része a népesség elöregedésének tudható be.

Milyenek a COPD-s emberek kilátásai?

A krónikus obstruktív tüdőbetegség általában csökkenti a várható élettartamot, bár a kilátások személyenként jelentősen eltérőek.

A krónikus obstruktív tüdőbetegségben szenvedők, akik soha nem dohányoztak, a a várható élettartam szerény csökkenése, míg a korábbi és jelenlegi dohányosoknál valószínűleg nagyobb a csökkenés.

A krónikus obstruktív tüdőbetegség lassan fejlődik.

Előfordulhat, hogy a korai szakaszban nem is tudja, hogy megvan.

A diagnózis felállítása után rendszeresen meg kell látogatnia orvosát.

Lépéseket kell tennie állapotának kezelésére, és megfelelő változtatásokat kell végrehajtania a mindennapi életében.

A korai tünetek általában kezelhetők, és bizonyos életmódbeli döntések segíthetnek egy ideig jó életminőség fenntartásában.

A betegség előrehaladtával a tünetek egyre korlátozóbbá válhatnak.

A krónikus obstruktív tüdőbetegség súlyos stádiumában szenvedők előfordulhat, hogy segítség nélkül nem tudnak gondoskodni magukról.

Nagyobb a kockázata a légúti fertőzések, a szívproblémák és a tüdőrák kialakulásának.

Emellett fennáll a depresszió és a szorongás veszélye is.

A dohányzás mellett az Ön kilátásai attól is függnek, hogy mennyire reagál a kezelésre, és hogy elkerülheti-e a súlyos szövődményeket.

Orvosa van a legjobb helyzetben ahhoz, hogy felmérje általános egészségi állapotát, és képet adjon arról, hogy mire számíthat.

Források:

Olvassa el még:

Emergency Live Még több…Élő: Töltse le újságja új ingyenes alkalmazását IOS és Android rendszerre

Pneumothorax és Pneumomediastinum: a tüdőbarotraumában szenvedő beteg megmentése

ECMO: Hogyan működik, és mi a hasznossága az állampolgároknak

Intersticiális tüdőbetegség: hogyan lehet felismerni, és milyen kezelési lehetőségek állnak rendelkezésre

Krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD): mi ez és hogyan kell kezelni

Forrás:

Healthline

Akár ez is tetszhet