Vakbélgyulladás: okok, tünetek és kezelés
A vakbélgyulladás a vakbél gyulladása, egy vékony tubulus, amely a vakbélből indul ki és a has jobb alsó negyedében helyezkedik el.
A vakbél az immunrendszer része, és fontos védelmi funkciót tölt be az élet első évében, majd a fertőzések „célszervévé” válik.
A vakbélfertőzés akut vagy krónikus formában fordulhat elő:
- Az akut vakbélgyulladás főként 6 és 20 éves kor között fordul elő, bár bármely életkorban előfordulhat. Akkor fordul elő, amikor a vakbél megtelt idegen testtel, ami megduzzad (például nyálka, széklet vagy paraziták), és a bélbaktériumflóra virulens szaporodását okozza.
- A krónikus vakbélgyulladás a vakbél krónikus gyulladása, amely leggyakrabban nem diagnosztizált vagy műtéten átesett akut vakbélgyulladás eredményeképpen alakul ki. Fájdalommal, étvágytalansággal, hányingerrel nyilvánul meg, nőknél - a belső nemi szervek és a vakbél közötti kiterjedt nyirokkapcsolatok miatt - gyakran nőgyógyászati problémákkal jár.
A vakbélgyulladás okai
A függeléken belül található a bélbaktérium flóra: az Escherichia coli, Streptococcus és Staphylococcus baktériumok, amelyek általában ártalmatlanok, adott körülmények között abnormálisan szaporodhatnak és a szerv gyulladását okozhatják.
A kiváltó állapot általában a vakbél lumenének elzáródása, amely a baktériumok stagnálását és fertőzést okoz.
Az elzáródásnak többféle oka lehet: alvadt nyálka, kövek, paraziták, a vakbél kóros helyzete a túlzott hossza miatt.
Egyéb kiváltó okok közé tartozik a nagyon zsíros vagy színezékben gazdag ételek elfogyasztása, és különösen a dohányzás.
A vakbélgyulladás jelei és tünetei
A vakbélgyulladás tipikus esetekben erős és hirtelen fellépő hasi fájdalommal, csipkelődéssel kíséri.
A fájdalmas terület változó, kiterjed az egész hasra vagy a köldöktől lefelé, és főleg a jobb alsó oldalon lokalizálódik.
Ritkább esetekben a combot érintheti.
A fájdalom fokozódhat mozgással, mély lélegzettel, tapintással, köhögéssel vagy tüsszögéssel.
Egyéb tünetek a hányinger, hányásláz, székrekedés vagy hasmenés.
Az esetek jelentős részében a tünetek elmosódottak vagy nem tipikus tünetekkel és jelekkel jelentkezhetnek, különösen felnőttkorban, ami néha megnehezíti a diagnózist.
A vakbélgyulladás diagnózisa
A vakbélgyulladás diagnózisa főként klinikai vizsgálat alapján történik, de néhány vérvizsgálat (értéke fehérvérsejtek, szedimentációs ráta – ESR, C-reaktív fehérje), ultrahangvizsgálat és bizonyos esetekben CT vizsgálat, amely segíthet megkülönböztetni a függelék eredetű fájdalmat a más okokból eredő fájdalomtól, vagy rávilágítani a tályogok jelenlétére vagy az induló patológiára. más szervekben.
A vakbélgyulladás szövődményei
A gyulladt vakbél megrepedhet vagy kilyukadhat, ami a hasüreg fertőzött anyaggal való szennyeződését, majd gennyképződést okozhat: ezekről az esetekről beszélünk hashártyagyulladásról.
Az appendicularis tályog kialakulása is lehetséges.
Vakbélgyulladás terápiája
A vakbélgyulladás terápiája a vakbél műtéti eltávolításából (apendectomia) áll.
Önmagában az orvosi kezelés (a vakbélgyulladás „hűtése” antibiotikumokkal és jégcsomaggal) felveti a visszaesés kockázatát, gyakran még virulensebb formában, és krónikussá válik.
A műtétet általános érzéstelenítésben végzik, és néhány centiméteres bemetszéssel vagy laparoszkópos úton, azaz általában három, egyenként körülbelül 1 cm-es hozzáféréssel végezhető.
Speciális esetekben némileg nagyobb bemetszésekre lehet szükség
A laparoszkópos technika főként nőknél javasolt, különösen akkor, ha bizonytalan a nemi szervek betegségeinek diagnosztizálása, illetve elhízott betegeknél, akiknél a műtéti metszést nagyobb méretben kell elvégezni.
Más esetekben azonban a laparoszkópia javallt az általa nyújtott előnyök miatt, amelyek annál nyilvánvalóbbak, minél nagyobb a vakbélgyulladás mértéke.
Ma már nyilvánvaló, hogy a sebfertőzések, a posztoperatív összenövések és a bemetszést fellépő sérvek (laparoceles) aránya lényegesen alacsonyabb.
Ha a tünetek oka nem a vakbélgyulladás, akkor a laparoszkópia a diagnózis és az ugyanazon bemetszéseken keresztül történő esetleges kezelés előnyét kínálja, így szükségtelenné válik a hasi metszés kiterjesztése.
Az orvosi irodalomban azonban nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy jelentős előnyök származnának a hagyományos metszéssel szemben a posztoperatív fájdalom, a kórházi tartózkodás időtartama és a szokásos fizikai tevékenységek újrakezdése tekintetében.
Ha a vakbél megrepedt, ami hashártyagyulladást okoz, sürgős műtétre van szükség, melynek végén általában drént hagynak, egy kis csövet vezetve a hasüregbe, hogy a genny kívülről eltávolítható legyen; a leeresztő csövet néhány nap múlva eltávolítják, amikor már nem áll fenn a hasi fertőzés veszélye.
Olvassa el még:
Emergency Live Még több…Élő: Töltse le újságja új ingyenes alkalmazását IOS és Android rendszerre
Epekólika: Hogyan lehet felismerni és kezelni
Mi okozza a hasi fájdalmat és hogyan kell kezelni
Vakbélgyulladás: mi okozza és hogyan kezeljük
Bélbetegségek, A bélhurkok ultrahangja a diagnózishoz
Peptikus fekély, amelyet gyakran Helicobacter Pylori okoz
Peptikus fekély: különbségek a gyomorfekély és a nyombélfekély között
Walesben a bélműtét halálozási aránya a vártnál magasabb
Irritábilis bél szindróma (IBS): jóindulatú állapot az ellenőrzés alatt
Colitis ulcerosa: van-e gyógymód?
Irritábilis bél szindróma: a tünetek, amelyekben megnyilvánulhat
A stressz okozhat gyomorfekélyt?
Mi a különbség a diverticulitis és a diverticulosis között?
Irritábilis bél szindróma (IBS): jóindulatú állapot az ellenőrzés alatt
Gastroesophagealis reflux: okok, tünetek, vizsgálatok a diagnózishoz és kezeléshez