Nyelőcsőgörcsök, szegycsont mögötti fájdalom a fő tünet

Nyelőcsőgörcs: a mellkasi fájdalom, amelyet fizikai tevékenység közben érezhet, szívbetegség figyelmeztető jeleként értelmezhető

Ehelyett a nyelőcső problémájának tünete lehet, ahol a nyelőcső mozgékonysága megváltozott.

Ezt az állapotot diffúz nyelőcsőgörcsnek nevezik.

Rendellenes összehúzódások, a nyelőcsőgörcs tipikus jele

A nyelőcső egy körülbelül 25 centiméter hosszú szerv, amely a gerincoszlop, amely összeköti a garatot a gyomorral, és elengedhetetlen ahhoz, hogy az étel a szájban megkezdődött emésztési folyamatot tovább tudja folytatni.

Lenyelés után a lenyelt anyag a nyelőcsövön keresztül a gyomorba kerül.

A nyelőcső proximálisan harántcsíkolt és disztálisan sima izomzata körkörös kötegek belső rétegéből és hosszanti rétegek külső rétegéből áll, amelyek propulzív összehúzódás (perisztaltika) révén lehetővé teszik a lenyelt tápláléknak a nyelőcsőben való lefelé mozgását.

Ha ezek az összehúzódások megváltoznak és önkéntelenül jelentkeznek, diffúz nyelőcsőgörcsünk van.

A kontrakciók általában egyidejűek és elhúzódóak, nagyon dinamikusak.

Gyakran a nyelőcső utolsó része és a gyomor között elhelyezkedő cardia, az alsó nyelőcső-záróizom működése is megváltozik.

A nyelőcsőgörcs tünetei

A diffúz nyelőcsőgörcs nem túl gyakori állapot, de gyakoribb, mint a nyelőcső achalasia, amely a nyelőcsövet érintő súlyosabb állapot.

Jellemzője az alsó nyelőcső-záróizom megnövekedett tónusa és a fiziológiás perisztaltika hiánya a nyelőcső testében.

Az évek során a nyelőcső görcséből ez a patológia alakulhat ki.

A diffúz nyelőcsőgörcsben szenvedő betegek még éjszaka is retrosternalis fájdalomra panaszkodnak, amely dysphagiával, azaz nyelési nehézséggel jár, étel vagy folyadék lenyelése után (különösen, ha nagyon meleg vagy nagyon hideg).

Ez a mellkasi fájdalom dysphagia nélkül is előfordulhat, például amikor a beteg fizikai tevékenységet végez, és angina pectorisra utalhat.

A dugóhúzó-nyelőcső néven is ismert, mivel a tiltott étkezés után látható radiológiai kép miatt a nyelőcsőgörcsnek ismeretlen okai vannak.

Különbséget tesznek a betegség elsődleges és másodlagos formája között.

Ez utóbbi esetben a betegség gyakran társul gastrooesophagealis reflux betegséggel.

Nyelőcsőgörcsök diagnosztizálása és kezelése

A betegség diagnosztizálásához a megfelelő anamnézissel és a tünetek értékelésével járó orvosi vizsgálaton túl bizonyos műszeres vizsgálatok elvégzése is szükséges.

A kontrasztanyagos röntgen hasznos, de gyakran negatív is lehet, ezért a manometria szükséges a nyelőcső és a cardia nyomásának és mozgásának megfigyeléséhez a nyelőcsőbe vezetett kis csövön keresztül.

A műszeres vizsgálatok is fontosak a gastrooesophagealis reflux betegség jelenlétének kizárása érdekében.

Az elsődleges forma kezelése nem egyszerű: nitrátokat és kalciumcsatorna-blokkolókat foglal magában, amelyek csökkenthetik a tüneteket azáltal, hogy elősegítik az izmok ellazulását, de általában átmeneti hatásúak.

Egyes esetekben indokolt lehet a botulinum toxin injekciója a nyelőcső alsó záróizomjába.

Nehezebb esetekben a páciens műtéten esik át a körkörös izomréteg feldarabolására és a kontrakciók csökkentésére (sebészeti myotomia).

A másodlagos forma kezelése magában foglalja az anti-reflux terápia alkalmazását is.

Olvassa el még:

Bronhoszkópia: Ambu új szabványokat állított fel az egyszer használatos endoszkóp számára

Első alkalommal: Sikeres művelet egyszer használatos endoszkóp segítségével immundepresszált gyermeken

Diagnózis és kezelés: mi az ökoendoszkópia?

Gastroesophagealis reflux: okok, tünetek, vizsgálatok a diagnózishoz és kezeléshez

Forrás:

Humanitas

Akár ez is tetszhet