Térdízületi arthrosis (gonarthrosis): a „testreszabott” protézisek különböző típusai
Beszéljünk a protézisről: a térdízületi arthrosis (vagy gonarthrosis) világszerte nagyon elterjedt betegség, számában csak a csigolyákat érintő betegség.
Ez az ízületi porcok progresszív degenerációjából áll, és leggyakrabban a nőket és az 50 év felettieket érinti.
Az okoktól függetlenül a beteg mozgásképességének csökkenéséhez és naponta változó intenzitású fájdalomérzethez vezet.
Míg a gonartrózis korai stádiumban történő kezelése gyulladáscsökkentő gyógyszerek és fizikoterápia alkalmazásával jár, addig az arthrosis súlyos előrehaladtával a térdprotézis műtét az egyetlen megoldás.
Mikor kell térdprotézis műtétet végezni?
Térdprotézis műtét javasolt, ha ezen állapotok egyike vagy mindkettő előfordul, és a beteg
- súlyos fájdalmat tapasztal az ízület mozgatásakor;
- merevségre panaszkodik, ami korlátozza napi tevékenységeiket, beleértve a sétát, a lépcsőzést és a felkelés vagy ülve szék.
Az ilyen típusú megnyilvánulások leggyakoribb oka a térd arthrosis, az arthrosis leggyakoribb és legelterjedtebb formája, az ízületi porc degenerációja által okozott krónikus betegség.
Sérülésekhez vezet, amelyek fokozatosan fájdalmat, mozgási nehézségeket, súlyosabb esetekben magának az ízületnek a deformációját (valgus, varus vagy hajlított térd) okozzák.
Hogyan válasszuk ki a térdprotézist?
A kollektív képzeletben a térdfájdalmak sebészi kezelése teljes térdprotézis beültetéséből áll.
Ma azonban ez a kép már nem teljesen helytálló, hiszen a protetikai sebészetben különböző típusú térdimplantátumok léteznek.
- mono-rekeszes protézisek
- kombinált (mono + patellofemoral);
- bi-monocompartmental protézisek;
- teljes protézisek.
A teljes protézisek ugyanazon a kategóriáján belül különböző típusok léteznek a kialakítástól, az invazivitás mértékétől és a kényszertől függően, valamint eltérő biomechanikai alappal.
Ezért az ortopéd sebész feladata az egyedi implantátumtípus kiválasztása az alapján
- az arthrosis típusának minőségi és mennyiségi értékelése;
- az egyes betegek funkcionális elvárásai.
A helyes logika valójában az, hogy megtaláljuk a megfelelő egyensúlyt a következők között:
- az egyes betegek arthrosis-degenerációjának mértéke és típusa;
- elérhető implantátum típusa;
- a betegek igényei és funkcionális elvárásai.
Monokompartmentális és bi-monokompartmentális térdprotézis
A monokompartmentális protézis akkor javasolt, ha az arthrosis a térdízület 3 rekeszének csak egy részét érinti, és annak keresztszalagjai jelen vannak és érvényesek.
Ennek a protézistípusnak az a jellemzője, hogy a teljes protézissel ellentétben csak az ízület sérült részét pótolja.
Ennek a minimálisan invazív választásnak az az elve, hogy a térd szerkezeti integritásának megőrzését biztosítsa a betegek által érzékelt kisebb hatás és ennek következtében magasabb elégedettségi szint.
A monokompartmentális protézis külföldön 30 éves múltra tekint vissza, de Olaszországban az elmúlt 15 évben egyre gyakoribbá vált alkalmazása: a kiváló minőségű anyagok használata, az orvosbiológiai mérnöki és sebészeti technikák fejlődése lehetővé tette a sebészek számára, hogy egyre kielégítőbb eredményeket érjenek el. Ennek eredményeként ezt a fajta „harmadik generációs” protézist ma már széles körben alkalmazzák a minimálisan invazív protetikai sebészetben.
Ennek a kisebb protézisnek az előnyei jelentősek és azok is
- kisebb klinikai hatás a betegre
- a környező szövetek és izmok nagyobb tiszteletben tartása;
- jobb klinikai eredmény;
- biomechanikai értelemben minden bizonnyal jobban működik.
