Tüdőgyulladás: okok, kezelés és megelőzés

Olaszországban a legfrissebb, a 2018-as, tehát a Covid-19 előtti ISTAT-adatok 13,600 XNUMX tüdőgyulladás miatti halálesetről beszélnek, és a lakosság életkorának növekedésével az előfordulási gyakoriság nő.

Szintén az Európai Unió Statisztikai Hivatala (Eurostat) legfrissebb rendelkezésre álló adatai szerint 131,450-ban 2016 3 ember halt meg tüdőgyulladásban az EU-ban, ami az összes halálozás körülbelül XNUMX%-a ebben az évben.

Ez nem furcsa, ha figyelembe vesszük, hogy a tüdőgyulladás, amely bármely életkorban fellép, nagyobb veszélyt jelent az idős lakosságra, és a gyermekek körében világszerte a vezető fertőző halálokok közé tartozik; az 15 év alatti gyermekek halálozásának 5%-áért felelős, főként az elmaradott országokban.

Mi a tüdőgyulladás?

A tüdőgyulladás a tüdőszövet gyulladása, általában akut jellegű, amelyet a legtöbb esetben fertőző okok okoznak.

A tüdőgyulladás típusai

Ennek a patológiának több osztályozása van, amelyek a következők szerint változnak:

érintett anatómiai hely:
– egyoldali: csak egy tüdő;
– kétoldali: mindkét tüdőbe.

eredet oka:
– bakteriális: az egyik leggyakoribb, a felső légutakból a tüdőbe jutó, fertőzést okozó baktériumok okozzák;
– vírusos: vírus okozza;
– gombás: gombák és gombák okozzák. Ez egy ritka forma, amely főként a legyengült immunrendszerű betegeket érinti, például a HIV-betegeket;
– belélegzés/leszívás (vagy ab enestis): levegőben szálló bódító és/vagy irritáló anyagok, folyadékok, gázok vagy gyomornedvek belélegzése vagy lenyelése.

a fertőzés módja
– közösség által szerzett (CAP): ezért közösségi környezetben, egészségügyi intézményeken, RSA-n, fekvőbeteg-intézeteken kívül szerződött;
– Kórházban szerzett: a beteg által a kórházban, a felvételt követően szerződött;
– gépi/invazív lélegeztetésből: invazív gépi lélegeztetést követően szerződött a beteg által;
– Legyengült immunrendszerű egyéneknél: betegség vagy terápia következtében csökkent immunrendszeri aktivitású betegeknél fordul elő.

A tüdőgyulladás okai

A tüdőgyulladás általában olyan kórokozóktól származik, amelyek a légutak fertőzését okozzák.

Ez különösen súlyos lehet gyenge immunrendszerű embereknél, például időseknél, de krónikus betegségben szenvedőknél, alkoholistáknál, dohányosoknál, rákos betegeknél vagy olyan terápiákban részesülőknél is, akik csökkenthetik az immunrendszer aktivitását.

A legismertebb kórokozók a betegség eredetében, amikor nem marad idiopátiás (azaz ismeretlen okokkal) pl.

bakteriális tüdőgyulladásra
– pneumococcus (streptococcus pneumoniae): ez a tüdőgyulladás fő oka;
– haemophilus influenza (amelynek semmi köze az influenzához);
– Staphylococcus (staphylococcus aureus);
– Moraxella catarrhalis;
- Escherichia coli;
– pseudomonas aeruginosa;
- mycoplasma tüdőgyulladás;
– legionella (legionella pneumophila);
– ritkábban előforduló chlamydia (chlamydophila pneumoniae vagy chlamydophila psittaci is).

vírusos tüdőgyulladás esetén:
– légúti syncytialis vírus (RSV);
– influenza A és B vírusok;
– Súlyos akut légzőszervi szindróma (SARS);
– Közel-Kelet légúti szindróma (MERS);
- Covid19.

gombás tüdőgyulladás esetén: (gyakrabban immunhiányos egyéneknél)
– Candida albicans;
– pneumocystis jirovecii.

Tünetek

A tüdőgyulladás leggyakoribb tünetei, amelyek esetenként más légúti betegségekre is jellemzőek, a

– száraz vagy produktív köhögés (átlátszó vagy nem átlátszó váladékkal. Ritkábban haemoptysissel, azaz vér jelenlétével);
- légzési nehézség (dyspnoe) és légszomj;
- láz;
- mellkasi fájdalom, amely köhögési késztetéssel fokozódik;
- tachycardia;
- szapora légzés (tachypnoe);
– hidegrázás és izzadás.

Hogyan kell kezelni

A tüdőgyulladás a legtöbb esetben általában meggyógyul, különösen azoknál az embereknél, akiket nem veszélyeztet, ha jól kezelik, és

– antibiotikumok, bakteriális forma esetén;
– gombás tüdőgyulladás esetén antimikotikumok.

A betegség lefolyása szempontjából nagyon fontos az antibiotikum vagy gombaellenes terápia megválasztása.

Vírusos tüdőgyulladás esetén viszont, ha a helyzet nem súlyos, a kezelés általában pihenésre és szupportív terápiára épül.

