Mérje fel a másodlagos magas vérnyomás kockázatát: milyen állapotok vagy betegségek okozzák a magas vérnyomást?

A másodlagos magas vérnyomás egy másik állapot által okozott magas vérnyomás. Számos, a vesét, az endokrin rendszert és az ereket érintő probléma okozhat másodlagos magas vérnyomást

A fiatalok magas vérnyomása, vagy nagyon hirtelen vagy súlyos, másodlagos magas vérnyomásra utalhat.

Elsődleges vs. másodlagos hipertónia

Az elsődleges hipertóniát, más néven esszenciális hipertóniát olyan magas vérnyomásként definiálják, amely nem az alapbetegségnek köszönhető.

Ez a magas vérnyomás leggyakoribb formája.

Az esetek 90%-áért ez a felelős.1

Genetika, öregedés és életmódbeli tényezők, mint például a diéta és az ülő (inaktív) életmód hozzájárulhatnak az elsődleges magas vérnyomás kialakulásához.

Másrészt a másodlagos magas vérnyomás olyan magas vérnyomás, amelyet közvetlenül egy másik állapot okoz.

Másodlagos magas vérnyomásra akkor kell gyanakodni, ha a magas vérnyomás:

  • Hirtelen jelentkezik vagy súlyosbodik
  • Fiatal korban diagnosztizálják
  • Több gyógyszerrel nem szabályozható
  • Vannak bizonyos jellemzői, amelyek mögöttes okra utalnak

Mit tekintünk magas vérnyomásnak?

A magas vérnyomást általában olyan vérnyomásként definiálják, amely több mérésnél meghaladja a 130/80 higanymillimétert (Hgmm).

Elsődleges vagy másodlagos kategóriába sorolható, attól függően, hogy közvetlenül más állapot okozza-e.

A magas vérnyomás kockázati tényezői a következők:

  • Genetika
  • Kor
  • Mozgásszegény életmód
  • Étkezési szokások, mint például magas sóbevitel, dohányzás, cukorbetegségés elhízottság

Bárki, akinek magas a vérnyomása, az egészségügyi szolgáltatónak ellenőriznie kell a kezelést.

Azok, akiknél a tünetek nagyon emelkedtek (például erős fejfájás vagy zavartság), és akiknek mellkasi fájdalma vagy gyengesége van az arc vagy a test egyik oldalán, azonnal orvoshoz kell fordulniuk.

A másodlagos hipertónia okai

Renovaszkuláris hipertónia

A veseartériák két artéria, amelyek az aortából erednek, a fő artériából, amely a vért szállítja a szívből a test többi részébe.

A veseartériák vért juttatnak az egyes vesékbe.

Amikor ezek az artériák elzáródnak, a vesék kevesebb véráramlást kapnak, és a renin hormont választják ki.

A renin végül megemeli a vérnyomást a nátriumra, a folyadékretencióra és a renin-angiotenzin-aldoszteron (RAA) rendszeren keresztül a vérerek viselkedésére gyakorolt ​​hatása révén.

A legtöbb veseartéria szűkület oka az érelmeszesedés (koleszterin plakkok felhalmozódása a veseartériákban).

Az ateroszklerózis kockázati tényezői a következők:

  • Magas koleszterin
  • Dohányzó
  • Cukorbetegség

Egyes veseartéria-szűkületben szenvedő betegeknél, például akiknél szívszövődmények alakulnak ki, vagy akik nem képesek több gyógyszerrel szabályozni a vérnyomást, megfontolandó a veseartéria stentelése.

A vesék akadályozott véráramlásának másik oka a fibromuszkuláris diszplázia.

Ez az állapot gyakrabban fordul elő fiatal és középkorú nőknél, és a szervezet más artériáit is érintheti.2

Fibromuszkuláris diszpláziában az artériák falának szerkezete kóros, ami szűkülethez (stenosis), megnagyobbodáshoz (aneurizmák) és még szakadásokhoz (disszekció) is vezet.

A vérnyomást szabályozó gyógyszerek kezelhetik a veseartériák fibromuszkuláris diszpláziáját.

Súlyosabb esetekben angioplasztikára lehet szükség, amely eljárás a szűkülő véredény ballonnal történő megnyitására.

Vesebetegség

A vese szűrőrendszerét és a kis ereket érintő problémák, az úgynevezett veseparenchymás betegség a másodlagos magas vérnyomás egyik leggyakoribb oka.

A vesebetegségnek számos oka lehet, és minden korosztályt érint.

