Cisztás fibrózis: tünetek, jelek, diagnózis, tesztek
A cisztás fibrózis egy ritka, autoszomális recesszív genetikai betegség, amelyet a 7. kromoszómán található gén mutációja okoz, amely egy klórcsatornaként funkcionáló fehérjét kódol, amelyet CFTR-nek (Cystic Fibrosis Transmembrane Conductance Regulator) neveznek.
Az egykor a születés első évében végzetes cisztás fibrózis ma már gyógyítható betegség, de továbbra is súlyosan legyengítő betegség, amely rontja a beteg életminőségét és csökkenti a várható élettartamot.
A cisztás fibrózis tünetei és jelei
A cisztás fibrózis jellemzői a sápadt bőr, a normál táplálékfelvétel ellenére gyenge növekedés és súlygyarapodás, sűrű, ragadós nyálka felhalmozódása, gyakori tüdőfertőzések és köhögés vagy légszomj.
A hímek terméketlenek lehetnek a vas deferens veleszületett hiánya miatt.
A tünetek gyakran gyermekkorban jelentkeznek, például csecsemőknél a kóros meconium ileus okozta bélelzáródás.
Ahogy a gyerekek nőnek, komplikációk lépnek fel a nyálka alveolusokba való felszabadulásakor.
A páciens hámszőrsejtjeiben van egy mutált fehérje, amely abnormálisan viszkózus nyálkaképződéshez vezet.
A gyermekek gyenge növekedése általában azt jelenti, hogy társaikhoz képest nem tudnak hízni vagy magasságot hízni.
Az állapotot gyakran nem diagnosztizálják mindaddig, amíg meg nem találják ennek a rossz növekedésnek az okait.
A növekedési kudarc okai többtényezősek, és magukban foglalják a krónikus tüdőfertőzést, a tápanyagok rossz felszívódását a gyomor-bél traktuson keresztül, valamint a krónikus betegség miatti megnövekedett anyagcsere-igényt.
Ritka esetekben a cisztás fibrózis véralvadási zavarként nyilvánulhat meg.
A kisgyermekek különösen érzékenyek a K-vitamin felszívódási zavarára, mivel ennek a vitaminnak csak kis mennyisége jut át a placentán, így a gyermeknek nagyon alacsony tartalékai maradnak.
Mivel a II., VII., IX. és X. faktor (alvadási faktor) K-vitamin-függő, alacsony szintje problémákat okozhat.
A tüdőpatológia a légúti elzáródás következménye, amelyet a nyálka felhalmozódása, a csökkent mukociliáris clearance és a gyulladás okoz.
Tüdő cisztás fibrózisban
A gyulladások és fertőzések sérüléseket és szerkezeti változásokat okoznak a tüdőben, ami számos tünethez vezet.
A korai stádiumban gyakori állapot a szüntelen köhögés, az erős köpettermelés és a csökkent tüdőkapacitás.
A legtöbb ilyen tünet akkor jelentkezik, amikor a baktériumok, amelyek általában a sűrű köpetben laknak, ellenőrizetlenül növekednek, és tüdőgyulladást okoznak.
A későbbi szakaszokban a tüdő szerkezetében bekövetkező változások, például a fő légutak patológiái (bronchiectasia) tovább súlyosbítják a légzési nehézségeket.
Egyéb tünetek közé tartozik a vér köhögése (hemoptysis), a magas vérnyomás a tüdőben (pulmonális hipertónia), a szívelégtelenség, az elégtelen oxigénellátás (hipoxia) és a légzési elégtelenség, amely légzésvédő maszkokkal való támogatást igényel.
A Staphylococcus aureus, a Haemophilus influenzae és a Pseudomonas aeruginosa a három leggyakoribb mikroorganizmus, amely cisztás fibrózisban szenvedő betegek tüdőfertőzését okozza.
A tipikus bakteriális fertőzések mellett az ilyen betegségben szenvedőknél általában más típusú tüdőbetegségek is kialakulnak.
Ide tartozik az allergiás bronchopulmonalis aspergillosis, amelyben a szervezet válasza az Aspergillus fumigatus közönséges gombára légzési problémákat okoz.
