Sclerosis multiplex: meghatározás, tünetek, okok, diagnózis és kezelés
A sclerosis multiplex egy neurodegeneratív betegség, amely a központi idegrendszert érinti, és az agy, a gerincvelő és a látóidegek közötti jelek zavarát okozhatja, ami számos tünethez vezethet.
A sclerosis multiplex egy krónikus betegség, amely eléggé rokkantságot okozhat, de nem fertőző és nem halálos
Jellemzője az immunrendszer kóros reakciója, amely megtámadja a központi idegrendszer egyes összetevőit.
Ez azért történik, mert a központi idegrendszer összetéveszti a mielint egy idegen anyaggal.
Emiatt a sclerosis multiplexet sok szakértő autoimmun betegségnek tekinti.
Támadás a mielin ellen
Pontosabban, a sclerosis multiplex először támadja meg és károsítja a mielint.
Ez az a zsíros anyag, amely bevonja és védi a központi idegrendszer idegrostjait.
A mielin részt vesz az idegi jelek helyes továbbításában a központi idegrendszer különböző elemei mentén.
Ez az agresszió fokozza a gyulladást és ennek következtében a károsodást.
A sclerosis multiplex különböző formái
A sclerosis multiplexnek különböző formái vannak, és a visszaesések lefolyása és megjelenése nem mindig kiszámítható.
A leggyakoribb formák a relapszusos és remissziós, illetve az elsődleges progresszív formák, az esetek 85, illetve 15%-ában.
Néha, még nyilvánvaló tünetek hiányában is, a betegség aktivitása és a központi idegrendszer károsodása folytatódhat és fejlődhet.
A sclerosis multiplex bármely életkorban előfordulhat, de leggyakrabban 20 és 40 éves kor között diagnosztizálják.
A diagnózis neurológiai vizsgálaton keresztül történik.
Világszerte körülbelül 2.8 millió embert érint ez a betegség, ebből 1.2 milliót Európában és körülbelül 130,000 XNUMX-et Olaszországban.
Ami a nemet illeti, a sclerosis multiplexben szenvedő nők száma csaknem háromszorosa a férfiakénak.
A sclerosis multiplex tünetei
A sclerosis multiplex a tünetek széles skáláján nyilvánul meg, beleértve:
- motoros nehézségek
- látászavarok
- fáradtság (még a szokásos napi tevékenységek végzése során is)
- izomfájdalom
- bizsergés és zsibbadás az arcban, a testben és/vagy a végtagokban
- érzékenységi rendellenességek (mint például a tapintási zavar, a hő-, hideg- és fájdalomérzékenység csökkenése)
- beszédzavarok
- hólyagproblémák (például sürgős vizelés, vizelet inkontinencia és a hólyag teljes kiürítésének nehézségei)
- bélrendszeri rendellenességek
- szexuális diszfunkciók
- görcsösség (jellemzően izommerevség és akaratlan görcsök, amelyek megnehezítik a mozgást)
- hangulati problémák.
A zavarok intenzitása összefügg a mielinvesztés területének mértékével és az axonok (az idegimpulzusvezetés alapvető struktúrái) károsodásának súlyosságával, típusa pedig a helytől függ.
A tünetek időtartama attól függ, hogy mennyi ideig tart a központi idegrendszernek a gyulladás megszüntetése (napok) és a mielin pótlása (hetek-hónapok), valamint attól, hogy az idegrendszer mennyire tudja helyreállítani magát.
A tünetek személyenként változhatnak, idővel és hatásukkal eltérőek lehetnek.
A betegség által kiváltott zavarok olykor olyan fogyatékosnak bizonyulhatnak, hogy jelentősen befolyásolják a mindennapi életet.
Az elméletileg könnyű tevékenységek, mint például a séta, olvasás, beszéd vagy egy tárgy manőverezése nehézzé válhat a betegség miatt.
A patológia olyan testi szövődményekkel jár, amelyek az esetek 80%-ában a fogyatékosság súlyos formáihoz is vezetnek, amelyek nagymértékben befolyásolhatják a sclerosis multiplexben szenvedők életét és mindennapi életét.