Súlyosabb tüdőgyulladás esetén viszont, különösen a törékenyebb populációban vagy a Covid-19 kevésbé egyszerű eseteiben, kórházi ápolásra lehet szükség a gyógyszeres és műszeres terápiák, köztük az invazív terápiák alkalmazása miatt.

A tüdőgyulladás veszélyei

A tüdőgyulladás szövődményei, ha nem diagnosztizálják és kezelik időben, nagyon súlyosak lehetnek.

Ezek közül külön meg kell említeni

– mellhártyagyulladás: a tüdőt és a mellkas belső falát borító membrán (mellhártya) gyulladása, ami légzési akadályt eredményez;

– tüdőtályog: gennyet tartalmazó, tüdőn belüli elváltozás, amely körülbelül 1-ből 10 esetben műtétet igényel a tisztítása és eltávolítása érdekében;

– vérmérgezés: ha a fertőzés a véráramba jutva az egész szervezetben terjed.

A sérülékenyebb, 65 év feletti populáció, vagy az olyan társbetegségekben szenvedők, mint a cukorbetegség, szív- és érrendszeri betegségek, veseelégtelenség vagy onkológiai betegségek, súlyosabb klinikai képpel nézhetnek szembe, jelentősebb a kórházi kezelés és a legsúlyosabb esetekben a mechanikai kezelés kockázata. szellőztetés intenzív osztályon.

Akut intersticiális tüdőgyulladás és Covid-19

Akut intersticiális tüdőgyulladás akkor fordul elő, amikor a tüdőgyulladás az interstitiumot érinti: a tüdőnek azt a kötőszövetből álló részét, amely egyfajta állványzatot képez, amelyen az alveolusok vannak elrendezve.

Az alveolusok kis rugalmas zsákok, amelyekben oxigént juttatnak a vérbe, és a szén-dioxidot kiürítik.

Ahogy az interstitium begyullad és néha megvastagodik, vagy súlyosabb esetekben hegszövet veszi át a helyét, gát jön létre az alveolusokban, amelyek nem tudják megfelelően oxigénnel ellátni a vért és eltávolítani a szén-dioxidot, ami súlyos légzési elégtelenséghez vezet.

Az intersticiális tüdőgyulladás a vírusfertőzésekre jellemző, ami a Covid-19-re is jellemző az immunrendszer túlzott reakciója miatt, amely egy nagyon erős gyulladást kiváltva képes károsítani a tüdőszövetet.

Tüdőgyulladás utáni kivizsgálás és pletizmográfiai fülke

Súlyos tüdőgyulladásos esetek, például a Covid-19-hez kapcsolódó intersticiális tüdőgyulladások után, de nem csak, idővel megfelelő ellenőrzések:

  • szakorvosi és műszeres ellenőrzések mellkasröntgennel, CT-vizsgálattal;
  • légzésfunkciós vizsgálatok.

Ez utóbbiakat pletizmográfiai fülkében végzik, egy darab felszerelés különösen teljesíteni képes

  • Globális spirometria: a tüdő térfogatának mérése, például a levegő mennyisége, amelyet a tüdő képes megtartani, vagy mennyi marad benne a kilégzés után;
  • A szén-monoxid alveolo-kapilláris diffúziós vizsgálata (DLCO): annak felmérése, hogy az oxigén és a szén-dioxid cseréje miként megy végbe, és így felhívja a figyelmet a szövetekbe történő oxigénszállítás esetleges hiányosságaira.

Ezen túlmenően a hosszú ideig intubált, és ezért a légzőizmok gyengülését, valamint az automatikus légzés elvesztését tapasztalt betegek számára elengedhetetlen a rehabilitációs kúra a funkcionális oxigénáramlás helyreállításához. ami – ne feledjük – szervezetünk üzemanyaga.

A pneumococcus és influenza elleni vakcina

A pneumococcus elleni védőoltás fontos eszköz a bakteriális tüdőgyulladás megelőzésében minden korcsoportban, de különösen gyermekeknél és időseknél (≥ 65 év), vagy bárkinél, akinek olyan kockázati tényezői vannak, mint pl.

  • krónikus betegségek
  • szív-és érrendszeri
  • légzőszervi betegségek;
  • immunkompromittált állapotok”.

Jelenleg 2 típusú pneumococcus elleni vakcina létezik

  • 23-valens poliszacharid vakcina: amely 23 típusú pneumococcust tartalmaz, és 2 évesnél idősebb betegeknél alkalmazzák;
  • 13-valens konjugált vakcina: amely véd a 13 leggyakoribb pneumococcus-törzs ellen, és 6 hetes kortól kapható.

Az influenza elleni védőoltás a maga részéről közvetett segítséget is jelenthet a tüdőgyulladás ellen, hiszen a szezonális influenza megbetegedésének esélyét csökkentve a szövődmények, például a tüdőgyulladás kialakulásának esélyét is csökkenti.

Olvassa el még:

Emergency Live Még több…Élő: Töltse le újságja új ingyenes alkalmazását IOS és Android rendszerre

Tracheális intubáció: mikor, hogyan és miért kell mesterséges légutat létrehozni a beteg számára

Mi az újszülöttkori átmeneti tachypnoe vagy az újszülöttkori nedves tüdő szindróma?

Pneumothorax és Pneumomediastinum: a tüdőbarotraumában szenvedő beteg megmentése

Forrás:

GSD

Akár ez is tetszhet