Kontrasztanyagos mammográfia (Contrast-enhanced mammográfia): mikor és miért kell elvégezni a CESM-et

Beszéljünk a kontrasztanyagos mammográfiáról: a CESM (Contrast Enhanced Spectral Mammography) néven ismert módszer lehetővé teszi az emlő kontrasztográfiai vizsgálatát, hatékonyan kimutatva a daganatok jelenlétét.

Az emlőrák a női nem leggyakoribb daganata, amely a daganatos diagnózisok körülbelül 29%-át teszi ki.

Az analóg mammográfia az emlőszűrés referenciatesztje, amely jelentős mértékben csökkentette a mortalitást (becslések szerint 20% és 40% között van), de vannak korlátai: különösen az érzékenysége nagymértékben csökken sűrű mellek jelenlétében, mivel az úgynevezett „anatómiai zaj” elfedheti az esetleges elváltozások jelenlétét.

Emiatt az analóg mammográfiás vizsgálatnak szép számmal lehet hamis negatív eredménye, és az emlődaganatok mintegy 15%-át nem sikerül diagnosztizálni, némelyikük még tapintható is (ezért szükséges a klasszikus mammográfiát emlő ultrahanggal és klinikai értékeléssel kiegészíteni).

Ez a technika ismét kevésbé hatékony a preoperatív szakaszban, néha nem képes diagnosztizálni a betegség további multifokális és multicentrikus gócait, és így nem megfelelő kezeléshez vezet.

Az analógtól a kontrasztanyagos mammográfiáig

A probléma megoldása érdekében az analóg mammográfiát az elmúlt években digitális mammográfiára cserélték, amely kiváló képminőségével és jobb kontrasztfelbontásával lehetővé tette a diagnosztikai pontosság javítását a szűrési szakaszban, valamint olyan alkalmazások fejlesztését, mint a tomoszintézis és a CESM ( Kontrasztjavított spektrális mammográfia).

Utóbbi módszerre fókuszálva megjegyzendő, hogy a CESM a legfrissebb az emlőgyógyászatban bevezetett diagnosztikai technikák közül, és a nemzetközi szakirodalomban megjelent tanulmányok igazolják magas diagnosztikai teljesítményét, köszönhetően a hasonló érzékenységi, specificitási és pontossági értékeknek. a kontrasztanyagos MRI-é, amely azonban kevésbé specifikus az ezen a területen végzett vizsgálatokban.

Ezenkívül a CESM olcsóbb, és a betegek jobban tolerálják

A CESM részletesen ötvözi a mammográfia alapelveit intravénás kontrasztanyag (mdc) beadásával, ami az MRI-hez hasonlóan lehetővé teszi az emlő kontrasztográfiai értékelését és a léziók jobb lokalizálását.

A CESM teszt alkalmazásának indikációi: kétes vagy gyanús elváltozások jelenléte, emlőrák preoperatív lokális stádium meghatározása, heg és recidíva differenciáldiagnózisa, Kupa szindróma (primer emlődaganat hiányában metasztatikus axilláris lymphadenopathia), abszolút ill. az MRI relatív ellenjavallatai.

A vizsgálat elvégzéséhez a betegnek éhgyomorra, a kreatinin-érték normál tartományon belüli vérvételen kell átesnie, valamint allergiás diatézis esetén gyógyszeres készítményben kell részesülnie, anesztézia és újraélesztés szakorvosunkkal történt egyeztetést követően.

A CESM-mel elért jó eredmények további klinikai vizsgálatokra sarkallnak, hogy meghatározzák ennek a módszernek az emlődiagnosztikai folyamatban betöltött szerepét

A teszt végrehajtását tekintve mindenekelőtt jódozott mdc-t adunk be, körülbelül 1.5 ml/ttkg dózisban automata injektorral, hogy biztosítsuk a 2.5-3 ml/sec állandó áramlást.

Két perccel az mdc beadása után alacsony és nagy energiájú képek sorozata gyors egymásutánban készül, miközben a mell összenyomva marad a teszt elvégzéséhez szükséges néhány másodpercig.

A teszt összesen kevesebb, mint 10 percig tart.

Végső soron az eddigi vizsgálatok eredményei azt mutatták, hogy a CESM nagyfokú pontosságot garantál az emlőrák diagnosztizálásában és a gyanús elváltozások értékelésében, nem utolsósorban azért, mert a helyes méretfelmérés alapvető fontosságú a műtét előtti stádium meghatározásában. megfelelő preoperatív tervezés és a betegségmentes reszekciós szélek elérése érdekében, hogy lehetőleg elkerüljük a karcinómás nő szervezetében bekövetkező traumatikus változásokat.

Olvassa el még

Emergency Live Még több…Élő: Töltse le újságja új ingyenes alkalmazását IOS és Android rendszerre

Mammográfia tomoszintézissel: mi ez és milyen előnyei vannak

Pap -teszt vagy Pap -kenet: mi ez és mikor kell megtenni

Mammográfia: „életmentő” vizsgálat: mi ez?

Mellrák: onkoplasztika és új sebészeti technikák

Nőgyógyászati ​​rák: mit kell tudni a megelőzésükről

Petefészekrák: tünetek, okok és kezelés

Mi a digitális mammográfia és milyen előnyei vannak

Melyek a mellrák kockázati tényezői?

A mellrákos nők nem kínálnak termékenységi tanácsokat

Etiópia, Lia Taddesse egészségügyi miniszter: Hat központ az emlőrák ellen

Mell önvizsgálat: hogyan, mikor és miért

A petefészekrák, a Chicagói Orvostudományi Egyetem érdekes kutatása: Hogyan éheztethetjük a rákos sejteket?

MRI, a szív mágneses rezonancia képalkotása: mi ez és miért fontos?

Emlő MRI: mi ez és mikor készül

Az emlőrák diagnózisa: az időszakos mammográfia jelentősége

Mammográfia: Hogyan és mikor kell csinálni

Pap teszt: mi ez és mikor kell csinálni?

Mellrák: Minden nőnek és minden korosztálynak, a megfelelő megelőzés

Transzvaginális ultrahang: hogyan működik és miért fontos

Mi az a tomoszintézis (3D mammográfia)?

Fúziós prosztata biopszia: Hogyan történik a vizsgálat

CT (számítógépes axiális tomográfia): mire használható

Mi az EKG és mikor kell elektrokardiogramot csinálni?

MRI, a szív mágneses rezonancia képalkotása: mi ez és miért fontos?

Emlő MRI: mi ez és mikor készül

Lupus Nephritis (a szisztémás lupus erythematosus után másodlagos nephritis): tünetek, diagnózis és kezelés

Mi az a tűszívás (vagy tűbiopszia vagy biopszia)?

Pozitronemissziós tomográfia (PET): mi ez, hogyan működik és mire használható

CT, MRI és PET vizsgálatok: mire valók?

MRI, a szív mágneses rezonancia képalkotása: mi ez és miért fontos?

Urethrocisztoszkópia: mi ez és hogyan történik a transzuretrális cisztoszkópia

Mi a szupra-aorta törzsek (carotisok) Echocolordopplerje?

forrás

Brugnoni

Akár ez is tetszhet