Mi az a Lima-szindróma? Mi különbözteti meg a jól ismert Stockholm-szindrómától?
Beszéljünk a Lima-szindrómáról: Lehet, hogy már hallotta a „Stockholm-szindróma” kifejezést. Ez az, amikor az egyén pozitív kapcsolatot alakít ki fogva tartójával vagy bántalmazójával
Tudtad, hogy van a Stockholm-szindróma ellentéte? Ezt hívják Lima szindróma. A Lima-szindrómában a fogvatartó vagy bántalmazó pozitív kapcsolatot alakít ki áldozatával.
Olvass tovább, miközben feltárjuk, mi is az a Lima-szindróma, annak története és még sok más.
Mi a Lima-szindróma definíciója?
A Lima-szindróma egy pszichológiai válasz, amelyben a fogvatartott vagy bántalmazó pozitív köteléket alakít ki az áldozattal. Amikor ez megtörténik, empatikussá válhatnak az egyén körülményeihez vagy állapotához.
Összességében nem sok információ áll rendelkezésre a Lima-szindrómáról. Noha van rá néhány lehetséges példa a hírekben és a populáris kultúrában, a tudományos kutatás és az esettanulmányok továbbra is szűkösek.
Mi áll a Lima-szindróma hátterében?
A Lima-szindróma nevét egy túszválságról kapta, amely 1996 végén kezdődött a perui Limában.
A válság idején a japán nagykövet által tartott parti több száz vendégét elfogták és túszul ejtették.
A foglyok közül sokan magas rangú diplomaták és kormánytisztviselők voltak.
Elfogóik a Tupac Amaru Forradalmi Mozgalom (MTRA) tagjai voltak, amelynek fő követelése az volt, hogy az MTRA tagjait szabadon engedjék a börtönből.
A válság első hónapjában nagyszámú túszt engedtek szabadon.
E túszok közül sok nagy jelentőségű volt, így szabadon bocsátásuk ellentétesnek tűnt a helyzettel összefüggésben.
Mi történt itt?
Ahelyett, hogy a túszok pozitív köteléket alakítanának ki fogvatartóikkal, ahogy az a Stockholm-szindrómában történik, úgy tűnik, hogy a fordítottja történt – a foglyul ejtők közül sokan együtt éreztek foglyaikkal.
Ezt a választ Lima-szindrómának nevezték el.
A Lima-szindróma hatásai csökkentették annak valószínűségét, hogy a foglyok megsérüljenek, miközben növelték annak esélyét, hogy kiszabadulnak vagy hagyják elmenekülni.
A túszválság végül 1997 tavaszán ért véget, amikor a megmaradt túszokat a különleges erők hadművelete során kiszabadították.
Mik a Lima-szindróma tünetei?
Általánosságban elmondható, hogy az egyénnek Lima-szindrómája lehet, ha:
- rabló vagy bántalmazó pozícióban vannak
- pozitív kapcsolatot alakítsanak ki áldozatukkal
Fontos megjegyezni, hogy a „pozitív kapcsolat” kifejezés nagyon tág, és sokféle érzést magában foglalhat.
Néhány példa tartalmazhatja a következők egyikét vagy kombinációját:
- empátiát érezni a fogoly helyzete iránt
- egyre figyelmesebb a fogoly szükségleteire vagy szükségleteire
- kezd azonosulni egy rabtal
- ragaszkodás, szeretet vagy akár vonzalom érzésének kialakítása a fogoly iránt
Mik a Lima-szindróma okai?
A Lima-szindrómát még mindig rosszul ismerik, és nagyon kevés kutatást végeztek arra vonatkozóan, hogy mi okozza.
A legtöbb tudásunk a Lima-szindróma nevét adó túszválságból származik.
A válság után az érintetteket egy orvosi csoport értékelte, és megállapították, hogy sok MTRA-tag kötődést mutatott foglyaihoz.
Néhányan azt is mondták, hogy a jövőben Japánban szeretnének iskolába járni.
A következő jellemzőket is megfigyelték:
- Fiatalok: A túszválságban érintett MTRA-tagok közül sok tinédzser vagy fiatal felnőtt volt.
- Ideológia: A foglyul ejtők közül sokan keveset tudtak a művelet mögött meghúzódó tényleges politikai kérdésekről, és úgy tűnt, hogy inkább anyagi haszonszerzés céljából vesznek részt benne.