Egy másik betegség a Mycobacterium avium complex (MAC) fertőzése, amely a tuberkulózishoz kapcsolódó baktériumcsoport, amely tüdőkárosodást okozhat, és nem reagál a szokásos antibiotikumokra.
Az orrmelléküregekben lévő nyálka ugyanolyan sűrű, és a járatok elzáródását is okozhatja, ami fertőzést okozhat.
Ez arcfájdalmat, lázat, orrfolyást, fejfájást és fokozott légzési nehézségeket okozhat.
A cisztás fibrózisban szenvedő betegeknél az orrszövet túlzott növekedése (orr-üreg-polipózis) alakulhat ki a krónikus orrmelléküreg-fertőzések okozta gyulladás miatt.
Ismétlődő polipok a cisztás fibrózisban szenvedő betegek 10-25%-ában fordulhatnak elő.
A szív- és légzőszervi szövődmények a leggyakoribb halálokok (~80%) a betegségben szenvedő betegeknél.
A cisztás fibrózis gyomor-bélrendszeri jelei és tünetei
A prenatális és újszülöttkori szűrés előtt gyakran diagnosztizáltak cisztás fibrózist, amikor a csecsemő nem tudta kiüríteni a székletet (meconium). A meconium teljesen elzárhatja a beleket és súlyos betegségeket okozhat.
Ez a meconium ileusnak nevezett állapot a cisztás fibrózisban szenvedő csecsemők 5-10%-ánál fordul elő.
Ezenkívül a belső végbélhártya kitüremkedése (rektális prolapsus) gyakoribb, a betegségben szenvedő gyermekek körülbelül 10 százalékánál fordul elő, és a megnövekedett széklettérfogat, az alultápláltság és a köhögés okozta megnövekedett intraabdominalis nyomás okozza.
Hasnyálmirigy
A hasnyálmirigy rendellenes váladéka blokkolja az emésztőenzimek mozgását a nyombélben, és visszafordíthatatlan károsodást okoz a hasnyálmirigyben, ami gyakran fájdalmas gyulladást (hasnyálmirigy-gyulladást) eredményez.
Súlyosabb és előrehaladottabb esetekben a hasnyálmirigy-csatornák atrófiásnak tűnnek.
Az exokrin hasnyálmirigy-elégtelenség a cisztás fibrózisban szenvedő betegek többségénél (85-90%) fordul elő.
Főleg a CFTR gén „súlyos” mutációihoz köthető, amelyekben mindkét allél teljesen nem működőképes (pl. ΔF508/ΔF508).
A CFTR gén egy „súlyos” és egy „közepes” mutációjával rendelkező betegek 10-15%-ában fordul elő, ahol még mindig enyhe CFTR aktivitás van, vagy ahol két „közepes” mutáció van.
Ezekben az enyhébb esetekben még mindig elegendő a hasnyálmirigy exokrin funkciója, így nincs szükség enzimpótlásra.
A sűrű váladék májproblémákat is okozhat.
Az emésztés elősegítésére kiválasztott epe elzárhatja az epevezetékeket, és májkárosodást okozhat.
Idővel ez hegesedéshez és csomósodáshoz (cirrhosis) vezethet.
A máj nem képes megtisztítani a vért a méreganyagoktól, és nem képes szintetizálni a fontos fehérjéket, például azokat, amelyek felelősek a véralvadásért.
A májbetegség a harmadik leggyakoribb cisztás fibrózissal összefüggő halálok.
A cisztás fibrózisban szenvedők a hasnyálmirigy-problémák mellett gyomorégésre, intussuscepcióból eredő bélelzáródásra és székrekedésre panaszkodnak.
A cisztás fibrózisban szenvedő időseknél disztális bélelzáródás alakulhat ki a megvastagodott széklet miatt.
Alultápláltság
Az emésztőenzimek hiánya megnehezíti a tápanyagok felszívódását, ami a széklettel való kiürülését jelenti: „felszívódási zavar”.
