Barrett-oesophagus: korai diagnózis és kezelés

By Cristiano Antonino On 27. január 2023.

A Barrett-nyelőcső a nyelőcső betegsége, amely a nyelőcső nyálkahártyájának megváltozásával jár, leggyakrabban a gyomorsav visszafolyásával (gasztro-oesophagealis reflux betegség – GERD)

Ez az elváltozás, amelyet intestinalis metaplasiának is neveznek ("metaplasia" görögül "transzformáció"), visszafordítható állapot, de ha nem kezelik, szerencsére a betegek szerény hányadánál válhat rákmegelőző állapotba (először alacsony fokú, majd magas fokú diszplázia) és az évek során rosszindulatú daganattá alakul.

Barrett-nyelőcső, kiben találták meg a betegséget?

A Barrett-nyelőcső előfordulása a világ felnőtt lakosságának 0.5-2%-a.

Különösen gyakran megtalálható a következőkben:

kaukázusi etnikumú férfiak;
50 és 60 év közöttiek;
hosszan tartó gastrooesophagealis refluxban szenvedő betegek (gyakran nem ismerik ezt a refluxot és/vagy tünete is van rá).

Néhány szám megadásához elegendő megemlíteni, hogy a tünetekkel járó gastro-oesophagealis reflux betegségben szenvedő betegek 5-15%-a Barrett-nyelőcsőben szenved, és ez viszont 30-120-szor nagyobb kockázatot jelent a nyelőcső neopláziában, mint az általános népesség.

A reflux betegség megnyilvánulása homályos és a tünetek rossz klinikai képével

Ezek, ha jelen vannak, az úgynevezett tipikus tünetek

retrosternalis gyomorégés (égő);
epigasztrikus kellemetlen érzés (néha étkezés után, néha éhgyomorra);
étkezés utáni nehézség;
a savas reflux érzése, amely néha egyenesen a szájba megy vissza.

A tünetek néha úgynevezett atipikus tüneteket is tartalmaznak, amelyeket gyakran maga a beteg figyelmen kívül hagy, például:

köhögés;
rekedtség;
torokfájás reggel.

Éppen a gastro-oesophagealis reflux betegség ezen közvetett és homályos jelei miatt kapják meg a betegek gyakran későn a diagnózist, ami azt kockáztatja, hogy ha nem ismert, a kép előrehaladott stádiumban jelenik meg.

A Barrett-nyelőcső kezdeti diagnózisához a betegnek alá kell vetnie magát

gasztroszkópia (EGDS);
biopszia a diszpláziás nyálkahártyáról, és ha van, a léziókról.

Érdemes mind az endoszkópiában, mind a patológiás anatómiában magas szintű szakértelemmel rendelkező központhoz fordulni, hogy ne keveredjen össze a kép a nyelőcsőgyulladással vagy a nyelőcső egyéb ritkább betegségeivel.

A Barrett-nyelőcső osztályozása és kezelése

A Barrett-nyelőcső osztályozása az úgynevezett prágai osztályozáson alapul.

Ez egy endoszkópos osztályozás, ezért az EGDS során kerül sor, amely lehetővé teszi kiterjedésének számszerűsítését, mind a kerülete (C), mind a felső széle távolsága (M) tekintetében.

Ilyen gyanú esetén a szakértő endoszkóposnak nyálkahártya-biopsziát kell vennie egy nagyon pontos protokoll szerint (Seattle-i protokoll nagyszámú mintával a 4 kvadránsban, a nyelőcső különböző szintjein), hogy szövettani megerősítést kapjon a Barrett-gyanú” – folytatják a szakemberek.

Ezeket a biopsziákat egy anatómiai patológus, az esetek kezelésében jártas szakértő elemzi, aki pontos diagnózist készít a nyálkahártya állapotáról.

Így vagy csak az intestinalis metaplasia igazolható, vagy kiemelhetők a degeneratív értelemben egyre gyanúsabb elváltozások, amelyek az alacsony fokú dysplasiától a magas fokú dysplasián át a nyelőcső adenocarcinomáig terjednek.

Az ilyen elváltozások átalakulása intestinalis metaplasiából oesophagealis adenocarcinomává nagyon lassú folyamat lehet az évek során, de fel kell fogni, diagnosztizálni és kezelni kell.

Ezért elengedhetetlen a betegség multidiszciplináris megközelítése, amelyben a sebész mellett a gasztroenterológus, az endoszkópos és az anatómopatológus is részt vesz.

Utóbbi egyben a Barrett-nyelőcsőből nyelőcsőráktá avanzsált beteg kezelésének központi szakembere is, és ezen a kezelési útvonalon más szakemberek is részt vesznek, nevezetesen az onkológus, sugárterapeuta, radiológus, nukleáris orvos és ápolónavigátor.