Ma valójában ez a fajta protézis beültetés biztonságos, megbízható eljárásnak számít, amely hosszú távú sikert garantál.
Speciális esetekben lehetőség van 2 monokompartmentális protézis egyidejű beültetésére is a térdbe, a 2 arthrosis által sérült térdrekeszből 3 pótlására. Ebben az esetben bi-monocompartmentalis protézisről beszélünk.
Teljes térdprotézis
Ha a sebész úgy ítéli meg, hogy a térd mind a 3 részében jelentkező túlzott ízületi degeneráció miatt nincs javallat a rendelkezésre álló kompartmentális protézisek alkalmazására, teljes térdprotézis beültetéséhez folyamodik.
Így vannak olyan teljes térdprotézisek, amelyek megőrzik az elülső és hátsó keresztszalagot, vagy csak a hátsó keresztszalagot, és vannak olyanok, amelyek mindkettő pótlásával járnak.
Mi az a „testreszabott” protézis?
Lényeges, hogy a sebész az ízületi sérülés mértékének elemzése után a páciensre szabva, az adott esetnek legmegfelelőbb protézistípus kiválasztásával készítse el az elkészítendő implantátumot.
Ebben az értelemben a protézis személyre szabott: nem annyira azért, mert a páciens anatómiai sajátosságaihoz van formázva, hanem azért, mert közvetlenül az ízületi degenerációt okozó patológiában érintett személy sajátos problémájának megoldására irányul.
Milyen anyagból készül a térdprotézis
A protézisek titánból készülnek, felületi bevonattal kobaltkróm.
Léteznek kerámiás fémbevonattal ellátott protézisek, amelyeket kifejezetten a kobalt-krómötvözetben jelenlévő nikkelre adott allergiás reakciók kockázatának csökkentésére terveztek.
A középső részén a protézisbetét erősen térhálósított polietilénből készül, esetenként E-vitaminnal dúsítva, így kopásállóbb.
Meddig "tart" egy protézis?
Egy térdprotézis átlagosan 15 évig tart, de nem ritka, hogy 20, sőt 25 év után is kiváló állapotban lévő implantátumokat látunk.
A protézisanyagok kopása nem csak a protézis alkatrészek kopásával függ össze, hanem a csont minőségével és a páciens életmódjával kapcsolatos egyéb tényezők is befolyásolják.
Az egyre fejlettebb műtéti technikák és anyagok lehetővé teszik a protézisek tartósságának és ezáltal a betegek elégedettségének növelését.
Ha azonban kopás lép fel, az implantátum meglazul, ami az implantátum felülvizsgálatát teszi szükségessé.
Robotsebészet: amikor szükséges
A robotsebészet támogatja a térdbeültetési műveleteket, és a sebészek arra használják, hogy a lehető legpontosabbak legyenek.
A robotot a sebész az előkészítő szakaszban állítja be, és azzal az előnnyel jár, hogy kiküszöböli a hagyományos eszközök használatával járó hibahatárt a tervezett csontvágások végrehajtása során.
A robotsebészettel is lehetőség nyílik az egyes páciens sérülésétől függően kombinált mono- vagy kétrekeszes és teljes protézis műtétek elvégzésére, így a kezelés az egyéni patológiához igazítható.
Olvassa el még:
Emergency Live Még több…Élő: Töltse le újságja új ingyenes alkalmazását IOS és Android rendszerre
Egyrekeszes protézis: A válasz a gonartrózisra
Elülső keresztszalag sérülés: tünetek, diagnózis és kezelés
Szalagsérülések: tünetek, diagnózis és kezelés
Meniszkusz, hogyan kezeli a meniszkás sérüléseket?
Térdficamok és meniszkisérülések: hogyan kezeljük őket?
Elsősegélynyújtás: ACL (Anterior Cruciate Ligament) szakadások kezelése
Csuklótörés: hogyan lehet felismerni és kezelni
Carpal tunnel szindróma: diagnózis és kezelés
Térdszalag-szakadás: tünetek és okok
Oldalsó térdfájdalom? Lehet Iliotibialis Band szindróma
Térdficamok és meniszkisérülések: hogyan kezeljük őket?
Meniszkusz sérülés: tünetek, kezelés és felépülési idő