A kényszeres vásárlás jeleinek felismerése: beszéljünk az oniomániáról

Kényszeres vásárlás, a kontrollon kívüli költekezés, vásárlás, vásárlás egyre többet, annyira, hogy néha nem tud mit kezdeni azzal, amije van.

Ez az oniománia kifejezés is ismert, amelyet Emil Kraepelin német pszichiáter alkotott meg. Kraepelin Eugen Bleuler svájci pszichiáterrel először a 19. század végén azonosította az oniomániához kapcsolódó tüneteket.

Különösen SL McElroy amerikai pszichiáter foglalkozott ezzel a jelenséggel, aki a következő diagnosztikai kritériumokat javasolta annak érdekében, hogy megkülönböztesse azokat a személyeket, akik normális tevékenységként gyakorolják a vásárlást azoktól, akiknél ez kóros jellemzőket ölt:

  • a vásárlás ellenállhatatlannak, tolakodónak vagy értelmetlennek tapasztalt nem alkalmazkodó elfoglaltsága, késztetése vagy viselkedése; szükségtelen (vagy felesleges) tárgyak gyakori, erőn felüli vásárlása, a tervezettnél hosszabb ideig;
  • az aggodalom, késztetés vagy vásárlási cselekmény jelentős stresszt okoz, időt emészt fel, jelentősen megzavarja a szociális és munkahelyi működést, vagy anyagi problémákhoz (eladósodáshoz vagy csődhöz) vezet;
  • túlzott vásárlás nem kizárólag mánia vagy hipománia időszakában fordul elő.

A Bergeni Egyetem (Norvégia) pszichológusainak egy csoportja más amerikai és brit egyetemekkel együttműködve megpróbált összeállítani egy listát az indikatív tünetekről, és azonosított hét olyan tünetet, amelyek segítségével a pontszámtól függően öndiagnózist lehet készíteni. .

Egy teszt, amelyet a Frontiers in Psychology című folyóiratban publikáltak.

A kutatást vezető Cecilie Schou Andreassen megjelölte azoknak a pszichológiai profilját is, akik a legnagyobb valószínűséggel esnek ebbe a csapdába.

A VÁSÁRLÁSKÉNYELT OKAI

Főleg a nőket érintik.

A rendellenesség késő serdülőkorban és korai felnőttkorban kezd megjelenni, majd az életkorral csökken.

Olyan nők, akik vagy nagyon extrovertáltak, vagy szorongásos, depressziós és alacsony önértékelési problémákkal küzdenek.

Az első csoportba tartozó nőkről azt mondják, hogy hajlamosak ellenőrizetlenül vásárolni, hogy megmutassák magukat a társadalomban, kifejezzék expanzív személyiségüket, és hogy társadalmilag többet akarjanak számítani.

A második csoportba tartozó nőket féktelen vásárlásra hajthatják a kirakatok között, hogy felvidítsák magukat.

A „bevásárlást” szinte gyógyszerként használni a szorongás megszüntetésére. Néha azonban – jegyzi meg dr. Andreassen – „a rosszullét tünetei nem az okai, hanem annak következményei, hogy nem tud uralkodni magán a boltokban”.

A bűntudat és a szégyen érzése gyakran társul mindenféle tárgy kényszeres vásárlásához, amelyeket leggyakrabban félretesznek, ajándékba adnak vagy kidobnak.

VÁSÁRLÁSKÉNYELEM: AZ ONIOMÁNIA FIGYELMEZTETŐ JELEI

  • Állandóan a vásárlásra gondol
  • Vásárlás a hangulat megváltoztatása érdekében
  • Annyira vásárol, hogy a vásárlás megzavarja a napi feladatokat (pl. iskola vagy munka)
  • Úgy érzi, hogy egyre többet kell vásárolnia, hogy ugyanolyan elégedettségben részesüljön, mint korábban
  • Úgy dönt, hogy kevesebbet vesz, de nem tudja megtenni
  • Rosszul érzed magad, ha valamilyen oknál fogva nem tudsz elmenni vásárolni
  • Annyit vásárol, hogy kockára teszi a jólétét

KÉNYSZERES ONLINE VÁSÁRLÁS

Az online kényszeres vásárlás (Online shopping addiction) a Lavenia evolúciós modelljének megfigyelési-kutatási szakaszában kialakult internetfüggőségek egyike.

Ebben a fázisban a személy passzívan használja az internetet, és saját hozzájárulása nélkül nézi annak tartalmát.

Az online kényszeres vásárlási függőségben szenvedők nem az új vásárlás öröméért vásárolnak, hanem egyre fokozódó feszültséget élnek át, amikor is a vásárlási vágy irányíthatatlan impulzussá válik.

Mindenféle tárgyat vásárolnak, de nagyon gyakran azonnal félreteszik vagy kidobják, és az ember mélységes bűntudatot és szégyenérzetet él át.