A felszívódási zavar alapértelmezés szerint alultápláltsághoz és gyenge növekedéshez vezet.
Az így kialakuló hypoproteinaemia elég súlyos lehet ahhoz, hogy generalizált ödémát okozzon.
A cisztás fibrózisban szenvedő egyének szintén nehezen veszik fel a zsírban oldódó A-, D-, E- és K-vitamint.
Cukorbetegség cisztás fibrózisban
A hasnyálmirigy károsodása a szigetsejtek elvesztéséhez vezethet, ami a cisztás fibrózisban szenvedőkre jellemző cukorbetegség formáját idézheti elő.
Ez a betegség egyik legfontosabb nem pulmonális szövődménye. A cisztás fibrózisos esetekben a cukorbetegség a leggyakoribb nem tüdő eredetű szövődmény.
Különálló entitásként ismerik fel, és az 1. és a 2. típusú vegyes jellemzőkkel rendelkezik.
Bár szájon át szedhető cukorbetegség-gyógyszereket használnak, az egyetlen javasolt kezelés az inzulin injekció vagy az inzulinpumpa használata.
A klasszikus cukorbetegséggel ellentétben nem javasolt étrendi korlátozás.
D-vitamin, csontritkulás és Hippokratész ujjai
A D-vitamin részt vesz a kalcium és foszfát szabályozásában.
A D-vitamin felszívódási zavar miatti rossz felszívódása az étrendben csontritkuláshoz vezethet, amely állapot, amikor a legyengült csontok hajlamosabbak a törésekre.
Ezenkívül a cisztás fibrózisban szenvedő betegeknél gyakran alakulnak ki úgynevezett hippokratészujjak (más néven klubbőr), a szöveteik alacsony oxigéntartalma miatt;
Meddőség cisztás fibrózisban szenvedő betegeknél
A meddőség férfiakat és nőket egyaránt érint.
A cisztás fibrózisban szenvedő férfiak legalább 97%-a terméketlen, de nem terméketlen, és asszisztált reprodukciós technikákkal nemzhetnek gyermeket.
A cisztás fibrózisban szenvedő férfiak meddőségének fő oka a vas deferens veleszületett hiánya (amelyek általában összekötik a heréket a pénisz ejakulációs csatornáival), de további problémák is előfordulhatnak, amelyek azoospermiát, teratospermiát és oligoastenospermiát okozhatnak.
Egyes nők szaporodási nehézségeket tapasztalnak a méhnyak nyálkahártyájának megvastagodása vagy az alultápláltság miatt.
Súlyos esetekben az alultápláltság megszakítja az ovulációt és amenorrhoeát okoz.
A cisztás fibrózis diagnózisa: anamnézis
A cisztás fibrózist először gyermekkorban vagy gyermekkorban ismerik fel; a betegek kis hányadánál azonban a diagnózist felnőttkorban állítják fel.
A cisztás fibrózisban szenvedő betegeknél gyakran először jelentkeznek visszatérő tüdőfertőzések.
A cisztás fibrózisban szenvedő gyermekek gyakrabban és hosszan tartó légúti fertőzésekben szenvednek, mint a normál gyermekeknél.
A legtöbb cisztás fibrózisban szenvedő gyermek krónikus köhögéssel és zihálással jár.
A betegség előrehaladtával a bronchiectasishoz és a hörgők hiperaktivitásához kapcsolódó tünetek szembetűnővé válnak.
Digitális hippokratizmus és terheléskor jelentkező nehézlégzés is megfigyelhető.
A láz többnyire enyhe a bronchiectasia súlyosbodása idején, de nagyon magas lehet a tüdőgyulladás epizódjaiban.
A betegség előrehaladott stádiumában a tüdőérintettség következtében fellépő szövődmények közé tartozik a haemophthisis, amely esetenként masszív, pneumothorax, atelektázia, pulmonalis szív- és légzési elégtelenség.
A hasnyálmirigy érintettsége cisztás fibrózis jelenlétében exokrin hasnyálmirigy-elégtelenséget okoz.
A hasnyálmirigy enzimek hiánya nehéz emésztést és felszívódási zavarokat okoz.