A besorolástól függően a Barrett-nyelőcső többféle megközelítéssel kezelhető:

gyógyszeres terápia pumpagátlókkal és endoszkópos követés;
sebészeti kezelés anti-reflux plasztikájával: a Barrett-kór a gastro-oesophagealis reflux betegséggel (GERD) társul, és az anti-reflux plasztika csökkenti/lezárja a gyomorsav nyelőcsőre gyakorolt káros hatását;
endoszkópos kezelés a nyálkahártya sérült részének ablációjával (felületes égés) vagy eltávolításával (EMR – ESD).

Táplálkozás és Barrett nyelőcső

Nincs speciális étrend a Barrett-nyelőcső megelőzésére vagy kezelésére.

Ezért olyan diétára/diétára utalunk, amely ellensúlyozza a gastrooesophagealis refluxot és ezáltal a nyelőcső gyulladását.

Szükséges továbbá olyan táplálkozási-viselkedési szokásokra, amelyek segíthetnek a reflux kezelésében.

Ezek a következők:

kerülje a nagy étkezéseket
alacsony zsírtartalmú étrend fogyasztása;
lassan eszik, jól rágja;
nem megy lefeküdni étkezés után;
kerülje a túl meleg vagy hideg ételeket;
ne dohányozzon és ne igyon alkoholt.

Neoplasztikus fejlődés: diagnózis és kezelés

Miután a feltételezett Barrett-nyelőcső diagnózisát felállították, a biopsziák kiemelik a daganatos elváltozások jelenlétét vagy hiányát, és ha igen, rétegezik az evolúció kockázatát.

Kapcsolódó hozzászólások

Egészségügyi kiadások Olaszországban: növekvő teher a háztartásokra

11. április 2024.

Aviary Alert: A vírus evolúciója és az emberi kockázatok között

4. április 2024.

Egy nap sárgában endometriózis ellen

28. március 2024.

Remény és innováció a hasnyálmirigyrák elleni küzdelemben

27. március 2024.

Amennyiben a nyelőcső adenocarcinoma diagnózisa beigazolódik, a beteget a multidiszciplináris team gondozásába kell vinni, amely személyre szabott kezelési algoritmust állít össze.

Számos mélyreható kivizsgálásra kerül sor, így echo-endoszkópiára, mellkas-hasi CT-re, MRI-re és PET-re, és a preoperatív stádium alapján döntik el a kezelés menetét.

A patológiával foglalkozó multidiszciplináris csapatok létrehozása lehetővé tette az ötletek, a tudományos ismeretek és így a döntések megosztását, ami kétségtelenül jobb kezelési lehetőséget biztosít a páciens számára.

A multidiszciplináris team feladata az is, hogy a beteget mind táplálkozási, mind fizikai teljesítőképességi szempontból a lehető legjobb állapotban juttatja el a műtétre, ezért a betegek gyógytornász és táplálkozási szakember általi irányítása alapvető.

Az összes preoperatív vizsgálat befejezése után a páciens közvetlen jelölt lehet oesophagectomiás műtétre, vagy a legtöbb esetben a műtét előtti kemoterápiás vagy kemoradioterápiás kezelésre.

Az ilyen kezelés célja, ha indokolt, a daganatos elváltozás méretének és az esetlegesen jelen lévő megnagyobbodott nyirokcsomóknak a csökkentése a betegség jobb kontrollja és a távoli kiújulás kockázatának csökkentése érdekében.

Oesophagectomiás műtét

Az oesophagectomiás műtét az emésztőrendszer egyik legösszetettebb művelete.

Ez magában foglalja a gyomor egy részének és a nyelőcső egy részének eltávolítását a regionális nyirokmirigyekkel együtt, miközben a nyelőcső fennmaradó részét és a gyomor megmaradt részét „csövessé” alakítják, és áthelyezik a mellkasba.

Ez a műtét a gyomor és a nyelőcső anatómiai elhelyezkedéséből adódóan hasi és mellkasi fázist igényel, és a hagyományos módon nyitott sebészetben, de ma már főként minimálisan invazív módon, azaz laparoszkópiával (hasi időben) ill. thoracoscopia (mellkasi időben).

A műtétet követően a páciens néhány nap elteltével, amikor a mesterséges táplálás garantálja a kalóriabevitelt, szokásain némi változtatással folytathatja a szájon át történő étkezést.

Az étrendet kis, gyakori étkezésekkel, 5/6-szoros, napközbeni több nassolnivalóval és kevésbé bőséges főétkezésekkel kell felosztani.

Néhány hónap elteltével a páciens életminősége kiváló, és nincsenek korlátozások.