A fülzúgás különösen gyakori rendellenesség, amely a felnőttek 10-15%-át érinti; állandó vagy időszakos zaj jellemzi a fülben

Mi okozza és hogyan kell kezelni?

A fülzúgás tünetei

A fülben fellépő zaj, amely lehet csengő, zümmögő, dübörgő vagy sípoló hang is, és egyes esetekben fejfájással, szorongással, alvászavarral és koncentrációs képességgel jár, gyenge vagy erős lehet.

A legtöbb esetben a fülzúgás szubjektív, azaz csak a beteg érzi.

Az esetek nagyon kis százalékában azonban objektív zajról lehet szó, azaz a beteghez közel állók is hallhatják; ebben az esetben az ok a fül melletti struktúrákra vezethető vissza.

Mik a fülzúgás okai?

A fülzúgás különböző okokból származhat. Eredete szerint neurális vagy elsődleges osztályba sorolják, amikor a hang a hallópálya egyik állomásán keletkezik, valamint szomatikus vagy másodlagos, ha azt egy szomszédos testszerkezet okozza, például ha pulzál. , érrendszeri eredetű.

Ennek okai között megjelölhetjük:

• fej és nyak sérülés;
• fülzsír dugó;
• glomus daganatok;
• hirtelen süketség (gyakran érrendszeri vagy vírusos okok miatt);
• állkapocs és állkapocs eltérései;
• a hallórendszer károsodása az intenzív és gyakori zaj miatt;
• a hallóideg jóindulatú daganatai (akusztikus neurinóma);
• a fül, az orr és az orrmelléküregek gyulladása;
• Ménière-szindróma (ebben az esetben a folyadék felhalmozódása a fülben időszakos fülzúgást okoz).

Tinnitus: hogyan diagnosztizálják?

A fül-orr-gégészeti vizsgálat alapvető fontosságú: mivel a fülzúgás okai változatosak és sokrétűek, a referencia szakorvos konkrét diagnózisa szükséges a probléma megfelelő okának azonosításához, és a helyes diagnózis határozza meg a terápiát.

A vizsgálat során az anamnézis első fázisában a szakember személyes adatokat és a páciens klinikai előzményeit gyűjti, és megvizsgálja a bejelentett fülzúgás jellemzőit.

Ezután objektív vizsgálatot végeznek, és az otoszkópiának köszönhetően feltárják a külső hallójáratot és a dobhártyát.

Ebbe a fázisba tartozik még az orrjáratok, a nasopharynx (ahol a középfül szellőzését biztosító Eustachianus cső található), a száj és a temporomandibularis ízület értékelése.

Végül egyes esetekben speciális audiometriai tesztek elvégzésére lehet szükség a páciens hallásfunkciójának és magának a fülzúgásnak a jellemzőinek vizsgálatához.

Végül a mágneses rezonancia képalkotás (MRI) tisztázhatja, hogy a fülzúgás összefügg-e egy másik mögöttes patológiával.

Hogyan kezelik a fülzúgást?

Ami a kezelést illeti, ha a fülzúgást a fülzsírdugó okozza, annak eltávolítása elegendő a rendellenesség gyógyításához.

Ha viszont a fülzúgás egyéb mögöttes rendellenességek, például otosclerosis jele, a betegség gyógyítható, esetleg műtéttel.

Ha a fülzúgás hirtelen süketséggel társul, elengedhetetlen a szteroidterápia beavatkozása a tünetek megjelenésétől számított 72 órán belül.

Részleges halláskárosodás (halláscsökkenés) esetén modern hallókészülékek használhatók.

A legtöbb esetben azonban a fülzúgás jóindulatú tünetként jelenik meg, de a beteget helyesen azonosítani és megnyugtatni kell; a lehetséges kiváltó okok kizárása után a rendellenesség enyhítésére irányuló terápiás stratégiák alkalmazhatók.

Olvassa el még:

Hozzáférhetőség segélyhívásokhoz: az NG112 rendszer megvalósításai siketek és nagyothallók számára

112 SORDI: Olaszország sürgősségi kommunikációs portálja süket emberek számára

Forrás:

Humanitas