Koszorúér angiográfia: mi ez és mire való
A koszorúér angiográfia olyan módszer, amely lehetővé teszi a szívet alkotó szövetekbe vért elosztó koszorúerek közvetlen megjelenítését: a koronarográfia által készített képeket rögzítik és tárolják, hogy később megőrizhetők és szükség esetén újra felhasználhatók legyenek. dátum
Ennek előfeltétele katéterek bevezetése a szervezetbe, amelyeken keresztül egy anyagot (általánosan kontrasztanyagnak neveznek) fecskendeznek be a koszorúerekbe, hogy láthatóvá tegyék azokat.
Hogyan történik a koszorúér angiográfia?
Speciális környezetben, úgynevezett hemodinamikai laboratóriumban, steril körülmények között végzik.
A laboratóriumra jellemző, hogy a szív és az összes felszerelés szükséges az eljárás során felmerülő lehetséges szövődmények kezelésére.
A páciensnek korábban fürödni vagy zuhanyozni kell, és le kell borotválnia a szőrét azon a területen, amelyen keresztül a katétert bevezetik.
A vizsgálatot helyi érzéstelenítésben végzik, és általában nem kíséri fájdalom.
A katétert a femoralis artériába helyezik be, közvetlenül a jobb vagy a bal lágyék alá, és a fő koszorúér artériákig (röntgenvezérlés mellett) továbbítják.
Ha az alsó végtagok artériái beszűkültek vagy zártak, akkor a jobb vagy bal alkar, illetve csukló használata szükséges a katéterek bevezetési pontjaként.
A kontrasztanyagot a katéteren keresztül fecskendezik be, lehetővé téve a koszorúerek monitoron történő megtekintését.
A képeket filmre vagy más adathordozóra rögzítik.
A vizsgálat időtartama általában 20-30 perc.
Ha nincs szövődmény, a beteg másnap felkelhet, és egy-két nappal később hazaengedhető.
EKG BERENDEZÉS? Látogasson el a ZOLL BOOTH -ra a vészhelyzeti expón
Mire jó a koszorúér angiográfia, és kinek javasolt?
A koszorúér angiográfia indikációja során figyelembe kell venni mind a módszer szakértő kezében lévő lényeges ártalmatlanságát, mind a szívsebészeti technikákkal (aortocoronaria bypass) és tisztán kardiológiai technikákkal, például koszorúér-angioplasztikával a koszorúér-betegség mai kezelésének nagy lehetőségeit.
Napjainkra a koszorúér-betegség indikációja óriási mértékben bővült, ami megnehezíti a javallatok valódi körének meghatározását.
Általánosságban elmondható, hogy a koronarográfia olyan betegeknél javallott, akiknél koszorúér-betegség gyanúja áll fenn, olyan betegeknél, akik már átestek szívszöveti infarktuson (miokardiális infarktuson), valamint minden olyan szívizom- (szívizom) és billentyűbetegségben, amelynél szükség van részletesen ismerje a koszorúér-keringés állapotát.
Hogy a leggyakoribb helyzeteket említsük, a coronarográfiát végezzük: anginás betegeknél (vagyis a koszorúér keringési zavarai által okozott tipikus mellkasi fájdalom), akik nem reagálnak megfelelően a terápiára, akiknél anginás nyugalomban vagy minimális erőfeszítés után szenved. , szívműtéten átesett betegek (pl. szívbillentyűk cseréje, veleszületett szívbetegség korrekciója).
Melyek a lehetséges szövődmények?
A szívkoszorúér angiográfia során vagy minden esetben annak eredményeként fellépő súlyos szövődmények nagyon ritka eseménynek tekintendők.
A mortalitás kevesebb, mint 0.2%, az akut infarktus incidenciája 0.3-0.4%.
A kisebb helyi szövődmények (haematoma a femoralis artéria punkció helyén) előfordulási gyakorisága kevesebb, mint 1%.
Természetesen a szövődmények valószínűsége szorosan függ a mögöttes koszorúér-betegség súlyosságától, a bal kamra (amelynek egyik kamrája a szív) összehúzódási képességétől és funkcióinak megfelelő ellátásától, és általánosabban. , életkora (az időseknek nyilván több szövődménye lehet) és a beteg általános egészségi állapota.
Olvassa el még:
Csendes szívroham: Mi a csendes szívinfarktus és mit jelent?
A szív gyulladásai: myocarditis, fertőző endocarditis és pericarditis
Európa, Ema új adatokat értékel a szívizomgyulladásról a Pfizer és a Moderna Mrna vakcina után