Mikor szükséges a kolonoszkópia biopsziával?
A kolonoszkópia a vastag- és végbél belsejének vizualizálására végzett diagnosztikai vizsgálat, amelyet a páciens által panaszolt kóros béltünet okainak kivizsgálására végeznek.
A teszt az emésztőrendszer végső szakaszának vizsgálatából áll egy análisan bevezetett szondával, amely a csúcsán mini-videokamerával van felszerelve.
A műszerről (kolonoszkóp) a speciális képernyőre továbbított képek lehetővé teszik az orvos számára a vastagbél egészségi állapotának felmérését, kimutatva a fekélyek és gyulladt szövetek esetleges jelenlétét, a kóros sejtnövekedést, a jó- és rosszindulatú daganatokat.
MILYEN BETEGSÉGEK ESETÉN ALKALMAZHATÓ A KOLONOSZKÓPIA?
A kolonoszkópia egy vizuális vizsgálat, amely lehetővé teszi az azt végző orvos számára, hogy azonnali rálátást kapjon a vastagbél nyálkahártyájának morfológiai elváltozásaira, és felismerje az esetleges kóros képződményeket, például polipokat és daganatokat, ezáltal gyors diagnózist tudjon felállítani.
Általában a vastagbéltükrözést akkor végezzük, ha a családban előfordult bélbetegség, vagy 50 éves kortól a vastagbélrák megelőzésére, a rák korai jeleinek felderítésére.
KOLONOSZKÓPIA BIOPSIÁVAL ÉS BEAVATKOZÁSOKKAL
A kolonoszkópia a kizárólag diagnosztikai célokon túl biopsziák és terápiás beavatkozások elvégzésére is használható.
Valójában a kolonoszkópia lehetővé teszi a vastagbél falának egyidejű tisztítását, a béltartalom leszívását, a mintavételt és a tényleges műtétet.
HOGYAN ÉS HOL TÖRTÉNIK?
A kolonoszkópiát járóbeteg alapon végzik.
Röviddel a vizsgálat megkezdése előtt az orvos fájdalomcsillapítókat, nyugtatókat és izomrelaxánsokat adhat be, hogy elősegítse az izomlazítást és enyhítse a beteg által tapasztalt kellemetlenségeket.
Ezután a beteg a bal oldalán fekszik, és az orvos belehelyezi a kolonoszkópot, egy mini-videokamerával és fényforrással felszerelt kis rugalmas szondát a végbélnyílásba, amelyet a különböző bélcsatornákon felfelé mozgat. a vakbélbe ér.
A bélfalak jobb tágítása érdekében, hogy megkönnyítse a nyálkahártya láthatóságát, az orvos szén-dioxidot fúj be a kolonoszkópon keresztül.
Meddig tart a kolonoszkópia?
A kolonoszkópia körülbelül 30-60 percig tart.
ELŐKÉSZÜLÉSI SZABÁLYOK
A kolonoszkópia előkészületeket igényel, amely néhány nappal a tényleges végrehajtás előtt kezdődik. A vizsgálatot megelőző három napon különösen a betegnek alacsony rosttartalmú étrendet kell követnie, kerülnie kell a gyümölcs, zöldség és teljes kiőrlésű gabonafélék fogyasztását, valamint az alkohol és a gyümölcslevek fogyasztását.
A vastagbéltükrözést közvetlenül megelőző napon kizárólag folyékony diétát kell tartania a betegnek, hogy elősegítse a székletürítést, és ennek következtében a vizsgálandó bélrendszer tisztulását.
Ebből a célból a betegnek azt tanácsolják, hogy hashajtót és/vagy beöntést vegyen be.
A felkészülési szakaszban a beteg folytathatja szokásos gyógyszereinek és/vagy kiegészítőinek szedését, de ügyeljen arra, hogy ezt megbeszélje a kolonoszkópiát végző orvossal a lehetséges kölcsönhatások felmérése érdekében.
ÓVINTÉZKEDÉSEK A VIZSGÁLAT UTÁN
A vizsgálat végén a betegnek azt tanácsolhatjuk, hogy pihenjen 30-120 percet, hogy a használt nyugtatók elmúljanak.
Mivel az alkalmazott gyógyszerek álmosságot és kimerültséget okozhatnak, tanácsos a beteget elkísérni a vizsgálatra, és utána a nap hátralévő részében pihenni.
