Testintegritási identitászavar (BIID): fogyatékos akar lenni
Testintegritási identitászavar (BIID): az emberi érzések szakadéka gyakran kifürkészhetetlen és meglepő
Ezt jól tudta az a pszichológus, aki Jewel Shuping, egy 30 éves amerikai nő szemébe öntött mosószert.
Amit a pszichológus tett, az nem bűncselekmény volt – legalábbis nem abban a józan értelemben, ahogyan ezt a kifejezést adjuk –, hanem az az elhatározás, hogy megvalósította azt a kívánságot, amelyet páciense gyermekkora óta kikel, vagyis megvakul.
A nő néhány órát várt, mielőtt bement a kórházba, hogy megbizonyosodjon arról, hogy maradandó szemkárosodást szenved.
A lány a következő hat hónapon belül elvesztette látását. „Úgy érzem, így kellett volna megszületnem” – magyarázta a most 30 éves nő.
Body Integrity Identity Disorder (BIID)
Azt a rendellenességet, amelytől Jewel szenved, BIID-nek nevezik, ami a testintegritási identitászavar rövidítése, és a nemi identitászavarhoz hasonló pszichológiai állapotot jelez, amelyben azonban az alanynak az az érzése, hogy egy olyan testben él, amely nem felel meg az ő testének. vagy idealizált képét.
Ez a rendellenesség nagyszámú különböző típusú beteget érint.
Jewel Shuping így meséli: „Három-négy éves koromban anyám a ház sötét folyosóin talált rám sétálni éjszaka.
Tizenéves korában meg akarta tanulni a vakok ábécéjét, majd bottal és fekete szemüveggel kezdett úgy tenni, mintha vak lenne.
Hosszas és sikertelen terápia után az őt kezelő pszichológus úgy döntött, hogy eljött az idő, hogy teljesítse páciense kívánságát.
Xenomelia
Egy hasonló epizódban Chloe Jennings-White, egy 58 éves amerikai nő is szerepel, aki folyamatosan azzal él, hogy rokkanttá váljon.
Ebben az esetben a páciens kívánt teste egy amputált végtagnak felel meg („idegen végtag szindróma”, más néven „xenomelia”).
Az olyan alanyok, mint Chloe, egy láb vagy egy kar amputációjára vágynak, hogy elérjék azt a teljességet, amelyről úgy érzik, hogy hiányzik belőlük.
„Valami az agyamban azt súgja, hogy a lábaimnak nem kellene működniük” – magyarázza Chloe.
„Óriási megkönnyebbülés volt, amikor rájöttem, hogy nem vagyok szörnyeteg, több száz hozzám hasonló ember létezik.”
Ugyanezt az elképzelést fogalmazta meg Kevin Wright, egy brit beteg, akinek sikerült amputálnia hőn utált bal lábát Robert Smith sebész: „Nem akartam. Nem volt részem.
Nem értettem, miért, de tudtam, hogy meg kell szabadulnom tőle” – mondta az 1997-ben megműtött férfi.
Általában ez a saját testtől való elidegenedés érzése gyermekkorban jelentkezik, gyakran a fogyatékkal élők látványával társulva, akiknek képét a még formálódó gyermekagy valamiképpen „feldolgozza” a keresendő ideálisnak.
Ez történt Chloe esetében is, aki 4 évesen egy autóbaleset után nagynénjéhez ment, és kénytelen volt mankót használni a lábadozáshoz.
Apotemnophilia: az amputáció erotikus vágya
Ennek a furcsa rendellenességnek a prevalenciája nem tisztázott, bár valószínűleg gyakoribb, mint gondolnánk.
Valójában lehetséges, hogy a fogyatékosság iránti vágy olykor rejtve marad azokban az esetekben, amikor a végtagok véletlenszerű amputációja tisztázatlan körülmények között történt.
Néha a rendellenesség erotikus okok miatt tér el. Valójában az apotemnophilia kifejezés azt az erotikus és szexuális vágyat határozza meg, hogy egy vagy több végtagot amputáljanak, vagy hogy úgy tűnjenek, mintha az lenne.