SL McElroy 1994-ben négy olyan jellemzőt javasolt, amelyek megkülönböztetik azokat az embereket, akik kóros tevékenységként gyakorolják az online vásárlást:

  • az online vásárlással kapcsolatos elfoglaltságot, késztetést vagy viselkedést ellenállhatatlannak, tolakodónak vagy értelmetlennek tapasztalják;
  • szükségtelen (vagy szükségtelen) cikkek vásárlása gyakran lehetőségein felül;
  • az online vásárlás aggodalma, késztetése vagy cselekménye stresszt okoz, jelentősen megzavarja a társadalmi és munkavégzést, vagy anyagi problémákhoz (eladósodáshoz vagy csődhöz) vezet;
  • túlzott vásárlás nem kizárólag mániás vagy hipomániás időszakokban fordul elő (bipoláris hangulatzavar esetén).

Számos tényező támogatja az online vásárlási függőség kialakulását:

  • ritka és szokatlan tárgyak megtalálásának lehetősége az interneten;
  • a hálózaton keresztüli emberi közvetítés megszüntetése;
  • hitelkártyák vagy alternatív fizetési módok, például Paypal használata, amelyek megkönnyítik az online vásárlást és erősítik a kényszeres magatartást;
  • virtuális aukciókon való részvétel lehetősége.

Egy francia tanulmány (Duroy et al, 2014) párizsi egyetemi hallgatók bevonásával kimutatta, hogy a kényszeres online vásárlás valódi viselkedési zavarként definiálható, amelynek sajátos jellemzői a kontrollvesztés, a megváltozott motiváció, valamint jelentős hatással van az időgazdálkodásra és a pénzügyekre.

VÁSÁRLÁSKÉNYEZÉS KEZELÉSE

A kényszeres vásárlás kezelhető pszichoterápiával, amelynek célja a mögöttes problémák azonosítása és az ördögi kör megtörése a személy és a tárgyak megvásárlása között, amelyektől függ.

A kényszeres vásárlási zavar megfelelő terápiájának megtervezésekor figyelembe kell venni a nemet és a potenciált pszichiátriai társbetegségek (Nicoli de Mattos et al., 2016).

Az egyes kutatók által kényszerként, mások által függőségként azonosított kényszeres vásárlási zavar gyógyszerterápiával, önsegítő csoportokban való részvétellel és kognitív viselkedésterápiával kezelhető.

Fontos, hogy konzultáljon egy szakemberrel annak megértéséhez, hogy a vásárlási magatartás patológiát jelent-e vagy sem (Lee & Mysyk, 2004).

Az elmúlt években egy új rendellenességet azonosítottak, az impulzus-kényszeres vásárlási rendellenességet (ICBD), amely egy másként nem meghatározott impulzuskontroll-zavar, amelyet kényszeres késztetések és viselkedések (felesleges áruk vásárlása), személyes szorongás, károsodott szociális és szakmai működés, valamint anyagi problémák.

A kognitív-viselkedési terápia és a szelektív szerotonin újrafelvétel-gátlók (SSRI-k) jelenleg a leghatékonyabb kezelési módnak számítanak e kialakuló rendellenesség kezelésére (Dell'Osso és mtsai, 2008).

A cikket Dr. Letizia Ciabattoni írta

BIZONYÍTVÁNYONként:

Emergency Live Még több…Élő: Töltse le újságja új ingyenes alkalmazását IOS és Android rendszerre

Trichotillomania, avagy a haj és a haj kihúzásának kényszeres szokása

Impulzusszabályozási zavarok: Kleptomania

Időszakos robbanásveszélyes rendellenesség (IED): mi ez és hogyan kell kezelni

FORRÁS:

https://www.fondazioneveronesi.it/magazine/articoli/neuroscienze/i-7-segni-riconoscere-lo-shopping-compulsivo#:~:text=Il%20nome%20in%20psichiatria%20c,quel%20che%20si%20%C3%A8%20preso

https://www.istitutobeck.com/psicoterapia-dipendenza-internet/dipendenza-da-shopping-compulsivo-online-online-shopping-addiction

Schreiber L, Odlaug BL, Grant JE., Impulzuskontroll zavarok: a klinikai jellemzők és a farmakológiai kezelés frissített áttekintése, in Front Psychiatry, 21. február 2.; 1:2011

G. Lavenia, Internet e le sue dipendenze, Franco Angeli Editore, Milano 2012 ISBN 978-88-568-4809-0

  1. Lavenia, M. Marcucci, A. Di Ruggero – Quaderni di Psichiatria, Psicologia e Psicoterapia Nosto, Mediateca delle Marche, 2006

(EN) McElroy, SL, Keck, PE, Phillips, KA. Kleptomania, kényszeres vásárlás és falási zavar, Journal of Clinical Psychiatry, 1995, 56, 14-27

(EN) McElroy, SL, Keck, PE, Pope, HG et. al. Kényszeres vásárlás: Jelentés 20 esetről, Journal of Clinical Psychiatry, 1994, 55, 242-248

  1. Marino, E. Barozzi, C. Arrigone, Shopping Compulsivo: l'altra faccia dello shopping edizioni Odòn, 2013
Akár ez is tetszhet