Sclerosis multiplex: definíció, tünetek, okok és kezelés
A sclerosis multiplex (MS) olyan állapot, amely hatással lehet az agyra és a gerincvelőre, és számos lehetséges tünetet okozhat, beleértve a látás, a kar vagy a láb mozgásának, az érzésnek vagy az egyensúlynak a problémáit.
Ez egy egész életen át tartó állapot, amely néha súlyos fogyatékossághoz vezethet, bár esetenként enyhe lehet.
Sok esetben lehetséges a tünetek kezelése. Az átlagos várható élettartam enyhén csökken az SM-ben szenvedőknél.
Leggyakrabban a 20-as, 30-as és 40-es éveiben járó embereknél diagnosztizálják, bár bármely életkorban kialakulhat. Körülbelül 2-3-szor gyakoribb a nőknél, mint a férfiaknál.
Az SM a fiatalabb felnőttek fogyatékosságának egyik leggyakoribb oka.
A sclerosis multiplex tünetei
Az SM tünetei személyenként nagyon eltérőek, és a test bármely részét érinthetik.
A fő tünetek a következők:
- fáradtság
- járási nehézség
- látási problémák, például homályos látás
- problémák a húgyhólyag szabályozásában
- zsibbadás vagy bizsergés a test különböző részein
- izommerevség és görcsök
- egyensúlyi és koordinációs problémák
- problémák a gondolkodással, tanulással és tervezéssel
Az SM típusától függően tünetei szakaszosan jelentkezhetnek és elmúlhatnak, vagy idővel folyamatosan rosszabbodhatnak (előrehaladás).
Orvosi tanács megszerzése
Forduljon háziorvoshoz, ha attól tart, hogy SM tünetei vannak.
A tüneteknek gyakran sok más oka is van, így ezek nem feltétlenül az SM jelei.
Tájékoztassa a háziorvost az Ön által tapasztalt konkrét tünetekről.
Ha úgy gondolják, hogy Ön SM-ben szenved, egy idegrendszeri betegségekkel foglalkozó szakemberhez (neurológushoz) utalják, aki olyan vizsgálatokat javasolhat, mint az MRI-vizsgálat az SM jellemzőinek ellenőrzésére.
A sclerosis multiplex típusai
Az SM két általános mód közül az egyikkel kezdődik: egyéni visszaesésekkel (rohamok vagy exacerbációk) vagy fokozatos progresszióval.
Kiújuló remissziós SM
Minden 8 SM-ben szenvedő beteg közül 9-10-nél diagnosztizálják a relapszusos remittáló típust.
A kiújuló remissziós SM-ben szenvedő betegeknél új vagy súlyosbodó tünetek jelentkeznek, amelyeket relapszusoknak neveznek.
Ezek jellemzően néhány nap alatt rosszabbodnak, napokig, hetekig vagy hónapokig tartanak, majd lassan javulnak hasonló időszak alatt.
A visszaesések gyakran figyelmeztetés nélkül jelentkeznek, de néha betegséggel vagy stresszel járnak.
A visszaesés tünetei teljesen eltűnhetnek, kezeléssel vagy anélkül, bár egyes tünetek gyakran továbbra is fennállnak, és a rohamok több éven át ismétlődnek.
A támadások közötti időszakokat remissziós időszakoknak nevezzük. Ezek akár évekig is eltarthatnak.
Sok év (általában évtizedek) elteltével sok, de nem minden, visszaeső, remissziós SM-ben szenvedő embernél alakul ki másodlagos progresszív SM.
Az ilyen típusú SM-ben a tünetek fokozatosan súlyosbodnak, nyilvánvaló rohamok nélkül. Néhány embernél továbbra is ritka a visszaesés ebben a szakaszban.
A visszaeső, remissziós SM-ben szenvedők körülbelül kétharmadánál másodlagos progresszív SM alakul ki.
Elsődleges progresszív SM
Minden 1. betegségben szenvedő emberből 2 és 10 között kezdődik az SM a tünetek fokozatos súlyosbodásával.
Az elsődleges progresszív SM-ben a tünetek fokozatosan súlyosbodnak és több év alatt halmozódnak fel, és nincsenek remissziós időszakok, bár az emberek gyakran vannak olyan időszakok, amikor állapotuk stabilizálódni látszik.