Az exokrin hasnyálmirigy-elégtelenség hasmenéssel és nagy mennyiségű zsírt tartalmazó széklettel jár.
Ezek a tünetek gyakran görcsös hasi fájdalommal, alultápláltsággal és a megfelelő növekedési ütem fenntartásának képtelenségével járnak.
A kórtörténetben kimutatható egyéb kevésbé gyakori gyomor-bélrendszeri tünetek közé tartozik a meconium dugulások, intussuscepció (a bél egyik részének átcsúszása a másikba); végbélsüllyedés, bélelzáródás, elhúzódó újszülöttkori sárgaság, májcirrhosis, cholelithiasis (epekövek az epehólyagban); visszatérő hasnyálmirigy-gyulladás és diabetes mellitus.
A verejtéktermelés rendellenességei a verejtékben lévő sók emelkedett koncentrációjában nyilvánulnak meg.
Ez a sók növekedése sós ízt okoz a bőrben, és sókristályok képződését okozza a bőrön vagy a ruházat belsejében, különösen a cipőkben és csizmákban.
Az elektrolitok elvesztése a nyári hónapokban hőérzékenységet, melegedést, elektrolit-fogyást és kiszáradást okozhat.
Az anamnézisben a felső légúti tünetek közé tartozik a visszatérő arcüreggyulladás és az orrpolipok kialakulása.
Szinte minden cisztás fibrózisban szenvedő férfi és nő terméketlen.
Ha egy cisztás fibrózisban szenvedő nő teherbe esik, nem biztos, hogy kihordja a terhességet.
A születendő gyermek vagy cisztás fibrózisban szenved, vagy hordozza a cisztás fibrózis gént.
Diagnózis: objektív vizsgálat
A cisztás fibrózisban szenvedő betegek objektív vizsgálata a betegség diagnosztizálásától számított néhány éven belül szinte mindig abnormális.
A betegek általában vékony gyerekek vagy fiatal felnőttek.
If légzési zavar jelen van, a légzés járulékos izmait használják.
A produktív köhögés szinte általános jelenség. a végtagok vizsgálata digitális hippokratizmust tárhat fel.
A felső légutak vizsgálata orrpolipok jelenlétét vagy az orrmelléküregek fájdalmát tárja fel.
Úgy tűnik, hogy a mellkas hordó alakú.
A tüdőben durva reccsenés és sziszegés hallható.
A betegség előrehaladott stádiumában a hipoxémia a száj körüli cianózissal nyilvánul meg.
A szív meghallgatása feltárhatja a második hang pulmonális komponensét, ami pulmonális hipertóniára utal.
A nyaki vénák kitágulása a nyak és a pedidium ödéma a jobb oldali szívelégtelenség (tüdőszív) kialakulásához kapcsolódik.
Diagnózis: laboratóriumi vizsgálatok
A hemogasanalízis során a vérgáz értékek szinte normálisak a betegség korai szakaszában, eltekintve az alveoláris-artériás oxigéngradiens növekedésétől.
A környezeti levegő hipoxémiája a betegség előrehaladtával fokozódik, míg a hypercapnia és a súlyos hypoxaemia csak a tüdőbetegség nagyon előrehaladott stádiumában jelentkezik.
Cisztás fibrózisban viszont a szérum biokémiai leletek és a hemochromocytometriás vizsgálat nem mutat tipikus elváltozást.
A szérum bikarbonátszint emelkedése azonban a krónikus légzési elégtelenség következményeként figyelhető meg, míg a hematokrit emelkedése krónikus hypoxaemiát jelezhet.
Az akut bronchopneumonia fellépése a tüdő emelkedéséhez vezethet fehérvérsejtek a granulociták éretlenebb formáinak későbbi megjelenésével.
Ezzel szemben alultápláltság esetén a szérumfehérje és albumin koncentrációja alacsony lehet.
A verejték elektrolit-tartalmának mérése a cisztás fibrózis diagnosztikai megerősítésének standard módszere.
