Trichotillomania: tünetek és kezelés

A trichotillomania egy olyan állapot, amelyet a haj vagy haj kitépésének visszatérő késztetése jellemez. A szempillák vagy szemöldökök kitépése is ennek a rendellenességnek a része

Csakúgy, mint a kopasztás csökkentésére vagy abbahagyására tett ismételt kísérletek és a jelentős munkavégzés, a szociális és interperszonális kényelmetlenség vagy a tünet miatti hibás működés.

A trichotillománia jellemzői

A rendellenesség fenomenológiája nagyon egyszerűnek tűnik (szőr, szempilla vagy haj kitépése), de a legújabb kutatások viselkedési és tünettani heterogenitást tártak fel.

A tépő viselkedést például ujjakkal, csipesszel vagy más kozmetikai technikákkal lehet végrehajtani.

Így egyszerre egy vagy két hajszálat, szempillát vagy szőrszálat tép.

A leggyakrabban szakadt területek a fejbőr, a szemöldök, a szempillák és a szemérem.

A kitépést gyakran olyan rituális viselkedés előzi meg, mint a haj fésülése, az egyes szőrszálak ujjai között tapintása, húzása és a terület vizuális vizsgálata. A haj vagy szőrszálak nem véletlenszerűen szakadnak fel, hanem gyakran tapintási vagy vizuális jellemzők alapján választják ki.

A könnyezés utáni viselkedés klinikailag is releváns.

Míg egyesek egyszerűen eldobják a kitépett hajat, mások az ujjaik közé szorítják, megvizsgálják, megharapják a hajat, vagy odáig mennek, hogy lenyelik (ez a viselkedés trichofágiaként ismert).

A trichotillománia környezeti és érzelmi összefüggései

Szintén vizsgálat tárgyát képezi az a környezeti és érzelmi kontextus, amelyen belül a könnyezési viselkedés előfordul.

Környezeti kontextus

A szituációs változók, amelyek az impulzust táplálhatják, általában az ülő helyzetek, mint például a tévézés, a könyv olvasása vagy a tükör előtti készülődés.

A haj, szemöldök stb. kitépése is előfordulhat szemlélődő tevékenység közben.

Végül előfordulhatnak olyan napszakok, amikor nagyobb a hajrángatás kockázata, például este, éjszaka, amikor egyedül van, fáradt vagy elalvás előtt.

Érzelmi kontextus

A könnyelmű viselkedést előidéző ​​érzelmi környezetet olyan zavaró érzelmek jellemzik, mint a szorongás/feszültség, az unalom, a harag és a szomorúság. Általában a személyben tapasztalható növekvő feszültség érzésével jár együtt.

A könnyezés pillanatnyi megkönnyebbülést hozhat a feszültségből: egyesek bizsergésről vagy viszketésről számolnak be a fejbőrön, amely csak a könnyezés hatására enyhül.

Végül, a trichotillomániában szenvedők ismételten megpróbálják csökkenteni vagy elkerülni a szemöldökük, hajuk vagy hajuk kitépését az ilyen viselkedéssel járó jelentős kényelmetlenség miatt.

A trichotillománia stílusai

A legújabb tanulmányok a trichotillomania különböző stílusait is megkülönböztették, amelyek különböző kiváltó tényezőknek felelhetnek meg.

A könnyezésnek két stílusát azonosították, az automatikus és a tudatos.

Automatikus szakadás

Az automatikus könnyezés öntudatlanul történik, gyakran ülő pillanatokban.

Addig nem válik tudatossá, amíg az ember nem veszi észre a következményeket (pl. egy összegömbölyödött hajkupac).

Tudatos könnyezés

Ezzel szemben a tudatos könnyezés olyan folyamatnak tűnik, amelynek különböző céljai vannak, mint például a könnyezésből származó öröm.

A negatív érzelmek csökkentésére, az oda nem illőnek tűnő vagy bizonyos jellemzőkkel rendelkező szőrszálak eltávolítására szolgálhat.

Egyes kutatások azt mutatják, hogy a tudatos könnyezés kísérlet lehet a negatív érzelmek vagy gondolatok szabályozására.

