Egyre gyakrabban, és különösen a COVID-19 világjárvány óta beszélnek az emberek szorongásról és pánikról. Sokan elhúzódó szorongásos állapotokat, sőt teljes pánikrohamokat is átéltek

Sok fiatal szenved tőlük, az iskolában vagy más körülmények között, sok dolgozónak több hónapos okos munka után kell visszatérnie a zsúfolt, klausztrofóbiás szabad terekre, ami sokak hangulatának jót tehet, de másokat is megrémíthet.

Mi a pánikroham?

A pánikroham egy határozott és rövid ideig tartó intenzív kényelmetlenség, szorongás vagy félelem hirtelen fellépése, amelyet szomatikus és/vagy kognitív tünetek kísérnek.

A pánikbetegség ismétlődő pánikrohamok előfordulásából áll, amelyeket jellemzően egy jövőbeli támadástól való félelem (félelem a félelemtől) vagy olyan magatartás kísér, amely a támadásokra hajlamosító helyzetek elkerülésére irányul.

Sokan életükben egyszer-kétszer tapasztalnak pánikrohamot.

Mindazonáltal csak töredékükben alakul ki teljes körű pánikbetegség, ez a lakosság 2-4%-a.

A pánikbetegséget az ismétlődő rohamoktól (vagy azok hatásaitól) legalább egy hónapig tartó tartós félelem határozza meg, amely az úgynevezett pánikmenetre jellemző.

Pánikbetegség: mik a tünetek?

Pánikroham során testi és lelki tünetek egyaránt előfordulhatnak.

A pánikrohamok heves félelmet okoznak, hirtelen fellépve, gyakran figyelmeztetés nélkül.

Egy roham jellemzően 5-20 percig tart, de néhány szélsőségesebb esetben a tünetek egy óránál is tovább tarthatnak a tünetet felerősítő érzelmi kapcsolat miatt.

A pánikroham élménye mindenkinél más, és a tünetek eltérőek lehetnek

A leggyakoribbak közé tartozik:

• Félelem és idegesség
• Mellkasi fájdalom
• Levegőéhség
• Gyors szívverés
• Fejfájás
• Hasfájás
• Szédülés
• Izzadás vagy borzongás
• Félelem a haláltól, az irányítás elvesztésétől vagy az őrülettől, szédülés
• Az irrealitás és a furcsaság érzése a saját test érzékelésében
• Valóságtalanság érzése a környező dolgokkal szemben
• Zavartság érzése.

Az egyik legnyomasztóbb tünet gyakran a levegőhiány érzékelése, ami sok esetben hajlamos arra, hogy még mélyebben vagy gyorsabban próbáljunk lélegezni, ami rontja a tüneteket.

Ha a hiperventiláció hosszú ideig tart, a következő tünetek is előfordulhatnak:

• Szédülés
• Hányinger
• Légzési nehézség érzése
• Szűkület, súly vagy fájdalom érzése a mellkasban
• Izombénulás
• Fokozott aggodalom és ijedelem, egészen a félelemig, hogy valami szörnyűség fog történni, például szívroham, agyvérzés vagy akár halál.

Hogyan kezelik a pánikbetegséget?

Bár a pánikbetegség tünetei elsöprőek és ijesztőek lehetnek, a megfelelő kezelés segíthet a betegek kezelésében.

Ezért szükséges szakember segítségét kérni egy tapasztalt pánikbetegségben szenvedő szakembertől.

A terápiák a következők:

• Kognitív viselkedésterápia (CBT) – Ez a terápia segít a betegeknek megváltoztatni gondolataikat és cselekedeteiket, hogy hatékony technikákat tanulhassanak meg a pánik és más érzelmek kezelésére, amelyek befolyásolhatják a pánik kialakulását. A szorongás nagyon alattomos lehet, minél jobban félsz tőle, és szeretnél megszabadulni tőle, annál valószínűbb, hogy megnyilvánul. Megismerése, nem félelme, kezelésének ismerete alapvető fontosságú a kezelés során, melynek időtartama a súlyosságtól függően körülbelül 12-XNUMX hónapig tarthat.
• Gyógyszerek: Vannak olyan gyógyszeres terápiák, amelyek jelentősen segíthetnek a pánikrohamokban szenvedőknek. Az orvos felméri, hogy melyik gyógyszer a legjobb az egyes betegek számára, és elmagyarázza ezek hatását, hogy eloszlassa a félelmetes „pszichotróp szerekkel” kapcsolatos tévhiteket. Általában a szerotonerg gyógyszerekkel végzett gyógyszeres kezelést körülbelül egy évig tartják fenn, majd az orvos dönti el, hogyan kell abbahagyni.
• A tudományos szakirodalom szerint a kombinált megközelítés, azaz a gyógyszeres terápia és a kognitív-viselkedési pszichoterápia a leghatékonyabb, de elengedhetetlen a pontos kezdeti felmérés elvégzése, majd az egyén számára legmegfelelőbb beavatkozás kiválasztása.

Ha ezeknek a kezeléseknek a hatékonysága rövid és középtávon vitathatatlan, az is igaz, hogy egyes betegek hajlamosak a visszaesésre akár hajlamosító tényezők, genetikai és karakter (szorongó temperamentum), akár stresszes és nemkívánatos események (gyászok) következtében. ; ezért elengedhetetlen, hogy a terápia második szakaszában megpróbáljunk együttműködni a terapeutával, hogy lehetőség szerint elkerüljük a visszaeséseket és visszaeséseket.

Hogy megnyugodjunk ennek a legfrissebb hírnek, amely a betegeket gyakran már az utazás kezdetén megrémíti, le kell szögezni, hogy az esetleges visszaesések gyorsabban azonosíthatók és korán kezelhetők, éppen a korábban elvégzett munka miatt.

Olvassa el még:

Emergency Live Még több…Élő: Töltse le újságja új ingyenes alkalmazását IOS és Android rendszerre

Feloldás az első válaszadók körében: Hogyan kezelhető a bűntudat?

Időbeli és térbeli dezorientáció: mit jelent, és milyen patológiákkal társul

A pánikroham és jellemzői

Kóros szorongás és pánikrohamok: gyakori rendellenesség

Pánikrohamban szenvedő beteg: Hogyan kezeljük a pánikrohamokat?

Forrás:

Humanitas