Mi a kapcsolat a pozitív ana és az ízületi fájdalom között?

By Cristiano Antonino On 24. január 2023.

Az egyik vérvizsgálat, amelyet gyakran első referenciakeretként kérnek az ízületi fájdalmakban szenvedő és ezért reumás betegségre gyanús betegeknél, az ANA-k (anti-nukleáris antitestek).

Ezeket bizonyos típusú autoimmun betegségek, elsősorban a lupus jelenlétének értékelésére használják.

Az ANA-tesztekre adott pozitivitás ezért többféle autoimmun betegséggel jár

De van-e valódi összefüggés az ízületi fájdalom és az ANA-pozitivitás között? Lehetséges, hogy ez a tünet a lehetséges autoimmun betegségek vörös zászlója?

Mik azok az ANA-k és hogyan mérik őket

Az immunrendszerünk számára a fertőzések elleni védekezés egyik eszköze az antitestek, amelyek az immunrendszer bizonyos sejtjei, úgynevezett plazmasejtek által termelt fehérjék, amelyek a kórokozó szervezetek bizonyos struktúrái ellen irányulnak.

Néha azonban megtörténhet, hogy ahelyett, hogy egy „külső” organizmus, például vírus vagy baktérium ellen irányulnának, inkább a testünkben jelenlévő struktúrák ellen lépnek fel: erre példa az ANA-k.

Ezek az antitestek gyakran megtalálhatók szisztémás autoimmun reumatológiai betegségek, az úgynevezett konnektivitis során.

Az ANA-kat vénás vérmintán mérik az indirekt immunfluoreszcencia (IFI) technikával.

Egyszerűen fogalmazva, a páciens vére érintkezésbe kerül egy szubsztráttal, amely képes megkötni ezeket az antitesteket, ha jelen vannak a páciens vérében, és mikroszkóp alatt láthatóvá teszi azokat egy olyan technikával, amely fluoreszkálóvá teszi őket.

A fluoreszcencia mikroszkópos vizsgálatát mintázatnak nevezik, és sokféle lehet.

Ezen mintázatok némelyike már jelezheti egy bizonyos típusú ANA jelenlétét, míg más minták nem specifikusak, és sokféle antitest adhatja őket, még azok is, amelyek nem felelősek a patológiáért.

A jelentésben szereplő másik érték a minta mellett a titer, amely a vérünkben lévő ANA mennyiségét fejezi ki.

Ezt az értéket törtként fejezzük ki, amely azt jelzi, hogy az IFI-nél milyen hígításig található ANA

Tehát az 1:160-as titer azt jelenti, hogy kevesebb antitest van a vérben, mint az 1:320-as vagy 1:640-es titer, ahol nagyobb hígításban vannak jelen.

Egyes betegségeknél a pozitivitás határértéke 1:80 vagy 1:160 lehet a laboratóriumtól és különösen a klinikai képtől függően.

Az ANA-k alacsony titerű pozitívumait gyakran találják:

valódi szisztémás reumatológiai betegség hiányában (egészséges egyének);
nem reumatológiai jelentőségű autoimmun betegségek, például autoimmun pajzsmirigy-gyulladás, autoimmun hepatopathia vagy vírusfertőzések esetén.

ANA pozitívumok és ízületi betegségek: valóban van összefüggés?

Mint már említettük, az ANA-pozitivitás, különösen az alacsony titer, nem elegendő a kötőszöveti betegség diagnózisához.

Ezenkívül az ANA-pozitivitás és a fájdalomtünet közötti közvetlen összefüggést soha nem mutatták ki.

Amint azt már megismételtük, egy szisztémás gyulladásos patológia lehetséges jelenlétének biomarkerei, amelyek viszont felelősek lehetnek a páciens által panaszolt ízületi tünetekért.

Hangsúlyozni kell azonban, hogy a konnektivitis ritka betegségnek számít, ami azt jelenti, hogy a lakosság kevesebb mint 0.05%-át érinti (az Európai Unió definíciója szerint), ezért óvatosan kell eljárni e betegségek gyanújával. csak ízületi fájdalmakkal küzdő betegek.

Bármilyen ANA-pozitivitás folyamatos szisztémás autoimmun betegségként való értelmezése akár súlyos egészségügyi következményekkel is járhat a betegek számára, mint például a potenciálisan szükségtelen immunszuppresszív gyógyszereknek való kitettség, ami a fertőzések kialakulásának megnövekedett kockázatához vezet, és így tovább.

Ezenkívül az ANA-k általában pozitívvá válnak, ha nincs szisztémás betegség az időseknél, egy olyan korcsoportban, ahol az ízületi tünetek többnyire olyan állapotok következményei, mint például az osteoarthritis, amelynek semmi köze az ANA-pozitivitáshoz.

Végezetül szem előtt kell tartani, hogy szisztémás autoimmun betegség fennállása esetén is más szisztémás és/vagy osteoartikuláris patológiák (pl. cukorbetegség, osteoarthritis stb.) egymásra épülhetnek, amelyek ízületi tüneteket, fogyatékosságokat hozhatnak, akár jelentős mértékben is.

Így nincs közvetlen összefüggés az ANA-k és a fájdalomtünet között, de az ANA-k egy autoimmun patológia potenciális markerei, amelyek bizonyos esetekben ízületi fájdalomhoz vezethetnek.

Kapcsolódó hozzászólások

Egészségügyi kiadások Olaszországban: növekvő teher a háztartásokra

11. április 2024.

Aviary Alert: A vírus evolúciója és az emberi kockázatok között

4. április 2024.

Egy nap sárgában endometriózis ellen

28. március 2024.

Remény és innováció a hasnyálmirigyrák elleni küzdelemben

27. március 2024.

Ezért az ANA meghatározására, de különösen az ANA-k értelmezésére vonatkozó döntést speciális körülmények között kell meghozni, figyelembe véve:

klinikai kép;
a kérdéses beteg összes kockázati tényezője;
az ízületi tünetek okainak azonosítására tervezett alapos klinikai vizsgálat után.

Kétség esetén a reumatológusnak lehetősége van másod- vagy harmadszintű vizsgálatok elvégzésére, amelyek hasznosak egy krónikus gyulladásos betegség tényleges jelenlétének vagy kizárásának felmérésében.