Emésztési zavar vagy dyspepsia, mit tegyünk? Az új irányelvek

By Cristiano Antonino On 10. február 2023.

A közzétett adatok azt mutatják, hogy a lakosság mintegy 7%-a szenved funkcionális diszpepsziában vagy rossz emésztési zavarban, de ez a szám a valós számoknál alacsonyabbnak tűnik, mindenekelőtt azért, mert a legtöbb beteg nem jut el orvoshoz a probléma megoldása érdekében.

A dyspepsia diagnózisa: általános indikációk

A British Society of Gastroenterology legújabb irányelveit 1996-ban tették közzé, majd 2022 júliusában a Gut-ban, frissítve és felülvizsgálva.

Ezek az egyik legtekintélyesebb tudományos társaság megfigyelései és jelzései:

A legtöbb dyspepsiában szenvedő beteg NINCS a rendelkezésre álló diagnosztikai eszközökkel azonosítható alappatológiával, ezért úgynevezett „funkcionális” dyspepsia érinti őket.
Riasztó jelek vagy tünetek hiányában (45-50 év feletti életkor, jelentős fogyás, gyomor-bélrendszeri vérzés, vérszegénység, nyelési nehézség, tartós hányás, emésztőrendszeri daganatok családi anamnézisében), a dyspepsia diagnózisa akkor állítható fel, ha a beteg legalább 8 hétig tartó fájdalomról vagy égő érzésről, korai jóllakottságról számol be puffadással vagy anélkül.
A jó terápiás eredményhez elengedhetetlen az orvos-beteg kapcsolat minősége és a patológiával kapcsolatos információk megosztása.
Az 55 év feletti betegeknél a cöliákia vérképe és szerológiai vizsgálata javasolt, különösen akkor, ha az irritábilis bél szindrómára utaló tünetek egyidejűleg fennállnak.
Egyéb tünetek hiányában azonnali gasztroszkópiát kell végezni 55 év feletti fogyásban szenvedő betegeknél, illetve 40 év felettieknél is, ha olyan területen élnek, ahol magas a gyomorrák előfordulási gyakorisága, vagy a családban előfordult oesophagogastric neoplasia.
Nem sürgős gasztroszkópia javasolt olyan 55 év feletti betegeknél, akik nem reagálnak a terápiára, emelkedett a vérlemezkeszámuk, vagy hányingerük és hányásuk van.
A 60 évnél idősebb, hasi fájdalomban és súlycsökkenésben szenvedő betegeknél azonnali hasi CT-vizsgálat szükséges a hasnyálmirigyrák kizárására.

Minden más dyspeptikus betegnél indokolt non-invazív vizsgálat elvégzése a helicobacter pylori felkutatására, és pozitivitás esetén eradikációs terápia előírása, a sikeres eradikáció igazolásával a kezelés végén.

Helicobacter pylori negatív betegeknél empirikus antacid terápia írható elő.

Diagnosztikai kétségek, súlyos tünetek vagy az első szintű terápiára nem reagáló tünetek esetén a beteget szakorvoshoz kell irányítani.

Tipikus tünetek fennállása esetén nem ajánlott rutinszerűen másodlagos vizsgálatokat végezni, mint például a nyelőcső ph-metriája.

A nehéz beteg kezelésének multidiszciplinárisnak kell lennie.

Hogyan gyógyítható a funkcionális dyspepsia?

A funkcionális dyspepsia kezelését illetően a következő javallatok foglalhatók össze.

Mindig tanácsos tanácsot adni és ösztönözni a megfelelő fizikai aktivitást.

Nincs elegendő bizonyíték az étrendi vagy élelmiszer-korlátozások jelzésére.

A helicobacter pylori fertőzés jelenlétében végzett eradikációs terápia javallt és hatékony.

A H2-blokkolók (cimetidin és származékai) hatékonyak és jól tolerálhatók.

A protonpumpa-gátlók (omeprazol és származékai) hatékonyak és jól tolerálhatók.

Néhány prokinetika hatásos lehet és általában jól tolerálható.

Ha nem reagál a terápiára, jó eredménnyel alkalmazhatók a tricil antidepresszánsok, antipszichotikumok, mint a sulpirid és a levoszulpirid, a pregabalin és a mirtazapin.

A pszichoterápia és a hipnózis bizonyos esetekben szerepet játszhat.

Összegzésként elmondható, hogy a diagnosztikai eljárás és a műszeres diagnosztika helyes alkalmazása jobban definiált, a terápiában pedig az étrendi indikációk szerepe csökken.