Mellrák: minden nőnek és minden korosztálynak megfelelő megelőzés
A mellrák vagy a mellrák a leggyakoribb rák a női populációban, minden nyolcadik nőt érint: előfordulása az életkorral fokozatosan növekszik, és a mai napig ez a vezető oka a nők rák okozta halálozásának.
Mellrák, elsődleges megelőzés
Más daganatos megbetegedésekhez hasonlóan az emlőrák esetében is elengedhetetlen az elsődleges prevenció, amely megfelelő életmóddal célozza meg az okokat és a hajlamosító tényezőket: gyümölcsben és zöldségben gazdag, állati zsírszegény étrend, a dohányzás kerülése és a mozgásszegény életmód javasolt.
Az elsődleges prevenció azonban önmagában nem elegendő, és megfelelően ki kell egészíteni a másodlagos prevencióval, amely specifikus tesztek alkalmazásával sikeresen kimutatja a daganatot, amikor az még korai stádiumban van, és nem jelentkezik tünetekkel: ebben a szakaszban a gyógyulás esélye nagyon nagy.
Az első lépés az ilyen típusú megelőzés felé a szűrőprogramhoz való csatlakozás.
A mammográfiás szűrőprogramok fokozatos elterjedésével az emlőrák-specifikus mortalitás akár 40%-os csökkenését is sikerült rögzíteni azoknál a nőknél, akik meghívást követően mammográfiás szűrésen estek át.
A mammográfián kívül egyéb műszeres vizsgálatok is segítik az emlőrák jelenlétének diagnosztizálását.
Mellrák, milyen vizsgálatokat érdemes elvégezni 40 éves kor előtt?
40 éves korig, tekintettel az emlőrák alacsony előfordulási gyakoriságára, tünetmentesség vagy nagyfokú ismeretség esetén a megelőző vizsgálatokra nincs utalás.
Mindig ajánlott az önelemzés, hogy ellenőrizzük az esetleges elváltozásokat vagy csomókat, amelyek ebben a korcsoportban elsősorban jóindulatú elváltozások.
Ebben a korcsoportban klinikai elváltozások vagy tapintható csomók jelenlétében mell ultrahangvizsgálat javasolt.
Az emlő ultrahang egy non-invazív vizsgálat, amely ultrahang segítségével képes meghatározni a klinikai tünet eredetét szilárd csomó (általában jóindulatú fibroadenoma) vagy folyadék (ciszta) jelenlétének diagnosztizálásával; Az ultrahang a hónaljüreg nyirokcsomóinak változásait is képes jellemezni, és ebben a korcsoportban továbbra is referenciavizsgálat marad.
40 éves kortól fokozatosan növekszik az emlőrák előfordulása
Ebben a korcsoportban az első szintű vizsgálatként elvégzendő referencia vizsgálat a mammográfia.
Az emlő ultrahangot viszont másodfokú vizsgálatként alkalmazzák, amely – ha a radiológus megfelelőnek ítéli – kiegészíti és kiegészíti a mammográfiás információkat.
A mammográfia egy olyan műszeres módszer, amely ionizáló sugárzás segítségével felméri az emlő morfológiáját, lehetővé téve a rendellenességek azonosítását, beleértve a daganatos eredetűeket is.
A digitális tomoszintézises mammográfia bevezetésével lehetővé vált ennek a módszernek mind a szenzitivitása (az emlőben lévő daganatok azonosításának képessége), mind pedig a specificitása (azaz az értelmezési kétségek csökkentése) tovább növelése.
A mellek nem egyformák, és a jelenlévő fibro-ghianduláris szövet mennyiségétől függően kisebb vagy sűrűbb emlőkre változnak: a denzitás növekedésével a mammográfia diagnosztikai teljesítménye és a tomoszintézis is csökken, ahogy a fibro-ghianduláris szövet. teljesen elfedheti az elváltozást, megakadályozva annak diagnosztizálását.
Sűrűbb emlőknél ezért szükségessé válhat a vizsgálat kiegészítése emlő ultrahanggal, amely ezután a második szintű vizsgálat meghatározását veszi fel.
Emlőrák, mikor kell mammográfiát végezni? Milyen gyakran?
Az alapvető gondozási szinteken (LEA) belül a mammográfiát minden 50 és 69 év közötti nő számára kínálják (szűréssel) és mindenképpen garantálják: szervezett szűrőprogramok levélben és kétévente minden nőt meghívnak. korosztályt, hogy ingyenes mammográfiát végezhessenek.
Egyes régiók ezt a lehetőséget éves szinten kiterjesztik a fiatalabb, 45 és 49 év közötti nőkre.
Azok a nők, akik nem vesznek részt szűrőprogramokon, továbbra is végezhetnek mammográfiát, ami erősen ajánlott.
Mivel a tudományos bizonyítékok szerint már 40 éves kortól nőtt az emlőrák előfordulása, ettől a kortól már javasolt a mammográfia.
Ezért a tünetek meglététől vagy a családi anamnézistől függetlenül a nőknek már 40 éves korukban mammográfiás vizsgálatot kell végezniük.
Az észlelt emlősűrűség, valamint az egyéni anamnesztikus és klinikai képhez kapcsolódó egyéb felmérések alapján a radiológus fogja megjelölni, hogy milyen gyakorisággal ismételje meg a vizsgálatot.