Ebből az információból úgy tűnik, hogy azok az egyének, akiknél Lima-szindróma alakul ki, lehetnek fiatalabbak, tapasztalatlanabbak, vagy nincs erős meggyőződésük.
Ezeken a tulajdonságokon kívül más tényezők is szerepet játszhatnak:
- Rapport: A baráti kapcsolat kialakítása a fogvatartóval hozzájárulhat a pozitív kötelék kialakulásához. Ne feledje, hogy a limai válság foglyai közül sokan diplomata voltak, akiknek tapasztalatuk lett volna a kommunikációban és a tárgyalásokban.
- Idő: Ha hosszabb időt tölt valakivel, az elősegítheti a kapcsolat kialakulását. Ennek azonban valószínűleg nem volt nagy szerepe a limai válságban, mivel sok túszt korán szabadon engedtek.
Milyen példák vannak a Lima-szindrómára?
A Lima-szindróma valós életében tapasztalható példáját egy Vice-cikk dokumentálja, amely arról a pozitív kapcsolatról szól, amely az indiai Uttar Pradeshben élő férfi és emberrablói között alakult ki.
Valójában ez egy jó példa a Lima-szindrómára és a Stockholm-szindrómára is, mivel az elrabolt férfi kezdett kapcsolódni foglyul ejtői értékrendjéhez, az emberrablók pedig kedvesen bántak vele, és végül visszaengedték a falujába.
Hogyan lehet megbirkózni a Lima-szindrómával?
Jelenleg nincs sok információnk vagy első kézből származó jelentésünk a Lima-szindrómáról, és arról, hogy ez hogyan befolyásolhatja azokat, akiknél kialakul.
A fogvatartottak és foglyaik közötti kötődés, valamint annak befolyásolása olyan téma, amely több kutatást igényel.
Első pillantásra csábító pozitívan szemlélni a Lima-szindrómát.
Ez azért van így, mert a fogvatartó vagy bántalmazó pozitív kapcsolatot vagy empátiát alakít ki áldozatával.
De fontos észben tartani, hogy ez a kapcsolat egyenlőtlen erődinamikában és gyakran traumatikus körülmények között jön létre.
Emiatt lehetséges, hogy a Lima-szindrómás emberek ellentmondásos vagy zavaros gondolatokat és érzéseket tapasztalhatnak.
Ha olyan helyzetbe keveredett, amelyben úgy gondolja, hogy Lima-szindrómája alakult ki, kérjen pszichológiai tanácsadást, hogy jobban megértse és megbirkózzon az átélt érzésekkel.
Hogyan hasonlítható össze a Lima-szindróma a Stockholm-szindrómával?
Stockholm-szindrómában az egyén pozitív érzelmeket ébreszt fogvatartója vagy bántalmazója iránt.
Ez a Lima-szindróma ellentéte.
Úgy gondolják, hogy a Stockholm-szindróma olyan megküzdési mechanizmus lehet, amely segít valakinek feldolgozni és elfogadni helyzetét a trauma időszakában.
Míg a Lima-szindróma rosszul definiált, négy olyan jellemző van, amelyek gyakran társulnak a Stockholm-szindróma kialakulásához.
Ezek azok, amikor egy magánszemély:
- úgy véli, hogy veszély fenyegeti az életüket, amelyet végrehajtanak
- Értéket észlel a fogva tartó vagy bántalmazó kis kedvességeiben
- el van szigetelve az elfogójuktól vagy bántalmazóiktól eltérő nézetektől vagy nézőpontoktól
- nem hiszi, hogy megmenekülhetnek a helyzetükből
Több kutatás folyik a Stockholm-szindrómáról, mint a Lima-szindrómáról, bár gyakran csak kis vizsgálatokra korlátozódik
Az emberrablás és a túszhelyzetek mellett a kutatások azt mutatják, hogy Stockholm-szindróma a következő helyzetekben fordulhat elő:
- Visszaélésszerű kapcsolatok: Ide tartozhat a fizikai, érzelmi vagy szexuális visszaélés bármilyen formája. Egy 2007-es tanulmány megjegyzi, hogy a bántalmazást átélők kötődhetnek bántalmazójukhoz, vagy együttműködhetnek vele.
- Szexuális emberkereskedelem: Egy 2018-as tanulmány, amely a női szexmunkásokkal készült interjúkat elemezte, azt találta, hogy sok személyes beszámolójuk összhangban van a Stockholm-szindróma aspektusaival.