Ennek a tüneti állapotnak a nagy heterogenitása miatt nagy körültekintéssel kell eljárni a diagnózis felállításakor.

Trichotillománia és differenciáldiagnózis

Obszesszív-kompulzív zavar

A viselkedés és a DSM-5-ön belüli pozíció ismétlődő jellemzői ahhoz vezethetnek, hogy ezt az állapotot összekeverik a kényszeres-kényszeres zavarral.

Fenomenológiailag azonban nagyon különböznek egymástól, elsősorban a hasogató viselkedésből származó élvezet miatt.

Ez valójában hiányzik a kényszeres rituálékból.

Szintén a tolakodó gondolatok hiánya és a rituális viselkedés sokfélesége miatt, amelyek szintén nagyon különböznek egymástól, amelyeket a kényszerbetegségben találhatunk.

Diszmorf rendellenesség (diszmorfofóbia)

Egy másik figyelembe veendő jellemző a szégyen és a külsővel kapcsolatos elégedetlenség jelenléte.

Ez dysmorphia-zavarhoz vezethet, amely azonban arra készteti az embert, hogy csak egy állítólagos esztétikai hiba kijavítására összpontosítsa a figyelmét és az esetleges szakadást.

Határvonal személyiségzavar

Végül egyesek hasonlóságokat sugallnak azokkal a rendellenességekkel, amelyek az érzelmi szabályozást és az önkárosító viselkedést foglalják magukban.

A Borderline Disorder esetében például a könnyes vagy önkárosító viselkedés szabályozhatja az érzelmi állapotot.

Mindazonáltal kifejezetten a fájdalom megtapasztalására irányulnak, míg a trichotillomániában ez a szándékosság nincs jelen.

Mindazonáltal ismert, hogy a trichotillomániában szenvedő betegek gyakran beszámolnak a szorongás, a feszültség és az unalom csökkenéséről a könnyes epizódok után.

A pszichológiai rugalmatlanság szerepe a trichotillomániában

A pszichológiai rugalmatlanság fogalmában egy pszichológiai tényezőt találtak, amely közvetítheti a könnyezés és az érzelmek kapcsolatát.

Ezt az ACT-ben (Acceptance and Commitment Therapy) fogalmazták meg, amely általánosított, maladaptív stratégiákat azonosít a zavaró érzelmek és a nem kívánt gondolatok szabályozására.

Különféle tanulmányok azt mutatják, hogy a pszichológiai rugalmatlanság szerepet játszik a negatív érzelmek és kogníciók által kiváltott maladaptív viselkedés szabályozásában.

A zavaró belső élmények kordában tartására tett kísérlet elősegíti a könnyelmű viselkedést.

A trichotillománia kognitív viselkedésterápiája

A rendellenességnek ez a felfogása megerősítheti a kognitív viselkedésterápia számára elérhető terápiás stratégiákat.

Empirikus bizonyítékok már bizonyították bizonyos technikák jó hatékonyságát, mint például a Habit Reversal Training és az ingerkontroll beavatkozások.

Ezeket sikeresen alkalmazták az ismétlődő viselkedés kezelésére, valamint a diszfunkcionális gondolatok azonosítására szolgáló kognitív technikákra.

A beavatkozások nagyon jó hatékonyságot mutattak a könnyezés kezelésében, valamint az alternatív és alkalmazkodóbb magatartásformák elsajátításában.

Elősegítik az automatikus gondolatok tudatosítását, amelyek megelőzhetik a könnyezést, hogy megfelelően megbirkózzanak a helyzettel.

Dialektikus viselkedésterápia (DBT) és elfogadás és elkötelezettség terápia (ACT)

A betegek bizonyos százalékát annak ellenére, hogy megtanulta a jó viselkedéskezelési stratégiákat, részben továbbra is zavarják a problémás viselkedést kiváltó érzelmi élmények.

Ezekben az esetekben a dialektikus viselkedésterápia (DBT) és az elfogadás és elkötelezettség terápia (ACT) jön a segítségünkre, és kiváló hatékonyságot mutatott az új érzelemkezelési stratégiák elsajátításában.