Tájékoztatóan:
A „sűrűnek” minősített emlővel rendelkező nőknek évente egyszer mammográfiás vizsgálatot kell végezniük, amely a leghasznosabb intervallum az ilyen típusú emlők hatékony diagnózisának biztosításához.
Ha az éves intervallum előtt gyanús tünetek (például tapintható csomó, vérfolyás, tapintható nyirokcsomók a hónaljban) jelentkeznek, emlő ultrahanggal lehet megállapítani a tünet jellegét.
Az „alacsony sűrűségűnek” minősített emlőkkel rendelkező nőknél, illetve azoknak, akik nem ismerik a daganatot, hosszabb időközönként, de legfeljebb két éven belül végezhetnek mammográfiát.
Érdemes azonban ebben az esetben is fokozottan odafigyelni az esetleges klinikai tünetekre, és kétség esetén mielőbb szakemberhez fordulni.
Sugárvédelmi okokból klinikai tünetek hiányában az egyik mammográfiás vizsgálat és a következő vizsgálat közötti intervallum soha nem lehet kevesebb tizenkét hónapnál.
És 69 éves kor után?
Mivel – ahogyan arról korábban beszámoltunk – az emlőrák előfordulása az életkor előrehaladtával növekszik, 70 éves kortól már nem szabad elkeseredni és abbahagyni a mammográfiás szűréseket, amelyeket addig kell fenntartani, amíg az általános egészségi állapot megengedi.
Ebben a korosztályban is a radiológus az észlelt emlősűrűség, valamint az egyén anamnesztikus és klinikai képe alapján jelzi, hogy évente vagy kétévente milyen gyakorisággal kell ismételten vizsgálatot végezni.
Az észlelt emlősűrűség, valamint az egyéni anamnesztikus és klinikai képhez kapcsolódó egyéb felmérések alapján a radiológus fogja megjelölni, hogy milyen gyakorisággal ismételje meg a vizsgálatot.
Tájékoztatóan:
A „sűrűnek” minősített emlővel rendelkező nőknek évente egyszer mammográfiás vizsgálatot kell végezniük, amely a leghasznosabb intervallum az ilyen típusú emlők hatékony diagnózisának biztosításához.
Ha az éves intervallum előtt gyanús tünetek (például tapintható csomó, vérfolyás, tapintható nyirokcsomók a hónaljban) jelentkeznek, emlő ultrahanggal lehet megállapítani a tünet jellegét.
Az „alacsony sűrűségűnek” minősített emlőkkel rendelkező nőknél, illetve azoknak, akik nem ismerik a daganatot, hosszabb időközönként, de legfeljebb két éven belül végezhetnek mammográfiát.
Érdemes azonban ebben az esetben is fokozottan odafigyelni az esetleges klinikai tünetekre, és kétség esetén mielőbb szakemberhez fordulni.
Sugárvédelmi okokból klinikai tünetek hiányában az egyik mammográfiás vizsgálat és a következő vizsgálat közötti intervallum soha nem lehet kevesebb tizenkét hónapnál.
És 69 éves kor után?
Mivel – ahogyan arról korábban beszámoltunk – az emlőrák előfordulása az életkor előrehaladtával növekszik, 70 éves kortól már nem szabad elkeseredni és abbahagyni a mammográfiás szűréseket, amelyeket addig kell fenntartani, amíg az általános egészségi állapot megengedi.
Ebben a korosztályban is a radiológus az észlelt emlősűrűség, valamint az egyén anamnesztikus és klinikai képe alapján jelzi, hogy évente vagy kétévente milyen gyakorisággal kell ismételten vizsgálatot végezni.
Olvassa el még
Emergency Live Még több…Élő: Töltse le újságja új ingyenes alkalmazását IOS és Android rendszerre
Mellrák: onkoplasztika és új sebészeti technikák
Nőgyógyászati rák: mit kell tudni a megelőzésükről
Petefészekrák: tünetek, okok és kezelés
Melyek a mellrák kockázati tényezői?
A mellrákos nők nem kínálnak termékenységi tanácsokat
Etiópia, Lia Taddesse egészségügyi miniszter: Hat központ az emlőrák ellen
Mell önvizsgálat: hogyan, mikor és miért
Fúziós prosztata biopszia: Hogyan történik a vizsgálat
CT (számítógépes axiális tomográfia): mire használható
Mi az EKG és mikor kell elektrokardiogramot csinálni?
MRI, a szív mágneses rezonancia képalkotása: mi ez és miért fontos?
Emlő MRI: mi ez és mikor készül
Mi az a tűszívás (vagy tűbiopszia vagy biopszia)?
Pozitronemissziós tomográfia (PET): mi ez, hogyan működik és mire használható
CT, MRI és PET vizsgálatok: mire valók?
MRI, a szív mágneses rezonancia képalkotása: mi ez és miért fontos?
Urethrocisztoszkópia: mi ez és hogyan történik a transzuretrális cisztoszkópia
Mi a szupra-aorta törzsek (carotisok) Echocolordopplerje?
Sebészet: neuronavigáció és az agyműködés monitorozása
Robotsebészet: előnyök és kockázatok
Refraktív sebészet: mire való, hogyan kell végrehajtani és mit kell tenni?
Miokardiális szcintigráfia, a szívkoszorúerek és a szívizom egészségét leíró vizsgálat
Egyfoton emissziós számítógépes tomográfia (SPECT): mi ez és mikor kell elvégezni