A Body Integrity Identity Disorder (BIID) okai:
Ami az okokat illeti, az egyfajta gyermekkori „lenyomat” hipotézisén túl annak a lehetősége is fennáll, hogy az állapot neuropszichológiai tényezőkből ered, a végtagokhoz kapcsolódó agykéreg problémákkal.
A híres indiai neurológus, Vilayanur S. Ramachandran összefüggést javasolt a BIID és a szomatoparafrénia között, amely állapot a jobb oldali lebenyben bekövetkezett agyvérzést követően fordul elő, és a betegnek megtagadja a test bal oldalán lévő végtagot, a legtöbb esetben egy kart. .
Mivel az állapot a parietális lebeny károsodásához kapcsolódik, Dr. Ramachandran feltételezi, hogy az agy ezen területe részt vesz a testkép helyes beállításában.
Az indiai orvos szerint az a tény, hogy az állapot gyermekkorban jelentkezik, egy olyan genetikai problémának felel meg, amely a parietális kéreg működési zavarát okozná.
Ez a működési zavar lenne a teljes testkép kialakításának hiányának hátterében, ami miatt a betegek érzik a láb jelenlétét, ugyanakkor idegennek érzik azt, aminek nem szabadna ott lennie.
Az elmélet lenyűgözőnek tűnik, bár más szakértők ellenvetéseket javasoltak.
Először is, agyi működési zavar esetén nagyon valószínűtlen, hogy az egyetlen igazi tünet a saját végtag furcsasága: másoknak kell lenniük, sőt, elsősorban a lábhasználat valódi nehézségei.
Sőt, az elmélet nem magyarázza meg például Chloe esetét, aki nem amputációt, hanem paraplégiás állapotot akar, kérve a mellkas megszakítását. gerinc- zsinór ehhez, vagy másoké, akik vakok vagy süketek akarnak lenni.
Fontos megjegyezni, hogy az ebben a cikkben „csoportosított” betegek valójában nagyon különbözhetnek egymástól: ahogy már sejtette, nem mindegyik „akar fogyatékossá válni”, hanem néhányan egyszerűen meg akarnak szabadulni valamitől. nem érzik a testük része.
Body Integrity Identity Disorder (BIID): Nehéz terápia
Tény, hogy ezek a betegek nagyon nehéz állapotban élnek, gyakran pszichoterápiához közelednek, de sikertelenül.
Sokan közülük annyira vágynak a fogyatékos státusz megszerzésére, hogy megpróbálják maguknak megtenni a cél eléréséhez szükséges károkat.
Néhány évvel ezelőtt David Openshaw, egy ausztrál férfi, miután az orvosok többször is megtagadták bal lábának amputálását, úgy döntött, hogy néhány órára jégbe meríti a végtagját, és az orvosokat a műtétre kényszerítette a mára helyrehozhatatlan károk miatt. tettével.
Az a rendkívüli fájdalom, aminek a férfi alávetette magát, hogy elérje célját, képet ad arról, hogy mekkora kényelmetlenséget éreznek azok, akik ezt a furcsa állapotot átélik.
Az önamputáció rendkívül veszélyes: a beteg veszélyes lokális és szisztémás fertőzésekkel, vagy a legrosszabb esetben gyakran végzetes vérzésekkel szembesülhet.
A terápiának szükségszerűen különféle személyeket kell magában foglalnia, beleértve a pszichiátert, a neurológust és a pszichoterapeutát.
Olvassa el még:
Emergency Live Még több…Élő: Töltse le újságja új ingyenes alkalmazását IOS és Android rendszerre
Amit az anyaghasználati zavarról tudni kell
Szezonális depresszió előfordulhat tavasszal: Íme, miért és hogyan kell megbirkózni vele
Intranazális ketamin ED-ben szenvedő akut fájdalommal küzdő betegek kezelésére
Delírium és demencia: mi a különbség?
A ketamin használata a kórház előtti körülmények között – VIDEÓ
A ketamin rendkívüli elrettentő eszköz lehet az öngyilkosság kockázatának kitett emberek számára
Minden, amit a bipoláris zavarról tudni kell
Bipoláris zavar kezelésére szolgáló gyógyszerek
Mi váltja ki a bipoláris zavart? Mik az okok és mik a tünetek?