Dialektikus viselkedésterápia (DBT)

A DBT elősegíti az olyan érzelmek tudatosítását, mint a harag, az unalom és a frusztráció.

A maladaptív érzelmi szabályozási stratégiákkal foglalkozik, amelyek megerősítik és fenntartják a könnyelmű viselkedést.

Segít új, adaptívabb szabályozási képességekkel helyettesíteni őket.

A mindfulness gyakorlatok edzik az érzelmi és kognitív tudatosságot, és csökkentik a zavaró érzelmekre való reakcióképességet.

Elfogadási elkötelezettség terápia (ACT)

Az ACT feltételezi, hogy a megküzdő magatartás a „tapasztalati elkerülésből” ered, azaz bizonyos érzelmi állapotok megtapasztalására való nem hajlandóságból.

Az ACT a tapasztalati gyakorlatok és a mindfulness készségek elsajátítása révén azt a koncepciót hangsúlyozza, hogy a probléma nem az elszakadási késztetésben rejlik, hanem az impulzusra adott reakcióban és a küzdelemben, amelyet a személy saját zavaró érzelmi élményeivel folytat.

A kognitív-viselkedési terápiás megközelítéseken belül is az ACT technikák a DBT technikákkal együtt kiterjeszthetik a terápiás hatókört.

Segítenek a betegeknek abban, hogy másképp tekintsenek belső élményeikre.

Ez csökkenti az elkerülés szükségességét, rugalmassá teszi a rendszert, és az elfogadás, a figyelemkészség és az elkötelezett cselekvés felé irányítja az élet funkcionális területei felé.

Olvassa el még:

Emergency Live Még több…Élő: Töltse le újságja új ingyenes alkalmazását IOS és Android rendszerre

Trichotillomania, vagy a haj és a szőrszálak kihúzásának kényszeres szokása

Testi diszmorfóbia: A test diszmorfizmusának tünetei és kezelése

A hiedelmek pszichoszomalizációja: A gyökérmunka szindróma

Gyermekgyógyászat / ARFID: Élelmiszerszelektivitás vagy -kerülés gyermekeknél

Obszesszív-kompulzív zavar (OCD): áttekintés

Tick ​​és káromkodás? Ez egy betegség, és Coprolalia-nak hívják

Vágy: Vágy és képzelet

Paranoid személyiségzavar: Általános keret

Obszesszív-kompulzív személyiségzavar: pszichoterápia, gyógyszeres kezelés

OCD (rögeszmés-kényszeres zavar) vs. OCPD (rögeszmés-kényszeres személyiségzavar): mi a különbség?

Mi az a Lima-szindróma? Mi különbözteti meg a jól ismert Stockholm-szindrómától?

A kényszeres vásárlás jeleinek felismerése: Beszéljünk az oniomániáról

Mi az a pszichotikus zavar?

Mi az OCD (rögeszmés-kényszeres zavar)?

Antipszichotikus szerek: áttekintés, használati javallatok

A fővárosi rendőrség videokampányt indít, hogy felhívja a figyelmet a családon belüli erőszakra

A fővárosi rendőrség videokampányt indít, hogy felhívja a figyelmet a családon belüli erőszakra

A női világnapnak szembe kell néznie némi nyugtalanító valósággal. Mindenekelőtt a szexuális visszaélés a csendes-óceáni régiókban

Gyermekbántalmazás és rossz bánásmód: Hogyan diagnosztizáljunk, hogyan avatkozzunk be

Gyermekbántalmazás: mi az, hogyan lehet felismerni és hogyan kell beavatkozni. A gyermekekkel szembeni rossz bánásmód áttekintése

Gyermeke autizmusban szenved? Az első jelek, hogy megértsd és hogyan bánj vele

Érzelmi bántalmazás, gázgyújtás: mi ez és hogyan lehet megállítani

Obszesszív-kompulzív személyiségzavar: okok, tünetek, diagnózis, terápia, gyógyszeres kezelés

Diszpozofóbia vagy kényszeres felhalmozási zavar

Forrás:

IPSICO

Akár ez is tetszhet