A látóideg-sérülés – orvosi neuritiszként ismert – olyan gyulladás, amely kezelés nélkül a látási képesség részleges vagy teljes elvesztéséhez vezethet.

Ennek az az oka, hogy a látóideg a látási folyamat alapvető szerkezete, amely felelős a retinán a fény által generált elektromos impulzusnak a látómezőn belüli tárgyból az agyba szállításáért.

A látási folyamat során a szem kívülről kap információt, amely aztán az előbb említett elektromos impulzusok formájában az agyba kerül, amely aztán képes megfejteni és visszaadni a képet.

Ezt az információt a látóideg hordozza, amely, ha megsérül, nem biztos, hogy megfelelően vagy teljesen továbbítja az agyhoz.

A legtöbb esetben az elváltozás egyoldalú, bár mindkét szem különböző mértékben érintett lehet, de nem egy időben.

Mik a látóideg sérülésének okai?

A látóideg-sérülések a kiváltó októl függően fertőzések által okozott sérülésekre, autoimmun betegségek vagy a látóideg fizikai károsodása által okozott sérülésekre csoportosíthatók.

Fertőzések által okozott sérülések

A látóideg károsodását vagy sérülését okozó fertőzések közül néhány a Lyme-kór, szifilisz, agyhártyagyulladás, vírusos agyvelőgyulladás, varicella, rubeola, kanyaró, mumpsz, övsömör, tuberkulózis.

Autoimmun betegségek okozta sérülések

Optikai neuritis akkor fordulhat elő, ha az immunrendszer tévedésből megtámadja a mielinhüvelyt, teljesen vagy részben tönkretéve azt.

A látóideg-elváltozások leggyakoribb oka azonban a szklerózis multiplex néven ismert demyelinizációs betegség: az immunrendszer tévedésből megtámadja az agy idegrostjait borító mielinhüvelyt, gerinc- zsinór, következésképpen a látóideg borítója is.

A látóideggyulladás a sclerosis multiplex egyik leggyakoribb tünete, és gyakran ez az első tünet, amely vészharangként jelenik meg.

Egyéb autoimmun betegségek, amelyek látóideg károsodáshoz vezethetnek, a neuromyelitis optica, a szisztémás lupus erythematosus és a sarcoidosis.

A látóideg fizikai károsodása által okozott sérülések

A látóideg fizikai károsodása által okozott sérülései általában kompresszió következményei, általában primer vagy metasztatikus daganat vagy agyi ischaemia következtében, amely a látóideg megnyomásával megakadályozza az elektromos impulzusok megfelelő átvitelét az agyba, vagy a szemgolyó súlyos zúzódásai közvetlen traumával a látóideg azon részének, amely áthalad az orbitális üregen.

További okok, amelyek látóideg-sérüléshez vezethetnek, a táplálkozási hiányosságok (különösen a B12-vitamin), a gyógyszerek vagy toxinok magas toxicitása, például amiodaron vagy izoniazid, sugárterápia, gyógyszer okozta vasculitis és bizonyos specifikus érkárosodással járó betegségek, például temporális arteritis. és a cukorbetegség.

Látóideg sérülés: a tünetek felismerése

Amint már említettük, a legtöbb esetben a látóideggyulladás egyoldalú, bár mindkét szem részt vehet a tünetek megjelenésében.

A patológiát kezdetén a klinikai tünetek jól körülhatárolható hármasa kíséri: csökkent látásélesség, mozgásban észlelhető szemfájdalom és látótér megváltozása.

Egyéb tünetek, amelyek az imént említetteket kísérhetik vagy követhetik, a színtartomány megváltozott látásmódja, csökkent kontrasztérzékenység és olyan vizuális jelenségek megjelenése, mint a fényes villanások fény hiányában, villogó fények vagy foltok.

Ha nem kezelik, a látóideg-sérülések olyan mértékben súlyosbodhatnak, hogy a látás tartósan romlik, akár teljesen elveszíthető.

A látóideg sérülésének diagnosztizálása

Attól a pillanattól kezdve, hogy a beteg észrevehető látásromlást tapasztal a fent leírt tünetek némelyikével együtt, fel kell keresni egy szemész szakorvosi konzultációt, hogy a megfelelő kezelés mielőbb megkezdődhessen, hogy a károsodás megszűnjön. nem súlyos és állandó.

A szakorvosi vizsgálat során a szemész – alapos anamnézis gyűjtése után, hogy feltárja az esetleges egyéb patológiákat, fertőzéseket – haladéktalanul felírja azokat a szakorvosi vizsgálatokat, amelyek hasznosak a beteg által panaszolt tünetek valódi természetének kiderítésére.

Az elvégzendő vizsgálatok között szerepel egy szemteszt, amely hasznos a látásélesség és a színérzékelés vizsgálatához.

Oftalmoszkópia, egy speciális vizsgálat, amely egy műszerrel – az oftalmoszkóppal – egy fénysugarat vetít a pupillán keresztül a retinára, és ezen keresztül képes információt szolgáltatni a páciens szemének belső szerkezetéről, különösen, ha ezek a struktúrák megváltoztak, elszakadtak. vagy sérült.

Ha látóidegsérülésről van szó, akkor a látóideglemez általában duzzadtnak tűnik, vagy a látóideg körüli erek értágulatai vannak.

A pupillareflex fényre egy teszt, amely a szem érzékeny és motoros funkcióinak integritását méri: ha a pupilla fényingerre tévesen reagál, az a látóideg károsodásának tünete lehet.

A látótér-teszt, amely a látómező bármely elváltozását mutatja, segít megerősíteni a látóideggyulladás diagnózisát.

Az optikai koherencia tomográfia (OCT) egy olyan teszt, amelyet kifejezetten a látóideg egészségi állapotának felmérésére terveztek a látóideg rostjainak nagyon pontos letapogatásával, amikor azok megjelennek a szemben (opticus papilla).

A látóideg sérülése: a legmegfelelőbb kezelés

A legtöbb esetben a látóideg sérülése – megfelelő kezelés mellett – csak átmeneti.

Következésképpen a páciens néhány héttől néhány hónapig terjedő időszakon belül spontán módon vissza tudja állítani az elvesztett látásélességet.

Amit azonban nem lehet teljesen helyreállítani, az lehet a kontrasztérzékenység és a színérzékelés, amelyek enyhén károsodhatnak.

Ha a látóideg sérülését meghatározott fertőző ok okozta, a legmegfelelőbb terápia a fertőző ágens kezelése.

Ez általában sikeresen gyógyítja a léziót és megakadályozza a további epizódokat.

Ha a látóideggyulladás egy autoimmun betegséghez kapcsolódik – mint például a sclerosis multiplex –, a látás néhány héten belül normalizálódik, de kezelés hiányában tartós gyengébb vagy vakságig is súlyosbodhat.

A legszélesebb körben alkalmazott és leghatékonyabb kezelés az intravénás kortikoszteroidokkal végzett gyógyszeres terápia; ezt azután fokozatosan orális kortikoszteroidokra kell csökkenteni.

Olvassa el még

Emergency Live Még több…Élő: Töltse le újságja új ingyenes alkalmazását IOS és Android rendszerre

Arcideg-sérülések: Bell-bénulás és a bénulás egyéb okai

Ramsay Hunt szindróma: tünetek, kezelés és megelőzés

Ideggyökér-rendellenességek: Radikulopátiák

Miért fordulnak elő izomfasciculációk?

Elektromiográfia: mi ez és mire használják idegbetegségek kezelésére?

Elektromiográfia (EMG), mit értékel és mikor történik

forrás

Bianche Pagina