Sclerosis multiplex: definíció, tünetek, okok és kezelés

A sclerosis multiplex (MS) olyan állapot, amely hatással lehet az agyra és a gerincvelőre, és számos lehetséges tünetet okozhat, beleértve a látás, a kar vagy a láb mozgásának, az érzésnek vagy az egyensúlynak a problémáit.

Ez egy egész életen át tartó állapot, amely néha súlyos fogyatékossághoz vezethet, bár esetenként enyhe lehet.

Sok esetben lehetséges a tünetek kezelése. Az átlagos várható élettartam enyhén csökken az SM-ben szenvedőknél.

Leggyakrabban a 20-as, 30-as és 40-es éveiben járó embereknél diagnosztizálják, bár bármely életkorban kialakulhat. Körülbelül 2-3-szor gyakoribb a nőknél, mint a férfiaknál.

Az SM a fiatalabb felnőttek fogyatékosságának egyik leggyakoribb oka.

A sclerosis multiplex tünetei

Az SM tünetei személyenként nagyon eltérőek, és a test bármely részét érinthetik.

A fő tünetek a következők:

  • fáradtság
  • járási nehézség
  • látási problémák, például homályos látás
  • problémák a húgyhólyag szabályozásában
  • zsibbadás vagy bizsergés a test különböző részein
  • izommerevség és görcsök
  • egyensúlyi és koordinációs problémák
  • problémák a gondolkodással, tanulással és tervezéssel

Az SM típusától függően tünetei szakaszosan jelentkezhetnek és elmúlhatnak, vagy idővel folyamatosan rosszabbodhatnak (előrehaladás).

Orvosi tanács megszerzése

Forduljon háziorvoshoz, ha attól tart, hogy SM tünetei vannak.

A tüneteknek gyakran sok más oka is van, így ezek nem feltétlenül az SM jelei.

Tájékoztassa a háziorvost az Ön által tapasztalt konkrét tünetekről.

Ha úgy gondolják, hogy Ön SM-ben szenved, egy idegrendszeri betegségekkel foglalkozó szakemberhez (neurológushoz) utalják, aki olyan vizsgálatokat javasolhat, mint az MRI-vizsgálat az SM jellemzőinek ellenőrzésére.

A sclerosis multiplex típusai

Az SM két általános mód közül az egyikkel kezdődik: egyéni visszaesésekkel (rohamok vagy exacerbációk) vagy fokozatos progresszióval.

Kiújuló remissziós SM

Minden 8 SM-ben szenvedő beteg közül 9-10-nél diagnosztizálják a relapszusos remittáló típust.

A kiújuló remissziós SM-ben szenvedő betegeknél új vagy súlyosbodó tünetek jelentkeznek, amelyeket relapszusoknak neveznek.

Ezek jellemzően néhány nap alatt rosszabbodnak, napokig, hetekig vagy hónapokig tartanak, majd lassan javulnak hasonló időszak alatt.

A visszaesések gyakran figyelmeztetés nélkül jelentkeznek, de néha betegséggel vagy stresszel járnak.

A visszaesés tünetei teljesen eltűnhetnek, kezeléssel vagy anélkül, bár egyes tünetek gyakran továbbra is fennállnak, és a rohamok több éven át ismétlődnek.

A támadások közötti időszakokat remissziós időszakoknak nevezzük. Ezek akár évekig is eltarthatnak.

Sok év (általában évtizedek) elteltével sok, de nem minden, visszaeső, remissziós SM-ben szenvedő embernél alakul ki másodlagos progresszív SM.

Az ilyen típusú SM-ben a tünetek fokozatosan súlyosbodnak, nyilvánvaló rohamok nélkül. Néhány embernél továbbra is ritka a visszaesés ebben a szakaszban.

A visszaeső, remissziós SM-ben szenvedők körülbelül kétharmadánál másodlagos progresszív SM alakul ki.

Elsődleges progresszív SM

Minden 1. betegségben szenvedő emberből 2 és 10 között kezdődik az SM a tünetek fokozatos súlyosbodásával.

Az elsődleges progresszív SM-ben a tünetek fokozatosan súlyosbodnak és több év alatt halmozódnak fel, és nincsenek remissziós időszakok, bár az emberek gyakran vannak olyan időszakok, amikor állapotuk stabilizálódni látszik.

