Az irritáló gázok azok, amelyek belélegezve feloldódnak a légúti nyálkahártya vizében, és gyulladásos reakciót váltanak ki, általában savas vagy lúgos gyökök felszabadulásával.

Az irritáló gázoknak való kitettség főként a légutakat érinti, légcsőgyulladást, hörghurutot és bronchiolitist okozva.

Más belélegzett szerek közvetlenül mérgezőek lehetnek (pl. cianid, szén-monoxid), vagy pusztán oxigénpótlással és fulladást okozva kárt okozhatnak (pl. metán, szén-dioxid).

Az irritáló gázok belélegzésének hatása az expozíció nagyságától, időtartamától és az adott szertől függ.

A klór, a foszgén, a kén-dioxid, a sósav, a hidrogén-szulfid, a nitrogén-dioxid, az ózon és az ammónia a legfontosabb irritáló gázok közé tartoznak.

A hidrogén-szulfid emellett erős sejttoxin, blokkolja a citokróm rendszert és gátolja a sejtlégzést.

Gyakori expozíció az ammónia háztartási keverése fehérítőt tartalmazó mosószerekkel; klóramin, egy irritáló gáz szabadul fel.

Akut expozíció irritáló gázoknak

A magas koncentrációjú mérgező gáznak való rövid időn belüli akut expozíció jellemző az ipari balesetekre, amelyek a gázpalackban lévő szelep vagy szivattyú meghibásodása miatt, vagy a gázszállítás során bekövetkező balesetek miatt következnek be.

Sok ember lehet kitéve és érintett lehet. A metil-izocianát felszabadulása az indiai bhopali vegyi üzemből 1984-ben több mint 2000 ember halálát okozta.

A légúti károsodás a gáz koncentrációjával és vízoldhatóságával, valamint az expozíció időtartamával függ össze.

Több vízben oldódó gáz (pl. klór, ammónia, kén-dioxid, sósav) feloldódik a felső légutakban, és azonnal a nyálkahártya irritációját okozza, figyelmeztetve az embereket az expozíció elkerülésének szükségességére.

A felső légutak, a disztális légutak és a tüdőparenchyma maradandó károsodása csak akkor következik be, ha a gázforrásból való kijutást megakadályozzuk.

A kevésbé oldódó gázok (pl. nitrogén-dioxid, foszgén, ózon) addig nem tudnak feloldódni, amíg be nem jutnak a légutakba, gyakran az alsó légutakat is elérik.

Ezek a szerek kevésbé képesek korai figyelmeztető jelzéseket kiváltani (a foszgén alacsony koncentrációban kellemes szagú), nagyobb valószínűséggel okoznak súlyos bronchiolitist, és gyakran ≥ 12 óra késéssel jelentkeznek a tüdőödéma tünetei.

Irritáló gázok belélegzésének szövődményei

A legsúlyosabb és legközvetlenebb szövődmény akut légzési zavar szindróma, amely általában akutan jelentkezik, de akár 24 óráig is elhúzódhat.

Azoknál a betegeknél, akiknél jelentős az alsó légúti érintettség, bakteriális fertőzés alakulhat ki.

10-14 nappal bizonyos szerekkel (pl. ammónia, nitrogén-oxid, kén-dioxid, higany) való akut expozíció után egyes betegeknél bronchiolitis obliterans alakul ki, amely akut légzési distressz szindrómává alakul.

Obliteratív bronchiolitis, amely tüdőgyulladásba fejlődik, akkor fordulhat elő, ha a test reparatív folyamatai során granulációs szövet halmozódik fel a terminális légutakban és az alveoláris csatornákban.

E betegek kisebb részében későn jelentkező tüdőfibrózis alakul ki.

Akut irritáló gáz expozíció tünetei

Az oldható irritáló gázok súlyos égési sérüléseket és egyéb irritáló megnyilvánulásokat okoznak a szemben, az orrban, a torokban, a légcsőben és a fő hörgőkben.

Gyakori a súlyos köhögés, vérzés, sípoló légzés, viszketés és légszomj. A felső légutakat ödéma, váladék vagy gégegörcs akadályozhatja.

A súlyosság általában dózisfüggő. A nem oldódó gázok kevesebb azonnali tünetet okoznak, de dyspnoét vagy köhögést okozhatnak.

Azoknál a betegeknél, akiknél akut légzési distressz szindróma alakul ki, súlyosbodó dyspnoe és fokozott oxigénigény tapasztalható.

Irritáló gázoknak való akut expozíció diagnózisa

• Expozíciós előzmények
• Mellkas röntgen
• Spirometria és tüdőtérfogat felmérés

Az anamnézis alapján a diagnózis általában nyilvánvaló.

A betegeket mellkasröntgen- és pulzoximetriás vizsgálatnak kell alávetni.

A foltos vagy összefolyó alveoláris megvastagodás mellkasröntgenlelete általában tüdőödémára utal.

Spirometriát és tüdőtérfogat mérést végeznek.

Az obstruktív rendellenességek gyakrabban fordulnak elő, de a korlátozó rendellenességek túlsúlyban lehetnek a nagy dózisú klórnak való kitettség után.

