Sebészeti beavatkozások: mi a minimálisan invazív vitrectomia?
A vitrectomia a szemgolyó hátsó szegmensének (üvegtest üregének) műtéte, amely az üvegtesti gél eltávolításából áll.
Eredetileg a kötőhártya elvágásával és kinyitásával, valamint a sclera kinyitásával az üvegtest üregébe került, majd a kötőhártyát és a sclerát felszívódó öltésekkel varrták.
A kis kaliberű műszerek technológiai fejlesztésének köszönhetően a minimálisan invazív vitrectomia megőrzi ugyanazokat a képességeket, és lehetővé teszi önzáró, 0.5 milliméteres bemetszések létrehozását, amelyekhez nem kell varrat.
Mi az a minimálisan invazív vitrectomia?
A minimálisan invazív vitrectomia javallatai sokrétűek, ma már gyakorlatilag a posterior szemszegmens összes műtétje elvégezhető ezzel a technikával.
Ennek a technológiai fejlesztésnek az alkalmazásában retinasebészeink úttörő szerepet töltenek be Olaszországban.
A jelzések a következők:
- Retina leválás, egyszerű vagy proliferáció által bonyolult
- Diabéteszes retinopátia retinaleválással vagy anélkül
- Epiretinális membrán vagy makula ránc
- Komplett makulalyuk vagy pszeudolyuk
- Vérzéssel vagy gyulladásos problémákkal kapcsolatos üvegtest homályossága
- uveitis
- Eszközként a hátsó szegmens ritka betegségeinek diagnosztizálására
Melyek a minimálisan invazív vitrectomia előnyei és hátrányai?
Az eljárást nagyon kis bemetszéseken keresztül hajtják végre, amelyek nem igényelnek varratokat.
Ez gyorsabb funkcionális helyreállítást eredményez, kevesebb intraokuláris gyulladással.
A betegek kevesebb kellemetlenségre panaszkodnak, mint a hagyományos műtétek esetén.
A technika biztonságosságát számos klinikai vizsgálat igazolta, amelyek a hagyományos technikával megegyező vagy jobb biztonsági profilt igazoltak.
A minimálisan invazív vitrectomiát az érzéstelenítés típusának megváltozása is kíséri, mivel az általános érzéstelenítést felváltotta a loko-regionális érzéstelenítés.
Központunkban a vitrectomiák több mint 90%-a loko-regionális érzéstelenítésben történik, ami gátolja a szemgolyó mozgását és érzékenységét, és a beteg gondos szedációjával együtt sokkal elviselhetőbbé teszi a beavatkozást a páciens számára.
Az érzéstelenítés változása javította a betegek komfortérzetét, egyúttal csökkentette az általános érzéstelenítés lehetséges súlyos kockázatait, csökkentve a kórházban töltött időt is.
Vannak szabályok a műtétre való felkészülésre?
Pontos diagnózis alapján a retinaműtéten átesett betegeket sebészeink által vezetett speciális ambulanciákon követik nyomon.
A műtéti indikáció megadásakor a beteg tájékoztatást kap arról, hogy problémája megoldása érdekében milyen műtéten vesz részt, illetve, hogy a NAPPALI KÓRHÁBAN végzik-e el a műtétet.
A betegnek meg kell várnia a Szemészeti Osztály titkárainak hívását, akik minden szükséges felvételi előtti vizsgálatot (vérvétel, aneszteziológus, esetleg kardiológus, diabetológus vizsgálat) ütemeznek. Ezt követően határozzák meg a műtét időpontját.
A műtét utáni kezelésről a sebész dönt, az elvégzett műtét típusától függően.
Általános szabály, hogy a műtét utáni első 4 napban minden betegnek szájon át szedhető antibiotikumot kell szednie, a műtét után körülbelül 1 hónapig pedig antibiotikus gyulladáscsökkentő szemcseppet kell szednie.
A sebész néha endokuláris tamponádokat használ.
Ha gázt vagy valamilyen szilikonolajat használnak, a páciensnek speciális pozíciót kell tartania a műtét utáni első napokban, a sebész utasításai szerint, hogy elősegítse a retina megfelelő gyógyulását.
Követés
A műtét elvégzése után minden beteget az első napon, egy héten, egy hónapban és a harmadik hónapban látnak el a vitreo-retina betegségek speciális ambulanciáján, így a kezelés folyamatát szorosan követi a maguk a vitreo-retina sebészek.
Olvassa el még:
Emergency Live Még több…Élő: Töltse le újságja új ingyenes alkalmazását IOS és Android rendszerre
Autoimmun betegségek: Homok a Sjögren-szindróma szemében
Blepharoptosis: Ismerkedés a szemhéj lógásával