Térdkalács törés: A térdízületet alkotó három csont, azaz a combcsont, a sípcsont és a térdkalács közül a térdkalács az elhelyezkedése miatt nagyobb a törés veszélye sérülés esetén.

A térdkalács törése olyan sérülés, amelyet nem szabad alábecsülni, már csak azért sem, mert korlátozhatja, ha nem is akadályozza a mozgást.

A térdkalács törése: mi okozza?

A térdkalács több módon is eltörhet:

• a térd elülső részének esésekor, különösen, ha az meg van hajlítva;
• lépcsőzés közben;
• az úgynevezett műszerfali trauma esetén, amikor a sofőr egy autóbaleset során behajlított térdével az autó belső szerkezetéhez csapódik.

Patella törés: diagnózis

A patella törés helyes diagnosztizálása és jellemzőinek azonosítása érdekében röntgenfelvételre van szükség.

Különböző típusú törések vannak:

• keresztirányú, ha van egy vonala, amely vízszintesen halad át a csont elején;
• aprított, azaz többszörösen töredezett, központi ütközési ponttal, és a törésperemek a felületen keresztül sugároznak, egyfajta csillagra emlékeztetve;
• hosszanti, bár ez ritkább.

A törés összetett is lehet, ha a csontdarabok érintkezésben maradnak, vagy egy-két milliméteres távolságra helyezkednek el egymástól; vagy lebomlik, ha a csontdarabok közötti kapcsolat megszakad.

Végül a törés bőrelváltozással, duzzanattal és jelentős vérömléssel jelentkezhet.

Műtét térdkalácstörés esetén

Miután a röntgenvizsgálat megmutatta az eredményt, meg lehet határozni a kezelés folytatását.

A térdkalácstörés általában műtéttel jár, különösen, ha az teljes, és ezért a csont teljes vastagságát érinti.

Fontos megjegyezni, hogy a térdkalácshoz a térdkalács és a négyfejű inak csatlakoznak, amelyek a térd extensor apparátusát alkotják.

Ez a proximális csontdarabot felfelé viszi, míg a disztális csontdarab a térdkalács ínszalaggal a sípcsonthoz rögzítve marad. Ebből adódik, hogy az alany képtelen függőleges helyzetet fenntartani.

A leggyakrabban előforduló összetett töréseknél a műtét javasolt, összetett törés esetén pedig konzervatív gipszműtét alkalmazható, amely a csonttöredékek közötti kapcsolat fenntartását szolgálja a gyógyulás során.

Különösen az autóbalesetekből származó sérülések okozhatják a szalagok, különösen a keresztszalagok sérülését.

Ezeket a sérüléseket azonban egy későbbi időpontban kezelik, mert nyilvánvalóan a térdkalácstörés gyógyítása a prioritás.

Térdkalács törése – rehabilitáció

A törés gyógyulása után itt az ideje, hogy a szakorvossal közösen meghatározzuk azt a rehabilitációs utat, amely lehetővé teszi a páciens ízületi mozgékonyságának helyreállítását, izomerősítést – amelyet esetleg a kényszerű mozdulatlanság károsíthatott – és az ízületi merevség csökkenését.

A műtét vagy gipszkezelés után a szakember ellátja a beteget, hogy testsúlyát fokozatosan rá tudja helyezni a törés által érintett lábra.

Legalább két-három hónapnak kell eltelnie ahhoz, hogy visszatérhessen a napi tevékenységekhez, például a fizikai aktivitáshoz.

A térdkalács törése: szövődmények

Bizonyos esetekben bizonyos szövődmények társulhatnak a térdkalács törésével: a patellofemoralis porc érintettsége miatt poszttraumás arthrosis alakulhat ki, különösen akkor, ha a törés többszörösen töredezett.

Nemcsak, hogy a páciens krónikus fájdalmat és gyulladást, merevséget és ízületi repedést tapasztalhat.

Olvassa el még:

Csuklótörés: hogyan lehet felismerni és kezelni

Törések és sérülések: Mi a teendő, ha a bordák eltörtek vagy megrepedtek?

Kéz- és csuklóficamok és törések: a leggyakoribb okok és teendők

Forrás:

Humanitas