Minden második ember azt mondja, hogy tünetei akadályozzák abban, hogy elvégezze azt a munkát, amelyre képes vagy szeretne.
Minden harmadik beteg betegség miatt hagyja el a munkáját, és minden ötödik embernek nehézségei vannak a társadalmi szövetbe való beilleszkedésben és életben.
Okok, többtényezős megközelítés
Kimutatták az EBV vírus és a patológia valószínű kifejlődése közötti összefüggést.
Az immunrendszer működésében fellépő ezen anomáliának az okai a mai napig nem ismertek bizonyossággal, és jelenleg is vizsgálják őket.
Úgy gondolják, hogy több tényező kombinációja is felelős lehet a sclerosis multiplex kialakulásáért.
Éppen ezért folynak az immunológiai, de epidemiológiai és genetikai vizsgálatok is.
Ezért helyesen beszélhetünk többtényezős mátrixról, amely olyan elemeket tartalmaz, mint:
- immunológiai okok; a pontos antigén vagy célpont, amely az immunsejteket a mielin elleni támadásra készteti, a mai napig ismeretlen. Azonban a közelmúltban a kutatóknak sikerült azonosítaniuk: melyik immunsejt készíti elő a támadást, néhány olyan tényezőt, amelyek a sejteket a mielin megtámadására késztetik, és néhány receptort, amelyek úgy tűnik, hogy vonzódnak a mielinhez, hogy elindítsák a támadást. Ez azonban még folyamatban lévő vizsgálat
- a környezet (mérsékelt éghajlat, szélesség, kaukázusi eredetű, mérgező anyagok, alacsony D-vitamin szint); ismert, hogy a szklerózis multiplex gyakrabban fordul elő az egyenlítőtől távol eső területeken. Számos tényezőt elemeztek, beleértve a földrajzi, demográfiai (életkor, nem és etnikai hovatartozás) eltéréseket, hogy megértsék ennek a bizonyítéknak az okát. Úgy tűnik, hogy a pubertás előtt bizonyos környezeti tényezőknek való kitettség hajlamosít a személyben a betegség későbbi kialakulására. Egyes tudósok azzal érvelnek, hogy ez összefüggésbe hozható a D-vitaminnal, amelyet általában a szervezet termel a bőr napsugárzása során. Az egyenlítőhöz sokkal közelebb élő emberek egész évben sok napfénynek vannak kitéve; ennek eredményeként általában magasabb a természetesen termelt D-vitamin szintje. A D-vitaminról úgy gondolják, hogy jótékony hatással van az immunrendszer működésére, és segíthet megvédeni az autoimmun betegségeket, például a sclerosis multiplexet.
- fertőző ágenseknek (vírusok, baktériumok) való kitettség, különösen az élet első éveiben; Mivel ismert, hogy a vírusok demielinizációt okoznak, lehetséges, hogy egy vírus vagy fertőző ágens sclerosis multiplexet okoz. Ebben a tekintetben egy, a Science folyóiratban idén januárban megjelent nagyon friss tanulmány szerint – amelyet a bostoni Harvard TH Chan Közegészségügyi Iskola kutatói végeztek az olasz Alberto Ascherio vezetésével – az Epstein-Barr-vírus (EBV) fertőzés minden bizonnyal egy kockázati tényező a sclerosis multiplex kialakulásában. Már egy ideje az EBV-t, a mononukleózist okozni képes herpeszvírust gyanították, hogy a sclerosis multiplex lehetséges kiváltó oka, de úgy tűnik, hogy ez a tanulmány nem hagy kétségnek helyet ebben a tekintetben.
- genetikai hajlam, még akkor is, ha a sclerosis multiplex nem minősül szoros értelemben vett örökletes betegségnek; azonban, ha egy első fokú rokon, például egy szülő vagy testvér érintett a betegségben, az egyénnél a betegség kialakulásának kockázata a többszörösére nő, mint az általános populációé.