A vesebetegség magas vérnyomást okoz a folyadék és az elektrolitok nem megfelelő kezelése, valamint a RAA rendszer aktiválása miatt.

A vesebetegség kezelése magában foglalja:

  • A kiváltó ok kezelése
  • A vesebetegség progressziójának megelőzése
  • A nátrium- és folyadékbevitel korlátozása
  • Vérnyomás elleni gyógyszerek
  • Dialízis or vese (vese) transzplantáció (súlyos esetekben)

hyperaldosteronismust

A hiperaldoszteronizmus a másodlagos magas vérnyomás egyik gyakran figyelmen kívül hagyott oka.

Az aldoszteron a mellékvesék által termelt hormon, amely szerepet játszik a nátrium- és folyadékvisszatartásban.

Az aldoszteron túlzott szintjét túlműködő mellékvesesejtek vagy daganat okozhatja.

Az aldoszteron hatására a vesék megragadják a sót és a folyadékot, ami növeli a vér térfogatát és a vérnyomást.

A hiperaldoszteronizmus jelei közé tartozik a magas nátrium- és alacsony káliumszint a vérben.

Az aldoszteron antagonisták, mint például az Aldactone (spironolakton), kezelhetik a hiperaldoszteronizmust.

Ha a hiperaldoszteronizmust daganat okozza, akkor műtéti eltávolítással gyógyítható.

Obstruktív alvási apnoe

Az obstruktív alvási apnoe (OSA) a tüdőre és a szívre gyakorolt ​​hatása révén hozzájárul a magas vérnyomáshoz.

Alvás közben az OSA-ban szenvedő emberek légutak elzáródását tapasztalják, ami horkolással, zihálással és légzési szünetekkel jár.

Ez aktiválja a szimpatikus idegrendszert, ami növeli a vérnyomást.

Az obstruktív alvási apnoét alvásvizsgálattal diagnosztizálják. Kezelése a fogakra illeszkedő szájüregi eszközökkel vagy folyamatos pozitív légúti nyomással (CPAP) történik, amelyben olyan maszkot kell viselni, amely alvás közben egyenletes oxigénáramot szállít.

Az alvási apnoe kezelése

Míg az összefüggést még vizsgálják, úgy tűnik, hogy az alvási apnoe kezelése jótékony hatással lehet a vérnyomásra.

A vérnyomásra gyakorolt ​​ilyen tisztázatlan hatások ellenére az alvási apnoe kezeléséről kimutatták, hogy javítja az alvást és az életminőséget.3

Gyógyszerek és szerhasználat

Bizonyos gyógyszerek másodlagos magas vérnyomást okozhatnak.

Fontolja meg, hogy egy egészségügyi szolgáltató vizsgálja felül az Ön által szedett gyógyszereket, hogy megállapítsa, nem ronthatják-e a magas vérnyomást.

Néhány olyan gyógyszer, amely növeli a vérnyomást:

  • Orális fogamzásgátló (fogamzásgátló) tabletták
  • Nem szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID-ok) mint Advil vagy Mortin (ibuprofen) és Aleve (naproxen)
  • Egyes antidepresszánsok szeretik Effexor (venlafaxin)
  • Növényi termékek, például az efedra és az édesgyökér
  • Néhány immunszupresszív szerek mint ciklosporin és a takrolimusz
  • Az alkohol és a drogok, például a kokain, az amfetaminok és az anabolikus szteroidok szintén emelik a vérnyomást.

Pajzsmirigy rendellenességek

A pajzsmirigy túlműködése és alulműködése egyaránt magas vérnyomást okozhat.

Míg a pajzsmirigy-rendellenességek gyakoriak, nem gyakori okai a másodlagos magas vérnyomásnak.

Ha magas a vérnyomása, és a pajzsmirigy működési zavarának egyéb jelei is vannak, mint például az energiaszint, a haj és a köröm megváltozása, fontolja meg a pajzsmirigy-ellenőrzést.

Pheochromocytoma

A feokromocitóma a mellékvese ritka daganata, amely katekolaminokat szabadít fel.

A katekolaminok azok a stresszhormonok, amelyek felelősek a küzdj vagy menekülj reakcióért, amelyek hatással vannak a test más részeire, beleértve a megnövekedett vérnyomást is.

A pheochromocytomában szenvedőknek időszakosan megemelkedett vérnyomása, fejfájása és idegessége van.

A vizelet- és laboratóriumi vizsgálatok megerősíthetik az emelkedett katekolaminszintet a feokromocitóma diagnosztizálásához, míg a képalkotó tesztek lokalizálják a daganatot.

