Az alvás fontossága: Március 18-án, pénteken visszatér az alvás világnapja, a tájékoztatás és a megbeszélések napja, amely felhívja a figyelmet a jó éjszakai alvás fontosságára, valamint azokra a problémákra, amelyek alááshatják az alvás minőségét, és ennek következtében az alvás minőségét. élet

Az alvászavarok valójában erős hatást gyakorolhatnak a tőlük szenvedők mindennapi életére

Krónikus fáradtsághoz, figyelemcsökkenéshez, fokozott ingerlékenységhez és depressziós érzelmi állapotokhoz vezetnek, amelyek hosszú távon súlyosabb egészségügyi problémákhoz vezethetnek.

Statisztikailag körülbelül 1 felnőttből 4 szenved krónikus vagy átmeneti álmatlanságban.

A nőket különösen érinti, az összes eset körülbelül 60%-át.

Ezek a számok meredeken emelkedtek a COVID-19 világjárvány ezen éveiben.

Irányelv szerint egy felnőttnek 7 és 8 óra között kell aludnia, bár van, akinek 9-10 teljes óra alvásra van szüksége, másoknak pedig csak 5-6.

Alvás: miért fontos a jó éjszakai alvás

Az éjszakai pihenőórák lehetővé teszik szervezetünk „feltöltését” azáltal, hogy két, az éjszaka folyamán többször előforduló állapot között váltunk: REM alvás és nem REM alvás.

Az úgynevezett REM-fázisok az izmok általános ellazulását és gyors szemmozgásokat mutatnak, és intenzív, élénk, izgalmas álmok jelenléte jellemzi őket, amelyek jobban kapcsolódnak a valósághoz, és olyanok, amelyek a fizikai mozgásokat érzékelik.

Ezzel szemben a nem REM fázisban az álmok inkább gondolatok és rövidebbek.

A két állapot közötti átmenetnek köszönhetően az éjszakai pihenés segít az emlékek megszilárdításában és kognitív képességeink megerősítésében.

A jó éjszakai alvás megtisztítja az agyat a nappal a neuronok által termelt méreganyagoktól és a haszontalan emlékektől.

Valójában alvás közben az agysejtek közötti rés 60%-kal kitágul, és ez lehetővé teszi a mérgező anyagok kiürülését az agyból, beleértve a béta-amiloid fehérjét, amely az életkorral halmozódik fel, és összefüggésben áll az Alzheimer-kóros demenciával.

Az alváshiány viszont kézzelfogható következményekkel jár a szervezet pszicho-fizikai jólétére

Ezek az olyan tünetektől kezdve, mint az asthenia, azaz a napközbeni állandó fáradtság, a koncentrációs nehézségekig, a memóriazavarokig, a fokozott depresszióig és ingerlékenységig terjednek.

Ezeken a problémákon kívül egyesek súlyosabbak is lehetnek, mint például magas vérnyomás vagy szív- és érrendszeri problémák, de cukorbetegség is, mert az alváshiány befolyásolja az anyagcserét és az inzulinszintet.

Alváshiány: mik az álmatlanság tünetei?

Az álmatlanság, ha alkalmanként is előfordul, gyakori jelenség, és életében legalább egyszer a lakosság körülbelül 50%-át érinti.

Bizonyos betegségek vagy szorongó hangulatok jelenlétében azonban krónikussá válhat, sérti az imént vázolt problémákkal küzdők életminőségét.

De hogyan lehet felismerni az álmatlanságot? Először is, az álmatlanság háromféle lehet: kezdeti, központi és terminális.

Megnyilvánulhat már lefekvéskor, ami megnehezíti az elalvást (kezdeti), vagy folyamatos és gyakori éjszakai ébredéssel (központi), vagy akár hirtelen felébredésben hajnalban, amikor nem tud újra elaludni. (terminál).

Az álmatlanság fő kockázati tényezője a stressz: a szorongó gondolatok által eluralkodott elménk nem tud ellazulni, és ez erősen befolyásolja az alvás minőségét.