A leghatékonyabb terápiák meghatározásához elengedhetetlen lesz a betegség okainak megértése.
Ez a betegség leküzdésére, valamint a megjelenésének esetleges megelőzésére szolgáló intézkedésekre szolgál.
A sclerosis multiplex gyógyítása
Jelenleg sajnos nem áll rendelkezésre gyógymód a betegség megszüntetésére.
Azonban számos gyógyszert hagyott jóvá az Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóság.
Az élelmiszer- és gyógyszeripari termékek szabályozásáért felelős amerikai kormányhivatal egy sor olyan kezelést sorolt fel, amelyekről kimutatták, hogy képesek lassítani a betegség kialakulását.
Ezek az úgynevezett „sclerosis multiplex-módosító gyógyszerek”, amelyeknek azonban több nagyon fontos mellékhatása is lehet.
Az egyik gyógyszer kiválasztása a másik helyett elsősorban a sclerosis multiplex formájától függ.
Továbbá nem szabad megfeledkeznünk a hatékony gyógyszerek és terápiák létezéséről a támadások leküzdésében.
És vannak olyan kezelések is, amelyek hasznosak a sclerosis multiplex bizonyos tipikus tüneteinek kezelésére.
A sclerosis multiplex rohamok leküzdésére a rendelkezésre álló terápia néhány kortizon gyógyszer és plazmaferézis.
Ez utóbbiak a vérplazma elválasztását végzik a vér corpuscularis elemeitől, és hatékonynak tűnnek a sclerosis multiplex tüneteinek hatásainak pufferelésében.
A tünetek enyhítését célzó kezeléseknél viszont a gyógyszerek (pl. görcsoldók, vagy krónikus fáradtságérzetet csökkentő) alkalmazása mellett fizioterápia is alkalmazható.
Utóbbi a nyújtó- és izomerősítő gyakorlatokon keresztül a motoros és koordinációs problémákat, valamint az általános gyengeségérzetet oldja.
Olvassa el még
Emergency Live Még több…Élő: Töltse le újságja új ingyenes alkalmazását IOS és Android rendszerre
Sclerosis multiplex: Mik az SM tünetei?
Sclerosis multiplex: meghatározás, tünetek, okok és kezelés
ALS (amiotróf laterális szklerózis): meghatározás, okok, tünetek, diagnózis és kezelés
Rehabilitációs terápiák a szisztémás szklerózis kezelésében
A szklerózis multiplex diagnózisa: mely műszeres vizsgálatok elengedhetetlenek?
Az ALS-t meg lehet állítani, köszönhetően az #Icebucketchallenge-nek
Relapszáló-remittáló szklerózis multiplex (RRMS) gyermekeknél, az EU jóváhagyta a teriflunomidot
ALS: Az amiotrófiás laterális szklerózisért új géneket azonosítottak
Mi az a „bezárt szindróma” (LiS)?
Amiotróf laterális szklerózis (ALS): tünetek a betegség felismeréséhez
Sclerosis multiplex, mi ez, tünetek, diagnózis és kezelés
CT (számítógépes axiális tomográfia): mire használható
Pozitronemissziós tomográfia (PET): mi ez, hogyan működik és mire használható
CT, MRI és PET vizsgálatok: mire valók?
MRI, a szív mágneses rezonancia képalkotása: mi ez és miért fontos?
Urethrocisztoszkópia: mi ez és hogyan történik a transzuretrális cisztoszkópia
Mi a szupra-aorta törzsek (carotisok) Echocolordopplerje?
Sebészet: neuronavigáció és az agyműködés monitorozása
Robotsebészet: előnyök és kockázatok
Refraktív sebészet: mire való, hogyan kell végrehajtani és mit kell tenni?
Miokardiális szcintigráfia, a szívkoszorúerek és a szívizom egészségét leíró vizsgálat
Egyfoton emissziós számítógépes tomográfia (SPECT): mi ez és mikor kell elvégezni
Sclerosis multiplex: mik a tünetei, mikor kell menni a sürgősségi osztályra