A kezelés magában foglalja a daganat műtéti eltávolítását.

Aorta koarktáció

Az aorta coarctatio egy veleszületett rendellenesség, amelyben a test fő véredénye szűk.

A súlyos szűkület a gyermekek magas vérnyomásának oka lehet, míg az enyhébb szűkület felnőttkorig nem tapasztalható.

Az aorta-koarktációban szenvedő betegek szívelégtelenségében is előfordulhatnak, mint például a kamrai sövény defektusa (a két kamrát elválasztó falban lévő lyuk) vagy a kéthegyű aortabillentyű, amelyben az aortabillentyűnek három helyett csak két csücske van.

Aorta coarctációra kell gyanakodni minden magas vérnyomású fiatalnál.

Kezelhető műtéttel vagy kevésbé invazív kezelésekkel.

A szűkület azonban visszajöhet, a magas vérnyomás pedig nem múlik el.4

Egyéb endokrin rendellenességek

Néhány ritka endokrin rendellenesség másodlagos magas vérnyomást okozhat, beleértve:

  • Acromegalia
  • elsődleges hyperparathyreosis
  • Veleszületett mellékvese hiperplázia
  • Cushing-szindróma

Ezeket a rendellenességeket laboratóriumi vizsgálatokkal diagnosztizálják, amelyek magukban foglalhatják a hormonstimulációs teszteket és a képalkotó teszteket. A kezelés a konkrét kiváltó októl függően változik.

Szükség lehet gyógyszeres kezelésre és műtétre.

A másodlagos hipertónia diagnosztizálása

Egészségügyi szolgáltatója másodlagos magas vérnyomásra gyanakodhat, ha fiatalon magas vérnyomása alakul ki, hirtelen jelentkezik, vagy ha sok gyógyszerre van szüksége a vérnyomás szabályozására.

Az értékelés először egy egészségügyi szolgáltatóval végzett fizikális vizsgálatot foglal magában, aki a teljes kórtörténetet is felveszi. Megkérdezik a következőkről:

  • Tünetek
  • Gyógyszerek
  • Anyaghasználat
  • Családi történelem

A fizikális vizsgálat magában foglalja a pulzusok tapintását (érintéssel történő vizsgálatát), valamint a szív és a tüdő meghallgatását.

A fizikális vizsgálatot labormunka követi. A vér- és vizeletvizsgálat kimutathatja a vesebetegség és a hormonális problémák jelenlétét.

A diagnózist ezeknek a vizsgálatoknak az eredményei határozzák meg.

Például, ha a káliumszint alacsony, előfordulhat, hogy több laboratóriumi munkával és képalkotó tesztekkel kell kiértékelni a hiperaldoszteronizmust.

Ha kóros veseműködése van, szolgáltatója elrendelheti a vesék és a veseartériák ultrahangját.

Kezelés és Kezelés

A másodlagos magas vérnyomás kezelése magában foglalja a kiváltó ok kezelését.

Egyes esetekben a gyógyszeres kezelés önmagában segíthet a másodlagos magas vérnyomás kezelésében.

Például néhány hiperaldoszteronizmusban szenvedő embernek csak egy speciális, aldoszteron antagonistának nevezett gyógyszert kell szednie ahhoz, hogy drasztikusan javuljon a vérnyomása.

Más helyzetekben orvosi eljárásokra lehet szükség.

Például a pheochromocytomában szenvedő betegeknél műtétre van szükség a daganat eltávolításához.

Egyes veseartéria-szűkületben szenvedő betegeknél, akiknek a vérnyomása nem reagál több gyógyszeres kezelésre, megfontolandó a veseartéria stentelése, amelynek során csövet kell a szervezetbe helyezni, hogy segítse a vesékhez vezető erek megnyitását.

Folyamatos Monitoring

A másodlagos magas vérnyomás okától függetlenül mindig fontos, hogy rendszeresen ellenőrizze egészségügyi szolgáltatóját a vérnyomás és az alapállapot folyamatos monitorozása érdekében másodlagos magas vérnyomás esetén.

Olvassa el még:

Emergency Live Még több…Élő: Töltse le újságja új ingyenes alkalmazását IOS és Android rendszerre

Tüdőszellőzés mentőkben: A betegek tartózkodási idejének növelése, az alapvető kiválósági válaszok

Trombózis: A pulmonalis hipertónia és a thrombophilia kockázati tényező

Pulmonális hipertónia: mi ez és hogyan kell kezelni

Forrás:

Nagyon jó egészség

Akár ez is tetszhet