A kolonoszkópia befejezését követő órákban a betegnél görcsök és hasi puffadás jelentkezhet a vizsgálat során befújt levegő miatt.
Ezek olyan gyakori jelenségek, amelyek nem keltenek riadalmat, mivel spontán módon és rövid időn belül megoldódnak.
A kolonoszkópia után a beteg folytathatja az evést, előnyben részesítve a könnyű és könnyen emészthető ételeket.
Ha a betegnél a kolonoszkópiával egyidejűleg biopsziát vagy polipektómiát (polipok eltávolítását) végeztek, a vizsgálatot követő első székletürítés során enyhe vérzés léphet fel a végbélnyílásból.
Ez normális, és nem okozhat aggodalmat.
Másrészt, ha a vérzés továbbra is fennáll, célszerű azonnal orvoshoz fordulni.
Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha a vastagbéltükrözést követő napokban hasi fájdalom vagy magas láz jelentkezik.
BÁRMILYEN ELLENJAVALLAT VAGY KOCKÁZAT
A kolonoszkópia alacsony kockázatú diagnosztikai eljárás. A súlyos szövődmények előfordulása nagyon ritka, és főként polipectomiával kapcsolatos.
Ritkán előfordulhatnak a teszt során alkalmazott nyugtatók okozta szövődmények, amelyek ellen azonban bizonyítottan hatékony antagonista anyagok állnak rendelkezésre.
A kolonoszkópia nem javasolt akut divertikulitisz, toxikus megacolon esetén, valamint az ugyanebben a bélszakaszban végzett műtétet követő gyógyulási szakaszban.
Olvassa el még
Emergency Live Még több…Élő: Töltse le újságja új ingyenes alkalmazását IOS és Android rendszerre
Kolonoszkópia: mi ez, mikor kell csinálni, előkészítés és kockázatok
Vastagbélmosás: mi ez, mire való és mikor kell elvégezni
Rectosigmoidoszkópia és kolonoszkópia: mik ezek és mikor végzik el
Colitis ulcerosa: melyek a bélbetegség tipikus tünetei?
Walesben a bélműtét halálozási aránya a vártnál magasabb
Irritábilis bél szindróma (IBS): jóindulatú állapot az ellenőrzés alatt
Bélfertőzések: Hogyan kapják el a Dientamoeba Fragilis fertőzést?
A tanulmány összefüggést talál a vastagbélrák és az antibiotikumok használata között
Kolonoszkópia: Hatékonyabb és fenntarthatóbb mesterséges intelligenciával
Kolorektális reszekció: Milyen esetekben szükséges a vastagbél traktus eltávolítása
Gasztroszkópia: mire való a vizsgálat és hogyan történik
Gastrooesophagealis reflux: tünetek, diagnózis és kezelés
Endoszkópos polipektómia: mi ez, mikor hajtják végre
Egyenes lábemelés: Új manőver a gyomor-nyelőcső reflux betegség diagnosztizálására
Gasztroenterológia: Gastrooesophagealis reflux endoszkópos kezelése
Nyelőcsőgyulladás: tünetek, diagnózis és kezelés
Gastrooesophagealis reflux: okok és gyógymódok
Gasztroszkópia: mi ez és mire való
Vastagbél-divertikuláris betegség: A vastagbél-divertikulózis diagnózisa és kezelése
Gastrooesophagealis reflux betegség (GERD): tünetek, diagnózis és kezelés
Diverticula: Mik a divertikulitisz tünetei és hogyan kell kezelni
Irritábilis bél szindróma (IBS): jóindulatú állapot az ellenőrzés alatt
Gastroesophagealis reflux: okok, tünetek, vizsgálatok a diagnózishoz és kezeléshez
Non-Hodgkin limfóma: egy heterogén daganatcsoport tünetei, diagnózisa és kezelése
Helicobacter Pylori: Hogyan lehet felismerni és kezelni
A baba bélbaktériumai megjósolhatják a jövőbeni elhízást
A bolognai Sant'Orsola (Olaszország) új orvosi határt nyit a mikrobiota transzplantációval
A mikrobiota, a „kapu” szerepe, amely megvédi az agyat a bélgyulladástól
Mi a különbség a diverticulitis és a diverticulosis között?