Az olyan környezeti tényezők, mint a fény, a zaj vagy a túl magas vagy túl alacsony hőmérséklet szintén álmatlansági epizódokat okozhatnak, csakúgy, mint a sok kávé ivása a nap második felében, az alkohollal és nikotinnal való visszaélés, a nehéz ételek fogyasztása vacsoránál és a testmozgás. lefekvés előtti órákban.

Ebben az esetben „akut” álmatlanságról van szó, amely szórványosan, esetleg néhány hétig jelentkezik, majd az azt kiváltó inger megszűnésével megszűnik.

Az álmatlanság azonban, mint mondtuk, krónikus is lehet: olyan állapot, amely elsősorban bizonyos betegségektől függ, mint például a depresszió, az obstruktív alvási apnoe, a nyugtalan láb szindróma, amelyek súlyosan befolyásolják az alvás minőségét, és gyógyszeres ill. műszeres gyógymódokat, hogy végre elaludjon.

Mi a teendő álmatlanság ellen? Gyógyszerek

Amikor a zavarok epizodikusak, néhány apró intézkedést magunk is végrehajthatunk, hogy felkészítsük szervezetünket a pihenésre és segítsünk elaludni.

A fő tanács tehát az, hogy hozzászoktassunk az állandó alvás-ébrenlét ritmus fenntartásához: ha mindig ugyanabban az időben ébredünk, és mindig ugyanabban az időben megyünk el aludni, hozzászoktatjuk a szervezetet az alvás természetes ingeréhez.

Fontos az is, hogy igyekezzünk megfelelő hőmérsékletű, 18° és 22°C közötti, sötét és zajtól védett környezetben aludni, valamint kerülni kell az esti túl sok időt a képernyő előtt tölteni, legyen az okostelefonok, számítógépek vagy televíziók.

Az aktív élet, a napközbeni rendszeres fizikai aktivitással és a mesterséges fény helyett a napfénynek való kitettséggel szintén segíti a cirkadián ritmust.

Az alvás másik szövetségese az elfogyasztott tápanyagok, amelyek elősegíthetik a pihenést elősegítő anyagok, például a melatonin, magnézium, kálium vagy B6-vitamin termelődését.

Ide tartoznak az összetett szénhidrátok, mint a tészta, kenyér és rizs, hal, fehér hús, tej és tejtermékek, saláta és bizonyos gyümölcsök, például dió, banán és sárgabarack.

Az elalvás előtti órákban fogyasztott meleg gyógyteák, amelyek közül sok gyógynövényekből és pihentető tulajdonságokkal rendelkező növényekből áll, szintén segítik a relaxációt.

Egyéb tevékenységek, amelyek segíthetnek csökkenteni a fizikai és szellemi feszültséget, a könyv olvasása, pihentető zene hallgatása vagy egy forró fürdő.

Alvászavarok: mikor kell orvoshoz fordulni

Ha a problémák idővel elhúzódnak, és az álmatlanság befolyásolja életminőségét, például gyakori fejfájás ébredéskor, koncentrálási nehézség a munkahelyen vagy erős ingerlékenység, orvoshoz kell fordulni.

Az egyik leggyakoribb diagnosztikai eszköz, amikor az alvászavarok különösen súlyosak, a poliszomnográfia, egy olyan vizsgálat, amely különféle paramétereket rögzít, az elektroencefalográfiás aktivitástól a légzési és szívműködésig a minőség felmérése érdekében.

A szakember ezután különböző kezeléseket írhat elő az álmatlanság kiváltó okaitól függően, az enyhébb, melatoninos kezeléstől a benzodiazepinek vagy a hipnoinduktorokig, ha a probléma súlyosabb, sőt az antidepresszánsokat is.

Bármelyik kezelés is a legmegfelelőbb, ne feledje, hogy azt csak szakember értékelheti és írhatja fel, és a barkácskezeléseket kerülni kell.

Olvassa el még:

Emergency Live Még több…Élő: Töltse le újságja új ingyenes alkalmazását IOS és Android rendszerre

Obstruktív alvási apnoe: mi ez és hogyan kell kezelni

Fogcsikorgatás alvás közben: A bruxizmus tünetei és gyógymódjai

Alvási zavarok: a jelek, amelyeket nem szabad alábecsülni

Alvajárás: mi ez, milyen tünetei vannak és hogyan kell kezelni

Forrás:

Humanitas