Impulse control disorders: ludopathy, or gambling disorder

Impulzuskontroll zavarok: ludopathia vagy szerencsejáték-zavar

By Cristiano Antonino On 5. január 2022.

Beszéljünk a ludopátiáról: Az impulzuskontroll-zavarok egy olyan diagnosztikai kategória, amelyet csak nemrég ismertek fel. Az olyan rendellenességeket, mint a kóros szerencsejáték, a pirománia (amelyről egy korábbi cikkben már beszéltem), a kleptománia és az időszakos robbanásveszélyes rendellenesség csak a DSM III-ban (Amerikai Pszichiátriai Társaság, 1980) került diagnosztizálásra.

Csak hét évvel később, a DSM III-R-ben (amerikai pszichiátriai Association, 1987), a trichotillomania is diagnosztikus értéket kapott.

Az előző DSM-IV-hez képest az egyik alapvető változás, amelyet alapvetőnek tekinthetünk, a kóros szerencsejáték eltolódása a függőségekről szóló fejezetre (Substance Related and Addictive Disorders).

A szerencsejáték-zavar (GAP) eltolódása, ahogyan az új kézikönyvben is szerepel, egy olyan ismeretelméleti változás kifejeződése, amely mind a GAP-ot, mind a függőségeket összességében érinti.

Szerencsejáték-függőség: a tünetek már serdülőkorban jelentkezhetnek, de előfordulhatnak késő felnőttkorban is

A rendellenesség fejlődése exponenciális, mivel idővel fokozatosan növekszik mind a megtett fogadások gyakorisága, mind mennyisége tekintetében.

A viselkedés általában akkor vált ki, amikor negatív érzelmek, például szorongás, szomorúság, bűntudat stb.

A családtagokkal való problémás kapcsolatok gyakran szembesülnek a rájuk irányuló számos hazugság és/vagy anyagi segítségkérés miatt.

NÉHÁNY ADAT A LUDOPATHIARÓL

Az olaszországi „szerencsejáték” jelenségének méretét nehéz megbecsülni, mert a mai napig nincsenek akkreditált, átfogó és érvényesen reprezentatív tanulmányok a jelenségről.

Az eddig elvégzett tanulmányokat különböző kutatóintézetek támogatták, különböző felmérési eszközökkel (tehát az eredmények nem összehasonlíthatók), és eltérő terminológiával is.

A teljes olasz lakosságot körülbelül 60 millióra becsülik, akiknek 54%-a igennel válaszolt egy felmérés során a következő kérdésre: „Játszott-e legalább egyszer szerencsejátékot az elmúlt 12 hónapban?”.

Az Egészségügyi Minisztérium (2012) adatai szerint a problémás szerencsejátékosok aránya a teljes népesség 1.3%-a és 3.8%-a között mozog, míg a kóros szerencsejátékosok aránya 0.5% és 2.2% között mozog.

Az Egészségügyi Minisztérium 2011 óta finanszíroz egy nemzeti kísérleti projektet a viselkedési függőségekkel kapcsolatban a beavatkozások felügyeletére, koordinálására és nyomon követésére.

2011-ben a DPA felmérést indított az olasz régiók és autonóm tartományok bevonásával, amely lehetővé tette az addiktológiai osztályokon/Ser.D. kezelt alanyok kvótájának részleges kimutatását.

Emilia-Romagna, Toszkána, Basilicata, Szardínia, Umbria, Valle d'Aosta és Marche nem vett részt ebben a kutatásban, ezért nem szolgáltattak adatokat.

A minta, bár részleges, mégis érdekes, és 4,544 alanyból áll, akiknek 82%-a férfi és 18%-a nő.

A férfiak mintájában a 35 és 54 év közöttiek, míg a női mintában a 45 és 64 év közöttiek voltak a legjellemzőbbek.

A legtöbb beérkező szerencsejáték-részvény a pénznyerő automatákat érinti (56.3%); másodszor a lottó (12.7%), majd a távoli játékok (10.5%).

HIVATKOZÁS A LUDOPÁTIÁVAL KAPCSOLATOS JOGSZABÁLYOKRA

A szerencsejátékokról szóló, 2012. szeptemberi Balduzzi-rendelet, amelyet 2012 novemberében törvényvé alakítottak át, szabályokat állapított meg a szerencsejáték-patológia leküzdésére, de magára a szerencsejáték szabályozására nem vonatkozik.

A Kábítószer-ellenes Politikai Minisztérium javaslatot dolgozott ki a problémás és kóros szerencsejáték lehetséges alapvető ellátási szintjeire (ELC), amelyről az alábbiakban számolunk be:

A szerencsejátékosok kockázati magatartásának és sebezhetőségi tényezőinek korai felismerése;
GAP-ban szenvedő betegek kezdeti multidiszciplináris (orvosi, pszichológiai, szociális, oktatási, jogi) felmérése, majd az azt követő szakorvosi diagnózis (standard eszközök és validált technikák használatával);
Esetleg összefüggő kórképek diagnosztikája (pszichológiai, pszichiátriai, belgyógyászati);
Általános támogatás motivációs tanácsadó interjúkon keresztül;
Egyéni és/vagy csoportos kognitív-viselkedési terápiák önsegítő beavatkozásokkal kombinálva;
Speciális farmakológiai kezelések társuló társbetegségekre;
Családi tanácsadás támogatása;
A kábítószer- és alkoholfüggőség diagnosztizálása és kezelése,
Speciális beavatkozások a visszaesés megelőzésére és kezelésére;
Speciális beavatkozások az öngyilkossági kockázat felmérésére és megelőzésére.

