Narkolepszia: tünetek, okok, diagnózis és kezelés

By Cristiano Antonino On 4. június 2023.

A narkolepszia egy krónikus alvászavar, amelyet elsöprő nappali álmosság és hirtelen elalvási rohamok jellemeznek.

Az ebben a betegségben szenvedő emberek gyakran nehezen tudnak ébren maradni hosszú ideig, függetlenül a körülményektől.

A narkolepszia súlyos zavarokat okozhat a napi rutinban.

Néha hirtelen izomtónusvesztéssel (kataplexia) jár, amit erős érzelem válthat ki: ebben az esetben 1-es típusú narkolepsziáról beszélünk.

A kataplexia nélkül jelentkező narkolepsziát 2-es típusú narkolepsziának nevezik.

A narkolepszia egy krónikus betegség, amelyre nincs végleges gyógymód.

A gyógyszeres kezelés és az életmódváltás azonban segíthet a tünetek kezelésében.

Mások – családtagok, barátok, munkaadók, tanárok – támogatása szintén segíthet a narkolepszia kezelésében.

Narkolepszia

A narkolepszia olyan rendellenesség, amelyet krónikus, túlzott nappali álmosság jellemez, amely bármikor előfordulhat vezetés, étkezés, olvasás vagy munka közben.

Az alvási epizódok időtartama és gyakorisága változhat, de általában csak néhány percig tartanak, és sokszor előfordulhatnak a nap folyamán.

Az érintettek nem tudják ellensúlyozni ezt az elalvási késztetést: felébredéskor azonban felfrissültnek és kipihentnek érzik magukat, és ez a jó közérzet legalább két-három óráig tart.

Az elalvás normális folyamata a „nem gyors szemmozgásos alvásnak” (NREM) nevezett fázissal kezdődik.

Ebben a fázisban az agyhullámok jelentősen lelassulnak. Körülbelül egy óra NREM alvás után megváltozik az agyi aktivitás, és megkezdődik a REM alvás.

A legtöbb álom REM alvás közben történik. Narkolepsziában azonban az ember hirtelen REM-alvásba léphet anélkül, hogy először NREM-alvást tapasztalna, akár éjszaka, akár nappal.

A narkolepszia egyes jellemzői – például a kataplexia, az alvási bénulás és a hallucinációk – hasonlóak a REM alvás során fellépő változásokhoz, de ébrenlét vagy álmosság során jelentkeznek.

Narkolepsziás tünetek

A narkolepszia jelei és tünetei az első néhány évben súlyosbodhatnak, majd egész életen át folytatódhatnak.

A leggyakoribb a túlzott nappali álmosság: a narkolepsziás betegek figyelmeztetés nélkül, bárhol és bármikor elalszanak.

Például, miközben dolgoznak vagy beszélgetnek a barátokkal, hirtelen elaludhatnak, néhány perctől fél óráig alszanak. Amikor felébrednek, kipihentnek érzik magukat, de aztán újra elalszanak.

Az éberség és a koncentráció csökkenését is tapasztalhatják a nap folyamán.

A túlzott nappali álmosság általában az első tünet, amely megjelenik, és gyakran a legbosszantóbb, ami megnehezíti a koncentrációt és a teljes működést.

Egy másik gyakori tünet az izomtónus hirtelen elvesztése: ez a kataplexiának (KAT-uh-plek-lásd) nevezett állapot számos fizikai elváltozást okozhat, a beszédzavartól a legtöbb izom gyengeségéig, és általában csak néhány percig tart. .

A kataplexia irányíthatatlan, és intenzív érzelmek váltják ki, általában pozitívak, például nevetés vagy izgalom, de néha félelem, meglepetés vagy harag.

Például, amikor az alany nevet, a fej ellenőrizhetetlenül leeshet, vagy a térde hirtelen meggörbülhet.

Egyes narkolepsziás betegek évente csak egy vagy két kataplexiás epizódot tapasztalnak, míg mások naponta több epizódot tapasztalnak. Nem mindenki, aki narkolepsziában szenved, tapasztal kataplexiát.

Egyéb tünetek

A betegség azzal is megnyilvánulhat

alvási bénulás: a narkolepsziában szenvedők gyakran tapasztalnak átmeneti mozgás- vagy beszédképtelenséget elalvás vagy felébredés közben. Ezek az epizódok általában rövidek, néhány másodpercig vagy percig tartanak, de ijesztőek lehetnek. Ez az alvási bénulás az átmeneti bénulás típusát utánozza, amely általában a REM (Rapid Eye Movement) alvásnak nevezett alvási időszakban jelentkezik. Azonban nem mindenki, aki alvási bénulásban szenved, narkolepsziában szenved;
változások a REM alvásban: a narkolepsziában szenvedők gyakran gyorsan átváltanak REM alvásra, általában az elalvás után 15 percen belül;
hallucinációk: ezeket a hallucinációkat hipnagóg hallucinációknak nevezzük, ha elalvás közben, és hipnopompikus hallucinációknak, ha ébredéskor jelentkeznek. Példa erre az az érzés, mintha egy idegen lenne a hálószobádban. Ezek a hallucinációk különösen élénkek és ijesztőek lehetnek.