Mi okozza a sclerosis multiplexet?
Az MS egy autoimmun állapot. Ilyenkor valami elromlik az immunrendszerben, és tévedésből megtámadja a test egy egészséges részét – jelen esetben az agyat ill. gerinc- az idegrendszer zsinórja.
SM-ben az immunrendszer megtámadja az idegeket körülvevő és védő réteget, az úgynevezett mielinhüvelyt.
Ez károsítja és megsebesíti a hüvelyt, és potenciálisan az alatta lévő idegeket, ami azt jelenti, hogy az idegek mentén haladó üzenetek lelassulnak vagy megszakadnak.
Nem világos, hogy pontosan mi váltja ki az immunrendszert ilyen módon, de a legtöbb szakértő úgy gondolja, hogy genetikai és környezeti tényezők kombinációja játszik szerepet.
A szklerózis multiplex kezelése
Jelenleg nincs gyógymód az SM-re, de számos kezelés segíthet az állapot szabályozásában és a tünetek enyhítésében.
A szükséges kezelés az Ön konkrét tüneteitől és nehézségeitől függ.
A következőket tartalmazhatja:
- a relapszusok kezelése rövid szteroid gyógyszerekkel a gyógyulás felgyorsítása érdekében
- specifikus kezelések az egyes SM-tünetek kezelésére
- betegségmódosító terápiáknak nevezett gyógyszerekkel végzett kezelés a visszaesések számának csökkentésére
A betegségmódosító terápiák segíthetnek lelassítani vagy csökkenteni a fogyatékosság általános súlyosbodását azoknál az embereknél, akiknél a relapszusos remittáló SM-nek nevezett SM-típusban szenvednek, valamint egyeseknél, akiknél primer és másodlagos progresszív SM-nek nevezett típusa van, és akiknél relapszusok jelentkeznek.
Sajnos jelenleg nincs olyan kezelés, amely lelassíthatná az elsődleges progresszív SM vagy a másodlagos progresszív SM progresszióját, ahol nincs relapszus.
Jelenleg számos, a progresszív SM kezelésére szolgáló terápia kutatása folyik.
Sclerosis multiplexben élni
Ha MS-t diagnosztizáltak Önnél, fontos, hogy vigyázzon általános egészségi állapotára.
Olvassa el még
Emergency Live Még több…Élő: Töltse le újságja új ingyenes alkalmazását IOS és Android rendszerre
Sclerosis multiplex: Mik az SM tünetei?
Rehabilitációs terápiák a szisztémás szklerózis kezelésében
A szklerózis multiplex diagnózisa: mely műszeres vizsgálatok elengedhetetlenek?
Az ALS-t meg lehet állítani, köszönhetően az #Icebucketchallenge-nek
Relapszáló-remittáló szklerózis multiplex (RRMS) gyermekeknél, az EU jóváhagyta a teriflunomidot
ALS: Az amiotrófiás laterális szklerózisért új géneket azonosítottak
Mi az a „bezárt szindróma” (LiS)?
Amiotróf laterális szklerózis (ALS): tünetek a betegség felismeréséhez
Sclerosis multiplex, mi ez, tünetek, diagnózis és kezelés
CT (számítógépes axiális tomográfia): mire használható
Pozitronemissziós tomográfia (PET): mi ez, hogyan működik és mire használható
CT, MRI és PET vizsgálatok: mire valók?
MRI, a szív mágneses rezonancia képalkotása: mi ez és miért fontos?
Urethrocisztoszkópia: mi ez és hogyan történik a transzuretrális cisztoszkópia
Mi a szupra-aorta törzsek (carotisok) Echocolordopplerje?
Sebészet: neuronavigáció és az agyműködés monitorozása
Robotsebészet: előnyök és kockázatok
Refraktív sebészet: mire való, hogyan kell végrehajtani és mit kell tenni?
Miokardiális szcintigráfia, a szívkoszorúerek és a szívizom egészségét leíró vizsgálat
Egyfoton emissziós számítógépes tomográfia (SPECT): mi ez és mikor kell elvégezni
Sclerosis multiplex: mik a tünetei, mikor kell menni a sürgősségi osztályra