Az agyrázkódás az agyi funkciók általánosan átmeneti és visszafordítható megváltozása, amelyet agyi trauma okoz

Ezek a traumák általában visszafordítható és átmeneti zavart állapotot idéznek elő, amelyben az olyan idegközpontok megváltoznak, amelyek olyan funkciókat irányítanak, mint a memória, az egyensúly és a koordináció.

A személy egy pillanatra elveszítheti az eszméletét, és egyes esetekben fejfájás léphet fel.

Ez általában átmeneti állapot, bár a hatások napokig vagy hetekig is eltarthatnak.

Ezt egy nagyon heves egyszeri vagy többszörös fejsérülés okozza, amely előfordulhat autóbalesetben, de akkor is, ha a személyt erősen megrázzák, például megrázott baba szindróma esetén, vagy sporttevékenység, például boksz vagy amerikai futball során.

A következményeket gondosan figyelemmel kell kísérni.

Agyrázkódás okai

Az agyat egy kocsonyás anyag (cerebrospinális folyadék, más néven CSF) választja el a koponya csontjaitól, amely tompítja a sokkot és megóvja a szöveteket a sérülésektől.

Bizonyos körülmények között azonban egy ütés vagy ütés erőszaka pillanatnyilag megváltoztathatja az agyműködést irányító idegstruktúrákat, mivel az agy az ütés hatásával ellentétes irányban „csapódik” a koponyacsontokhoz.

Még egy egyszerű ütés is a fej heves ide-oda rándításával traumát okozhat, ami eszméletvesztést okozhat.

Ugyanez a hatás léphet fel fejütközések esetén, pl. eséskor, vagy sporttevékenységek során, mint például foci vagy boksz, vagy ha a gyerekeket hevesen megrázzák.

Agyrázkódás: ki a leginkább veszélyeztetett?

A csecsemők, gyermekek, idősek és serdülők sebezhetőbbek az agyrázkódásokkal szemben, mint más korcsoportok, és több időre van szükségük a felépüléshez:

• csecsemőknél és csecsemőknél a leggyakoribb ok a rázott baba szindróma;
• gyermekeknél és serdülőknél a sportsérülések a leggyakoribb okok;
• felnőtteknél a gépjárműbalesetek a leggyakoribb okai az agyrázkódásnak;
• idős betegeknél ez a véletlen elesés.

Számos tényező teszi néhány embert sebezhetőbbé a fejsérülés hatásaival szemben:

• 65 éves vagy idősebb beteg;
• korábbi agyműtét;
• a véralvadás rendellenességével járó állapotok, mint például a hemofília (könnyebb vérzés) vagy a thrombophilia (amely a vért hajlamosabbá teszi a véralvadásra);
• terápia véralvadásgátló gyógyszerekkel, például warfarinnal vagy alacsony dózisú aszpirinnel.

Az agyrázkódás veszélyének leginkább kitett sportágak

Azok a sporttevékenységek, amelyek az agyrázkódás kockázatának teszik ki az egyéneket, közé tartozik az amerikai futball, a futball, a rögbi, a kerékpározás, a boksz és a harcművészetek, például a karate vagy a judo.

Agyrázkódás tünetei

Az agyrázkódás tünetei általában átmenetiek és visszafordíthatóak.

Ezek közé tartozik:

• fejfájás;
• zavart állapot;
• memóriavesztés (amnézia);
• átmeneti eszméletvesztés;
• szédülés;
• hányinger;
• hányás;
• túlérzékenység a fényre és/vagy a zajra;
• kettős vagy homályos látás;
• „csillagok”, foltok vagy egyéb vizuális anomáliák látása;
• a koordináció és az egyensúly elvesztése;
• zsibbadás, bizsergés vagy gyengeség a lábakban és a karokban;
• beszédbeli nehézség;
• fülcsengés;
• asthenia (fáradtság);
• álmatlanság;
• álmosság.