- Gyermekbántalmazás: Egy 2005-ös cikk megjegyzi, hogy a gyermek és a bántalmazója között kialakuló érzelmi kötelék képessé teheti a bántalmazót, de megvédi őket még sokáig a bántalmazás megszűnése után is.
- Sport: Egy 2018-as tanulmány feltárta a visszaélésszerű edzői módszereket alkalmazó sportolók és edzők közötti kapcsolat dinamikáját, és azt, hogy ez miként lehet példa a Stockholm-szindrómára.
Azt is fontos megjegyezni, hogy minden egyén másként reagál a stresszre és a traumára.
Mint ilyen, nem minden embernél alakul ki Stockholm-szindróma, ha a fenti helyzetek valamelyikébe kerül.
Míg a Lima-szindrómát emberrablás és túszejtés során figyelték meg, jelenleg nem ismert, hogy a fent tárgyalt négy további forgatókönyvön belül kialakulhat-e.
Referenciák:
- Adorjan M, et al. (2016). Stockholm-szindróma, mint népi forrás. DOI:
10.1111 / j.1533-8525.2012.01241.x - Alexander DA és mtsai. (2009). Emberrablás és túszejtés: A hatások, a megküzdés és a rugalmasság áttekintése. DOI:
10.1258%2Fjrsm.2008.080347 - Bachand C és mtsai. (2018). Stockholm-szindróma az atlétikában: paradoxon. DOI:
10.1017/cha.2018.31 - Busuttil W és mtsai. (2008). Hosszan tartó bebörtönzés: A terrorizmus túszaira gyakorolt hatás. DOI:
10.1136/jramc-154-02-12 - Cantor C és mtsai. (2007). Traumás csapda, megnyugvás és komplex poszttraumás stressz-zavar: A túszreakciók, a családon belüli bántalmazás és a Stockholm-szindróma evolúciós perspektívái. DOI:
10.1080/00048670701261178 - Julich S. (2005). Stockholm-szindróma és a gyermekek szexuális zaklatása [Absztrakt]. DOI:
10.1300/j070v14n03_06 - Karan A és mtsai. (2018). A Stockholm-szindróma érinti a női szexmunkásokat? A „Sonagachi-szindróma” esete. DOI:
10.1186%2Fs12914-018-0148-4 - Kato N és mtsai. (2007). PTSD: Az agy mechanizmusai és klinikai következményei.
books.google.com/books?id=FUOHCwnHFKUC&pg=PA149&dq=%22Lima+Syndrome%22#v=onepage&q=%22Lima%20Syndrome%22&f=false - Mullin N és mtsai. (2019). A végső ábécé GP útmutató szokatlan pszichiátriai zavarok folytatódtak.
mbmj.co.uk/index.php/mbmj/article/view/244/208 - Namnyak M és mtsai. (2007). „Stockholm-szindróma”: pszichiátriai diagnózis vagy városi mítosz?
researchgate.net/publication/5819575_'Stockholm_syndrome'_Psychiatric_diagnosis_or_urban_myth - Panjabi RKL. (1997). Terror a császár születésnapi partiján: A perui limai japán nagykövetségen történt túszejtő incidens elemzése.
elibrary.law.psu.edu/cgi/viewcontent.cgi?article=1423&context=psilr
Olvassa el még:
Emergency Live Még több…Élő: Töltse le újságja új ingyenes alkalmazását IOS és Android rendszerre
Érzelmi bántalmazás, gázgyújtás: mi ez és hogyan lehet megállítani
Antipszichotikus szerek: áttekintés, használati javallatok
Amit az anyaghasználati zavarról tudni kell
Skizofrénia: kockázatok, genetikai tényezők, diagnózis és kezelés
Obszesszív-kompulzív személyiségzavar: pszichoterápia, gyógyszeres kezelés
Lima-szindróma: Amikor az emberrablók érzelmileg kötődnek fogvatartóikhoz
A Firenze-szindróma, ismertebb nevén Stendhal-szindróma
Stockholm-szindróma: Amikor az áldozat az elkövető oldalára áll
Placebo és Nocebo hatások: Amikor az elme befolyásolja a kábítószerek hatását
Jeruzsálemi szindróma: kit érint, és mitől áll
A Notre-Dame De Paris-szindróma különösen a japán turisták körében terjed