A CT-vizsgálatot olyan betegek értékelésére használják, akiknél a tünetek későn jelentkeznek az expozíció után.

Az obliteráns bronchiolitisben szenvedők, amelyek légzési elégtelenséggé fejlődnek, a hörgők megvastagodását és szabálytalan mozaik hiperinflációját mutatják.

Az inhalációs elváltozások bárhol előfordulhatnak a légutak mentén, és a sérülés elsődleges területe szerint osztályozhatók, például a felső légutak, a tracheobronchiális rendszer vagy a tüdő parenchyma.

A légutak közvetlen vizualizálása segíthet a diagnózis megerősítésében.

A rövidített sérülési pontszám egy értékelési skála, amelyet a sérülés klinikai súlyosságának meghatározására használnak (1):

• Nincs sérülés: nincs szénpor, bőrpír, ödéma, bronchorrhoea vagy elzáródás
• Enyhe sérülés: kicsi vagy szabálytalan bőrpír, szénpor lerakódások a proximális vagy disztális hörgőkben
• Mérsékelt elváltozás: mérsékelt fokú bőrpír, szénpor-lerakódások, bronchorrhoea vagy hörgőelzáródás
• Súlyos elváltozás: súlyos gyulladás törékenységgel, bőséges szénporlerakódások, bronchorrhoea vagy elzáródás
• Masszív elváltozás, nyálkahártya hámlás, nekrózis és endoluminális obliteráció bizonyítéka

Diagnózis referencia

Albright JM, Davis CS, Bird MD, et al: Az akut pulmonalis gyulladásos válasz a füstbelégzési sérülés fokozatos súlyosságára. Crit Care Med 40(4):1113-1121, 2012. doi: 10.1097/CCM.0b013e3182374a67

Az irritáló gázoknak való akut expozíció prognózisa

A legtöbb ember teljesen felépül, de vannak, akiknek tartós tüdősérülésük van reverzibilis légúti obstrukcióval (reaktív légúti diszfunkció szindróma) vagy restrikciós rendellenességekkel és tüdőfibrózissal; a dohányosok nagy kockázatnak vannak kitéve.

Irritáló gáznak való akut expozíció kezelése

Eltávolítás az expozícióból és 24 órás megfigyelés

• Hörgőtágítók és kiegészítő oxigén
• Néha racém inhalációs adrenalin, endotracheális intubáció és gépi lélegeztetés
• Néha kortikoszteroidok, az adott kémiai expozíciótól függően

Néhány kivételtől eltekintve a kezelés a tüneteken, nem pedig a konkrét szeren alapul.

A betegeket friss levegőre kell vinni, és kiegészítő oxigént kell adni.

A kezelés a megfelelő oxigénellátás és az alveoláris szellőztetés biztosítására irányul.

Kevésbé súlyos esetekben elegendő lehet a hörgőtágító és az oxigénterápia.

A súlyos légáramlás-elzáródást inhalációs racém adrenalinnal, endotracheális intubációval vagy tracheotómiával és gépi lélegeztetéssel kezelik.

Az akut légzési distressz szindróma kockázata miatt minden olyan beteget, akinek toxikus belélegzése után légúti tünetei vannak, 24 órán keresztül megfigyelés alatt kell tartani.

A nagy dózisú kortikoszteroidokat nem szabad rutinszerűen alkalmazni inhalációs sérülés által kiváltott akut légzési distressz szindróma esetén; néhány klinikai eset azonban hatásosságot sugall a cink-klorid füstjének belélegzését követő súlyos akut légzési distressz szindróma esetén.

Az akut fázis kezelése után a klinikusnak figyelnie kell a reaktív légúti diszfunkció szindróma, az obliteratív bronchiolitis tüdőgyulladással vagy anélkül, a tüdőfibrózis és a késleltetett akut légzési distress szindróma kialakulására.

Irritáló gáznak való akut expozíció megelőzése

A legfontosabb profilaktikus intézkedés a gázokkal és vegyszerekkel végzett munka során óvatosság.

A megfelelő légzésvédelem (pl. gázálarcok önálló levegőellátással) rendelkezésre állása szintén nagyon fontos a mentők számára; mentők, akik védelem nélkül rohannak kiszabadítani az áldozatot felszerelés gyakran megadják magukat.

Krónikus expozíció

Alacsony dózisú irritáló gázoknak vagy vegyi gőzöknek való folyamatos vagy időszakos expozíció krónikus hörghurutot okozhat, bár különösen nehéz meghatározni az ilyen expozíciók szerepét a dohányosoknál.

Bizonyos anyagok (pl. bisz[klór-metil]-éter vagy bizonyos fémek) krónikus belélegzése tüdő- vagy más daganatos megbetegedést okoz (pl. máj angiosarcoma vinil-klorid monomerekkel való érintkezést követően).

Olvassa el még:

Emergency Live Még több…Élő: Töltse le újságja új ingyenes alkalmazását IOS és Android rendszerre

Tracheális intubáció: mikor, hogyan és miért kell mesterséges légutat létrehozni a beteg számára

Légzésleállás: hogyan kell kezelni? Áttekintés

Füst belélegzése: diagnózis és betegkezelés

Forrás:

MSD