A traumás események ismétlődése nyilvánvalóan súlyosbíthatja a tüneteket, és mélyebb és nehezebben gyógyuló sérülésekhez vezethet.

A hosszú távú tünetek közé tartozik a memóriavesztés, az alvászavarok, a fény- és zajérzékenység, valamint a hangulati problémák.

Súlyosabb esetekben agyvérzés léphet fel.

Rendkívüli vészhelyzetre utaló tünetek

A vészhelyzet tünetei és jelei a következők:

• extrém álmosság, amely a sérülés után több mint egy óráig fennáll;
• súlyos izomgyengeség a test egyik vagy mindkét oldalán;
• tartós látási problémák, szokatlan szemmozgások és eltérő méretű szempupillák;
• eszméletvesztés;
• rendkívüli nehézségek a beszédben;
• tartós hányás vagy hányinger;
• görcsök vagy görcsök;
• vérzés az egyik vagy mindkét fülből;
• hirtelen süketség az egyik vagy mindkét fülben;
• folyadék váladékozása az orrból vagy a fülből (lehet, hogy agy-gerincvelői folyadék);
• intenzív „tőrszerű” fájdalom a fej adott pontjában, ami subduralis vérzésre utalhat;
• tartós eszméletvesztés (kóma).

Diagnózis

Az orvos a diagnózist orvosi vizsgálat (előzmény és objektív vizsgálat) segítségével állítja fel, és segíthet a CT, MRI és vérvizsgálatok segítségével.

Hogyan lehet felismerni az agyrázkódást

Először is fontos megnézni az áldozat fejét.

Vizsgálja meg a sérülést, és nézze meg alaposan a beteget.

Ellenőrizze, hogy nincs-e vérző fejseb.

Az agyrázkódás nem mindig látható kívülről, de gyakran hematóma (nagy zúzódás) keletkezik a fejbőr alatt.

A látható külső sebek nem mindig jól jelzik a súlyosságot, mivel a fejbőr egyes másodlagos vágásai erősen véreznek, míg mások, kevésbé nyilvánvalóak, mint például az ütközési sérülés, visszafordíthatatlan agykárosodást okozhatnak.

Azt is fontos ellenőrizni, hogy megjelennek-e viselkedési vagy kognitív tünetek.

Mivel az agyrázkódás közvetlenül érinti az agyat, megváltoztathatja a páciens normális viselkedését is, aki pl.

• szokatlan ingerlékenység vagy ingerlékenység;
• koncentrálási nehézség, a logika fenntartása;
• lelassult reflexek és mozgások;
• a barátok és a család felismerésének nehézségei;
• hangulati ingadozások, nem megfelelő érzelmi kitörések és sírógörcsök.

A beteg tudatállapotának felmérése

Az áldozat megfigyelése közben azt is ellenőriznie kell, hogy eszméleténél van-e, és meg kell értenie kognitív funkcióinak szintjét.

Tudatállapotának ellenőrzéséhez használja a AVPU értékelési skála:

A – Az áldozat éber (éber)? Éber, körülnéz? Válaszol a kérdéseire? Reagál-e a normál környezeti ingerekre?

V – Válaszol a hangodra? Normálisan reagál, ha kérdéseket tesz fel neki, és beszél hozzá, még akkor is, ha ez rövid mondatokban történik, vagy nem teljesen éber? Szükséges-e kiabálni, hogy válaszoljon? Az áldozat válaszolhat a szóbeli parancsokra, de nem lehet éber. Ha egy egyszerű „huh?”-val válaszol. ha beszélsz vele, az azt jelenti, hogy szóban reagál, de valószínűleg nem éber.

P – Fájdalomra vagy érintésre reagál? Próbálja megcsípni a bőrét, hogy lássa, mozog-e egy kicsit, vagy kinyitja-e a szemét. Egy másik technika a köröm tövét összezúzni vagy megütni. Legyen óvatos, amikor ezeket a technikákat használja; nem szabad felesleges kárt okoznia. Csak fizikai reakciót kell kiváltania.