A narkolepsziában szenvedőknek más alvászavarai is lehetnek, mint például az obstruktív alvási apnoe, egy olyan állapot, amelyben éjszaka leáll a légzés, nyugtalan láb szindróma, sőt álmatlanság is.

Néhány narkolepsziában szenvedő személy automatikus viselkedést tapasztal a narkolepszia rövid epizódjai során.

Például elaludhatnak, miközben olyan tevékenységet végeznek, amelyet általában végeznek, például írnak, gépelnek vagy vezetnek, és alvás közben folytatják ezt a tevékenységet.

Amikor felébrednek, nem emlékeznek rá, mit tettek, és valószínűleg nem is tették jól.

Narkolepszia okai

Még ma sem tudni biztosan, hogy mi váltja ki a narkolepsziát.

Azonban azt tapasztalták, hogy az 1-es típusú narkolepsziában szenvedők alacsony szintje a hipokretin (hi-poe-KREE-tin), egy fontos neuropeptid, amely segít szabályozni az ébrenlétet és a REM-alvást, valószínűleg egy autoimmun reakció miatt.

Emellett valószínűleg a genetika is szerepet játszik a probléma kialakulásában.

Kapcsolódó hozzászólások

Egészségügyi kiadások Olaszországban: növekvő teher a háztartásokra

11. április 2024.

Aviary Alert: A vírus evolúciója és az emberi kockázatok között

4. április 2024.

Egy nap sárgában endometriózis ellen

28. március 2024.

Remény és innováció a hasnyálmirigyrák elleni küzdelemben

27. március 2024.

Annak a kockázata azonban, hogy a szülő átadja ezt a rendellenességet a gyermeknek, nagyon alacsony, körülbelül 1%.

A kutatások a sertésinfluenza vírusának (H1N1 influenza) való kitettséggel való lehetséges összefüggésre is utalnak.

Kockázati tényezők

Ennek a problémának csak néhány ismert kockázati tényezője van, köztük:

életkor: a narkolepszia jellemzően 10 és 30 év közötti embereknél kezdődik;
családi anamnézis: a narkolepszia kockázata 20-40-szer nagyobb azoknál, akiknek családtagja narkolepsziában szenved.

Szövődmények

A narkolepszia komoly szakmai és személyes problémákat okozhat: mások lustának, kedvetlennek vagy letargikusnak tartják az illetőt.

De a komplikációk ezzel még nem értek véget.

Befolyásolhatja az iskolai vagy munkahelyi teljesítményt, valamint a hangulatot és az érzelmi állapotot.

Ezenkívül az alvási rohamok fizikai sérüléseket is okozhatnak, mivel megnő a balesetek, vágások, esések, traumatizmus és égési sérülések kockázata.

Végül tudni kell, hogy a narkolepsziában szenvedők nagyobb valószínűséggel túlsúlyosak.

Narkolepszia kezelése

Nincs specifikus gyógymód, amely megoldaná ezt az állapotot, de bizonyos gyógyszerek és életmód-módosítások segíthetnek a tünetek kezelésében.

A valóságban, ha nem befolyásolja az ember életminőségét, és enyhe formában jelentkezik, akkor lehet, hogy nem is igényel kezelést.

Ezzel szemben, ha súlyosabb és hatásosabb, az orvos gyógyszeres kezelést írhat elő.

Számos gyógyszer használható, például a központi idegrendszert stimuláló szerek, amelyek segítik a narkolepsziában szenvedőket ébren maradni a nap folyamán.

Mint említettük, az életmód módosítása is fontos a narkolepszia tüneteinek kezelésében.

Különösen hasznos

menjen lefeküdni és ébredjen fel minden nap ugyanabban az időben, beleértve a hétvégéket is;
napközben rendszeres időközönként rövid alvásokat tervez. A 20 perces szunyókálások stratégiai időpontokban a nap folyamán csökkenthetik az alvásigényt. Néhány embernek hosszabb alvásra lehet szüksége;
kerülje a nikotint és az alkoholt. Ezen anyagok használata, különösen éjszaka, ronthatja a jeleket és tüneteket.
Rendszeres testmozgás: a mérsékelt és rendszeres testmozgás legalább négy-öt órával lefekvés előtt segíthet az embernek jobban aludni éjszaka, és éberebbnek érezni magát nappal.