Allergiás asztma: okok, tünetek, diagnózis és kezelés
Az allergiás asztma a légzőrendszer gyulladásos megbetegedése, amelyet allergének jelenléte okoz: pollen, por, poratka, háziállatszőr stb.
A betegség tipikus tünetei általában krónikusak vagy időszakosak, és a hörgőket érintik, a légutak hirtelen szűkületével (hörgőgörcs) és túlzott nyálkatermeléssel.
A két jelenség, külön-külön vagy együtt, megnehezíti a légzést, légúti „éhséget” (dyspnoét) okoz, zihálást okoz, tipikus sípoló vagy sípoló hanggal, és gyakran köhögési rohamokhoz vezet, amelyek még rosszabbá teszik a légzést.
Tünetei személyenként nagyon eltérőek.
Az asztma egy krónikus betegség, amely nem gyógyítható, de meglehetősen hatékonyan kontrollálható mind gyermekeknél, mind felnőtteknél.
Mi az allergiás asztma?
Ez a légzőrendszer betegsége, amelyet allergének okoznak, amelyek a hörgőfa gyulladását okozzák.
Ennek a betegségnek az alapvető mechanizmusai még nem teljesen tisztázottak, de az immunrendszer olyan reakciójának tulajdoníthatók, amelyet allergének, a szervezet érzékeny környezetében szétszóródott részecskék belélegzése okoz: pollen, por, atkák, háziállatszőr.
Ennek az érzékenységnek a hatásai hatással vannak a hörgőkre, a légzőrendszer struktúráira, amelyek nélkülözhetetlenek a levegőnek a tüdőbe jutásához.
Az ilyen típusú asztmában a hörgők begyulladnak, ami megnehezíti a légzést.
Mik az allergiás asztma okai?
Az asztmát allergének váltják ki, általában olyan fehérjeanyagok, amelyek bizonyos különösen illékony és könnyen belélegezhető anyagokban, például pollenben, porban, háziállatok szőrében, de atkák és más rovarok is jelen vannak.
A legtöbb ember nem panaszkodik semmilyen problémára ezen tényezők jelenlétében abban a környezetben, amelyben él és lélegzik, míg mások, asztmás betegek, valószínűleg genetikai és örökletes hajlam miatt, az immunrendszer rendellenes és túlzott reakcióit szenvedik el.
A faktorok láncolata végül a hörgők gyulladását és normál működésük megváltozását idézi elő.
Mik az allergiás asztma tünetei?
Az asztma tünetei személyenként változnak.
Lehetnek enyhék vagy súlyosabbak.
Előfordulhatnak folyamatosan (krónikusan), akutan vagy időszakosan és átmenetileg, akár hosszú ideig egyik krízistől a másikig.
Általában a betegség tünetei a
- köhögési rohamok, gyakran heves és általában szárazak;
- légszomj vagy nehéz légzés (dyspnoe);
- súly a mellkason;
- sípoló légzés, amelyet fütyülés és nyögés jellemez;
- alvászavarok;
- nehézségek a mindennapi tevékenységek elvégzésében, mint például a lépcsőzés vagy a séta, és minden megerőltető fizikai tevékenység.
Hogyan lehet megelőzni az allergiás asztmát?
A megelőzés alapvető fegyver az allergiás asztma leküzdésében.
Ez abból áll, hogy minden lehetséges óvintézkedést meg kell tenni az asztmás hörgőit és nyálkahártyáját szenzibilizáló allergénekkel való érintkezés elkerülése érdekében.
Ügyelni kell az otthoni és munkahelyi környezet gyakori takarítására, ügyelve az olyan tárgyakra, mint a fotelek, kanapék, szőnyegek, párnák, ágyak és ágyneműk, valamint a klímaberendezések.
A lakókörnyezetben optimális páratartalmat kell fenntartani, kerülni kell a túl száraz vagy túl párás klímát.
A szabadban érdemes letakarni a szájat és az orrot sállal, ha hideg van, vagy maszkkal, ha meleg van, vagy különösen szennyezett a hely.
Feltétlenül kerülje a dohányzást, étkezzen kiegyensúlyozottan, és ne hízzon túl.
Az allergiás asztma diagnózisa
Az allergiás asztma diagnózisát a következő standard vizsgálatok határozzák meg:
- Allergiás bőrteszt (Prick-teszt);
- Rast teszt, az allergiás reakcióért felelős IgE immunglobulinok szerológiai vizsgálata;
- Légzésfunkciós teszt a tüdőkapacitás mérésére;
- Spirometria a tüdőbe belépő levegő mennyiségének mérésére;
Az allergiás asztma specifikusabb tesztekkel is diagnosztizálható, például:
- Hörgő provokációs teszt, a kibocsátott (kilélegzett) levegőben lévő nitrogén-monoxid mérésére, amely jelzi a gyulladás mértékét;
- Diagnosztikai képalkotás, röntgen és CT (számítógépes tomográfia) vizsgálatok, amelyek kiemelhetik a tüdő és általában a légutak rendellenességeit;
- Hörgő provokációs teszt metakolinnal;
- Kilégzési csúcsáramlás mérése;
- Szén-monoxid diffúziós teszt;
- Köpet vizsgálata;
- Artériás hemogáz elemzés.
Kezelések
Az asztma kezelése nagymértékben függ a tünetek súlyosságától, életkorától, a betegség időtartamától és egyéb betegségek jelenlététől.
Az első kezelés abból áll, hogy lehetőség szerint kerüljük a patológiáért felelős allergén(ek)et.
Válság esetén, de nem csak, az allergiás asztmát hörgőtágítókkal és kortikoszteroidokkal kezelik, inhalációs adagolókon keresztül porlasztva.
Ugyanazok a gyógyszerek, ha helyesen és folyamatosan használják, hatékonyan szabályozzák a tüneteket.
Az antileukotriének az orálisan alkalmazható gyógyszerek egy osztálya, amelyek segíthetnek gyorsan enyhíteni az asztmás tüneteket, de más molekulákkal ellentétben több mellékhatásuk van.
A deszenzibilizáló vagy specifikus immunterápia allergén kivonatokkal egy olyan kezelés, amely fokozatosan edzi az allergiás reakcióra jellemző immunválaszt, csökkentve az akut epizódok számát és intenzitását.
Hosszú időtartamú.
Olvassa el még:
Emergency Live Még több…Élő: Töltse le újságja új ingyenes alkalmazását IOS és Android rendszerre
Kábítószer-mellékhatások: mik ezek és hogyan kezeljük a mellékhatásokat
Elsősegélynyújtás: 6 kötelező elem a gyógyszeres szekrényben
Allergia: antihisztaminok és kortizon, helyes használatuk
Asztma, a betegség, amitől eláll a lélegzeted
Asztma: a tünetektől a diagnosztikai vizsgálatokig
Asztma: tesztek a diagnózishoz és a kezeléshez