U – Az áldozat nem reagál semmilyen ingerre?

Mi a teendő agyrázkódás gyanúja esetén

1) Ha a személy súlyosnak tűnik (pl. eszméletvesztése és vérzik a fejéből), azonnal hívja az egységes segélyhívó számot, anélkül, hogy tovább várna.

Ha lehetséges, vigye el a intenzív osztály saját magad.

Ha nem lélegzik vagy nincs pulzusa, végezzen CPR-t és mesterséges lélegeztetést.

2) Helyezze az alanyt oldalsó biztonsági helyzetbe.

Ha úgy gondolja, hogy az alanynak a gerinc- vezetéksérülés, NE mozgassa a témát, hacsak nem hagyja ott, ahol van, az életét veszélyezteti.

Maradjon a tárgynál, amíg a segítség meg nem érkezik.

3) Vigyen fel jeget. A kisebb sérülések duzzanatának csökkentése érdekében jégcsomagot alkalmazhat az érintett területre.

Minden alkalommal 2-4 óra különbséggel 20-30 percre tedd fel.

Fontos: Ne helyezze a jeget közvetlenül a bőrre. Csomagolja be ruhába vagy műanyag fóliába.

Ne gyakoroljon nyomást semmilyen fejsérülésre, mert csontdarabkákat tolhat az agyba.

Ha nem kap jeget, használjon egy zacskó fagyasztott zöldséget.

4) Vegyen be az áldozattal vény nélkül kapható fájdalomcsillapítót. A fejfájás otthoni kezelésére adjon neki paracetamolt, például Tachipirint.

Ne ibuprofént vagy aszpirint szedjen, mert ezek véraláfutásokat okozhatnak, vagy súlyosbíthatják a vérzést.

Ha nem biztos abban, hogy mit csinál, ne tegyen semmit, és egyszerűen várja meg az orvosok érkezését, akik figyelemmel kísérik az áldozatot.

5) Tartsa ébren és fókuszban a témát. Ha az áldozat eszméleténél van, folytassa a kérdéseket.

Ez két célt szolgál: a sérülés súlyosságának felmérését és az alany ébren tartását. Folytatva a kérdések feltevését, megfigyelheti, hogy kognitív állapotában változások következnek be, ha már nem tud válaszolni olyan kérdésre, amelyre korábban meg tudott válaszolni stb.

Ha azt észleli, hogy tudatszintje romlik, orvoshoz kell fordulnia.

Íme néhány hasznos kérdés:

Milyen nap van ma?

Milyen évet írunk?

Tudod hol vagy?

mi történt veled?

Mi a neved?

Hogy hívják apádat?

Ha Ön az áldozat:

Kerülje a megerőltetést. A fejsérülést követő napokban nem szabad sportolni és más megerőltető tevékenységet folytatni.

Ebben az időszakban kerülni kell a stresszt is.

Az agynak pihennie és gyógyulnia kell.

Mielőtt visszatérne a sporthoz, keresse fel orvosát.

Ne vezess. Ne használjon autót vagy kerékpározzon, amíg úgy érzi, teljesen meg nem gyógyult. Kérjen meg valakit, hogy vigye el az orvosi rendelőbe vagy a kórházba.

Pihenés. Ne olvasson, ne nézzen tévét, ne írjon, ne hallgasson zenét, ne játsszon videojátékokat, és ne végezzen más szellemi feladatot. Fizikailag és lelkileg is pihenned kell.

Egyél olyan ételeket, amelyek segítik az agy helyreállítását. Az élelmiszer fontos az agy helyreállításában, és ha egészségtelen, tovább ronthatja a helyzetet. Kerülje az alkoholfogyasztást agyrázkódás után. Kerülje a sült ételeket, a cukrokat, a koffeint, a mesterséges színezékeket és aromákat is. Ehelyett válasszon gyümölcsöt, zöldséget és vízben, vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag ételeket.

Kövesse az Ön számára kijelölt orvosi terápiát (ha kezelőorvosa megtette).