PATOLÓGIAI SZERENCSEJÁTÉK

Mikor válik kórossá a szerencsejáték? Azaz mikor válik betegséggé? A szerencsejáték önmagában, amint azt már láttuk, nem kóros viselkedés, de patológiássá fejlődhet, ha egy kiszolgáltatott személynél ismétlődő viselkedéssé válik. A szerencsejátéknak három formáját különböztethetjük meg, amelyek egyben három szakasz is lehet a patológia kialakulásának folyamatában:

INFORMÁLIS ÉS REKÁCIÓS SZERENCSEJÁTÉKOK: ez egy fiziológiás viselkedés az emberi lényben, amelyben a szerencsejáték alkalomszerű, szocializáció és versengés motiválja, és korlátozott kiadásokhoz vezet;

PROBLÉMA SZERENCSEJÁTÉK: olyan viselkedés, amely veszélyezteti az egyén pszichofizikai és szociális egészségét, és amely negatív prognosztikai evolúciót eredményezhet a betegség egy formája felé. A problémás szerencsejáték-magatartásban a szerencsejáték időszakos, és mind a szerencsejátékkal eltöltött idő, mind a szerencsejátékra fordított kiadások növekedéséhez vezet;

PATOLÓGIAI SZERENCSEVETÉS: ez egy neuropszichobiológiai betegség, amelyben a szerencsejáték-viselkedés napi vagy intenzív, sóvárgás (kontrollálhatatlan szerencsejáték iránti vágy) és szorongásos érzések jelentkeznek, amikor valaki nem tud játszani, a szerencsejátékra fordított kiadások megnövekednek, ami adósság.

LUDOPATHIA: A PATOLOGIAI SZERENCSEJÁTÉKOSSÁG ŐRZŐTÜNETEI

Kapcsolódó hozzászólások

Egészségügyi kiadások Olaszországban: növekvő teher a háztartásokra

11. április 2024.

Aviary Alert: A vírus evolúciója és az emberi kockázatok között

4. április 2024.

Egy nap sárgában endometriózis ellen

28. március 2024.

Remény és innováció a hasnyálmirigyrák elleni küzdelemben

27. március 2024.

A szabadidős szerencsejátékról a problémás szerencsejáték körülményeire való átmenet fő jelei a következők

a szerencsejátékokhoz való nagyobb hozzáférés
megnövekedett kiadások
a szerencsejátékkal kapcsolatos visszatérő gondolatok megjelenése
kognitív torzulások megjelenése és szupernyereményekkel kapcsolatos fantáziák
egyre speciálisabb játékkörnyezetek keresése
A szerencsejáték-viselkedés az érdeklődés kizárólagos középpontjába kerül.

Ehelyett a problémás szerencsejátékból a kóros szerencsejátékba való átmenet jelei vannak

hazugság megjelenése
pénzügyi források kimerülése
az étkezési szokások és a pontosság változása
kisszerű háztartási lopás
hangulatváltozások
változások a barátságban és a látogatási helyeken
fokozott agresszió
megnövekedett játékra fordított idő a tevékenységek és kapcsolatok idővel történő átszervezésével
eladósodás.

A PATOLOGIAI SZERENCSEJÁTÉKZAVAR KEZELÉSE

A szerencsejáték pszichiátriai betegség, amelyet lehet és kell is kezelni. A szerencsejáték-problémák legkorábbi jeleitől való beavatkozás növeli a probléma gyors megoldásának esélyeit, elkerülve a személyes és családi helyzet bonyolítását a függőség által kiváltott kapcsolati konfliktusokkal és az ebből eredő anyagi veszteségekkel, az általános pszichofizikai jólét romlásával, a munka nehézségeivel és esetenként a családdal kapcsolatos problémákkal. törvény.

Sajnos a kóros szerencsejátékos gyakran nem hajlandó elismerni állapota bizonyítékait, és figyelmen kívül hagyja a család és a barátok terápiára való felkérését, legalábbis addig, amíg az anyagi veszteségek és az interperszonális kapcsolatok megromlása zsákutcába nem sodorja, ahonnan csak kijuthat. az ilyen típusú függőség kezelésében tapasztalt szakemberekre támaszkodva.

A szerencsejáték-függőség leküzdésének első hatékony megközelítése pszichoterápiás beavatkozásokon, például a kognitív-viselkedési terápián alapul, amely a függőség mögött meghúzódó mechanizmusok elemzésére és gyakorlati stratégiák meghatározására összpontosít, hogy kezelje azt a mindennapi életben, beleértve a szerencsejáték-ingereknek való ellenőrzött expozíciót is. .

A cél a függőséget támogató hamis hiedelmek és negatív gondolatok eltávolítása, és reálisabb és pozitívabb gondolatokkal való helyettesítése, amelyek lehetővé teszik a függőséget.

Általában ez a fajta beavatkozás néhány hónapot vesz igénybe, amíg kézzelfogható javulást hoz, és önmagában is képes megoldani a „problémás” szerencsejáték enyhe vagy közepes formáit.

A szerencsejáték súlyosabb és konszolidált eseteinél (különösen, ha szorongásos-depressziós állapotokkal vagy más pszichiátriai patológiákkal járnak együtt), a pszichoterápia mellett gyakran nélkülözhetetlen a gyógyszeres terápia.

Emellett rendkívül értékes lehet a gyógyulás elősegítésében, ha egy családtag vagy barát hajlandó támogatni a kóros játékszenvedélyben szenvedőt a kezelés során, erősítve az absztinencia motivációját, valamint megértést, szeretetet és alternatív interakciós és kikapcsolódási lehetőségeket kínál.

Ez nyilvánvalóan nem könnyű feladat, de legalább egy próbát megér.

A cikket Dr. Letizia Ciabattoni írta