Mi okozza a sclerosis multiplexet?

Az MS egy autoimmun állapot. Ilyenkor valami elromlik az immunrendszerben, és tévedésből megtámadja a test egy egészséges részét – jelen esetben az agyat ill. gerinc- az idegrendszer zsinórja.

SM-ben az immunrendszer megtámadja az idegeket körülvevő és védő réteget, az úgynevezett mielinhüvelyt.

Ez károsítja és megsebesíti a hüvelyt, és potenciálisan az alatta lévő idegeket, ami azt jelenti, hogy az idegek mentén haladó üzenetek lelassulnak vagy megszakadnak.

Nem világos, hogy pontosan mi váltja ki az immunrendszert ilyen módon, de a legtöbb szakértő úgy gondolja, hogy genetikai és környezeti tényezők kombinációja játszik szerepet.

A szklerózis multiplex kezelése

Jelenleg nincs gyógymód az SM-re, de számos kezelés segíthet az állapot szabályozásában és a tünetek enyhítésében.

A szükséges kezelés az Ön konkrét tüneteitől és nehézségeitől függ.

A következőket tartalmazhatja:

  • a relapszusok kezelése rövid szteroid gyógyszerekkel a gyógyulás felgyorsítása érdekében
  • specifikus kezelések az egyes SM-tünetek kezelésére
  • betegségmódosító terápiáknak nevezett gyógyszerekkel végzett kezelés a visszaesések számának csökkentésére

A betegségmódosító terápiák segíthetnek lelassítani vagy csökkenteni a fogyatékosság általános súlyosbodását azoknál az embereknél, akiknél a relapszusos remittáló SM-nek nevezett SM-típusban szenvednek, valamint egyeseknél, akiknél primer és másodlagos progresszív SM-nek nevezett típusa van, és akiknél relapszusok jelentkeznek.

Sajnos jelenleg nincs olyan kezelés, amely lelassíthatná az elsődleges progresszív SM vagy a másodlagos progresszív SM progresszióját, ahol nincs relapszus.

Jelenleg számos, a progresszív SM kezelésére szolgáló terápia kutatása folyik.

Sclerosis multiplexben élni

Ha MS-t diagnosztizáltak Önnél, fontos, hogy vigyázzon általános egészségi állapotára.

Olvassa el még

Emergency Live Még több…Élő: Töltse le újságja új ingyenes alkalmazását IOS és Android rendszerre

Sclerosis multiplex: Mik az SM tünetei?

Rehabilitációs terápiák a szisztémás szklerózis kezelésében

A szklerózis multiplex diagnózisa: mely műszeres vizsgálatok elengedhetetlenek?

Az ALS-t meg lehet állítani, köszönhetően az #Icebucketchallenge-nek

Relapszáló-remittáló szklerózis multiplex (RRMS) gyermekeknél, az EU jóváhagyta a teriflunomidot

ALS: Az amiotrófiás laterális szklerózisért új géneket azonosítottak

Mi az a „bezárt szindróma” (LiS)?

Amiotróf laterális szklerózis (ALS): tünetek a betegség felismeréséhez

Sclerosis multiplex, mi ez, tünetek, diagnózis és kezelés

CT (számítógépes axiális tomográfia): mire használható

Pozitronemissziós tomográfia (PET): mi ez, hogyan működik és mire használható

CT, MRI és PET vizsgálatok: mire valók?

MRI, a szív mágneses rezonancia képalkotása: mi ez és miért fontos?

Urethrocisztoszkópia: mi ez és hogyan történik a transzuretrális cisztoszkópia

Mi a szupra-aorta törzsek (carotisok) Echocolordopplerje?

Sebészet: neuronavigáció és az agyműködés monitorozása

Robotsebészet: előnyök és kockázatok

Refraktív sebészet: mire való, hogyan kell végrehajtani és mit kell tenni?

Miokardiális szcintigráfia, a szívkoszorúerek és a szívizom egészségét leíró vizsgálat

Egyfoton emissziós számítógépes tomográfia (SPECT): mi ez és mikor kell elvégezni

Sclerosis multiplex: mik a tünetei, mikor kell menni a sürgősségi osztályra

forrás

NHS

Akár ez is tetszhet