Ha a lábadozás során hirtelen neurológiai tünetei vannak, ne becsülje alá őket, és kérjen segítséget.

A helyreállítási idők rendkívül változatosak számos tényezőtől függően, többek között:

• a sérülés súlyossága
• kor;
• a beteg általános egészségi állapota.

Az agyrázkódás rövid vagy hosszú távú szövődmények széles skáláját okozhatja, amelyek hatással vannak a gondolkodásra, az érzésekre, a nyelvre vagy az érzelmekre.

Ezek a változások memória-, kommunikációs és személyiségzavarokhoz, valamint depresszióhoz, enyhe kognitív károsodáshoz (MCI) és a demencia korai megjelenéséhez vezethetnek.

Az alábbiakban felvázoljuk az agyrázkódás egyéb lehetséges szövődményeit:

• Agyrázkódás utáni szindróma: ez egy kevéssé ismert állapot, amelyben az agyrázkódás tünetei tartósak, és a sérülés után hetekig vagy hónapokig tarthatnak.
• Agyrázkódás utáni rohamok: napokkal vagy hónapokkal az agyrázkódás után jelentkeznek, és görcsoldó terápiával történő görcskezelést igényelhetnek.
• Epilepszia: az epilepszia kialakulásának kockázata megkétszereződik az agyrázkódást követő első öt évben.
• Második becsapódás szindróma: akkor fordulhat elő, ha a személy még mindig tüneti, és mielőtt teljesen felépülne az agyrázkódásból, újabb fejsérülést szenved. A második agysérülés (vagy halmozott trauma) veszélyesebb lehet, mint az előző. Az erek torlódása a koponyaűri nyomás hirtelen és nagymértékű növekedéséhez vezet, amelyet nehéz ellenőrizni, és súlyos agykárosodást vagy halált okozhat.
• Krónikus traumás encephalopathia (CTE): a halmozott károsodás egyik példája. A krónikus traumás encephalopathia, más néven boxer-encephalopathia, egy progresszív neurodegeneratív betegség, amelyet ismétlődő agyrázkódási epizódok okoznak. A tipikus jelek és tünetek közé tartozik a memória hanyatlása, a kognitív és fizikai hiányosságok és a viselkedési zavarok (különösen a depresszió, az impulzivitás, az agresszió, a harag, az ingerlékenység és az öngyilkos magatartás).
• Krónikus traumás encephalomyopathia (CTE): a CTE-ben szenvedő egyének egy kis alcsoportjában súlyos gyengeség, sorvadás és görcsösség jellemezhető, az amyotrophiás laterális szklerózishoz (ALS) hasonlóan.

A legtöbb esetben az agyrázkódás nem okoz visszafordíthatatlan károsodást, és néhány napon belül helyreáll, súlyosabb esetekben a károsodás visszafordíthatatlan és soha nem gyógyul meg teljesen.

Olvassa el még:

Emergency Live Még több…Élő: Töltse le újságja új ingyenes alkalmazását IOS és Android rendszerre

Időbeli és térbeli dezorientáció: mit jelent, és milyen patológiákkal társul

Gyermekgyógyászat / Agydaganatok: új remény a medulloblasztóma kezelésére Tor Vergata, Sapienza és Trento jóvoltából

Parkinson -kór: a betegség súlyosbodásával járó agystruktúrák megváltozása

Neurológia, kapcsolat a traumás agysérülés (TBI) és a demencia között

Megrepedt agyi aneurizma, heves fejfájás a leggyakoribb tünetek között

Különbség az agyrázkódásos és a nem agyrázkódásos fejsérülések között

Sürgősségi mentés: összehasonlító stratégiák a tüdőembólia kizárására

Pneumothorax és Pneumomediastinum: a tüdőbarotraumában szenvedő beteg megmentése

A fül és az orr barotrauma: mi ez és hogyan diagnosztizálható

Migrén agytörzsi aurával (bazilar migrén)

Forrás:

Medicina Online