Az izzadságkiválasztás stimulálása után azt szorosan össze kell gyűjteni, majd körülbelül 0.1 ml izzadság összegyűjtése után megmérik az elektrolittartalmat.
Gyermekkorban a cisztás fibrózis diagnózisát a verejték 60 mEq/l feletti klórkoncentrációja mellett állítják fel, míg felnőtt korban 80 mEq/l feletti klórkoncentráció szükséges a diagnózishoz. tenni.
Ha a tesztre adott válasz kétséges (50 és 80 mEq/l között), a mérés megismétlése feloldhatja a diagnosztikai kétséget.
Bár az izzadság elektrolitkoncentrációja hasznos a cisztás fibrózis diagnózisának megerősítésében, ezt a felmérést aprólékosan kell elvégezni, különben az eredmények zavaróak lehetnek.
A cisztás fibrózisban szenvedő betegek köpetében jellemzően patogén mikroorganizmusok találhatók; a 3 leggyakrabban előforduló Staphylococcus aureus, Haemophilus influenzae és Pseudomonas aeruginosa.
A cisztás fibrózisos betegekben előforduló P. aeruginosa törzs jellemzően mucint termel.
A P. aeruginosa ezen mukoid formája szinte csak cisztás fibrózisban szenvedő betegeknél fordul elő, és szinte kizárólag a betegség előrehaladott formáiban szenvedők légutaiban.
Súlyos exacerbációkat azonban számos különböző mucintermelő P. aeruginosa törzs okozhat.
A cisztás fibrózis diagnózisa: spirometria
A tüdőfunkciós tesztek nagyon hasznosak a tüdőbetegség folyamatának mértékének felmérésében és a progresszió sebességének követésében.
A betegség progressziójának követése lehetővé teszi a klinikus számára, hogy növelje a terápiát, ha a tüdőfunkció váratlanul romlik.
A spirometria jellemzően légúti elzáródást mutat a kényszerített kilégzési térfogat 1 másodperc alatti csökkenésével (FEV1), míg a betegség előrehaladott stádiumában a kényszeres életkapacitás (FVC) elvesztése figyelhető meg.
Mindkét változás azonban javulhat a hörgőtágítók beadása után.
A maradék térfogat a betegség korai szakaszában növekszik, és testpletizmográf segítségével érvényesen mérhető.
Diagnózis: képalkotó
A mellkasröntgen jellegzetesen hipertágulatot mutat, amelyet a félhártya laposodásával és a retrosternalis légtér megnövekedésével diagnosztizáltak.
Szintén gyakran megfigyelhető a hörgők falának megvastagodása párhuzamos vonalak formájában, amelyek a pulmonalis hilumból kifelé sugároznak, és ezt „vonatpályának” nevezik.
A tüdő perifériáján is láthatóak a kis kerek homályok, amelyek az elzáródott légúttól távolabb elhelyezkedő kis tályogokat jelenthetnek.
Ezek a területek általában kitisztulnak, kis maradék cisztákat hagyva a fertőző folyamatból.
A mellkasröntgenen megfigyelhető egyéb rendellenességek közé tartozik az atelektázia, fibrózis, hilar adenopathia, bronchopneumonia és pneumothorax.
Diagnózis: genetikai vizsgálat
A cisztás fibrózis génjének felfedezése lehetővé tette bizonyos, cisztás fibrózissal összefüggő genetikai rendellenességek genetikai diagnosztikai vizsgálatát is.
A delta F508 gén értékelése valójában lehetővé teszi a kóros gének körülbelül 70%-ának vagy az érintett betegek körülbelül 50%-ának azonosítását.
Mivel a teszt azonban nem képes 100 cisztás fibrózis gént azonosítani, célszerűbb olyan cisztás fibrózis gyanújával rendelkező betegek értékelésére fenntartani, akik kétes eredményt mutatnak a verejtékteszten, vagy olyan személyek értékelésére, akiknek genetikai tanácsadásra van szükségük, mert nagy a kockázata cisztás fibrózisban szenvedő gyermekek fogantatása.
Olvassa el még:
Emergency Live Még több…Élő: Töltse le újságja új ingyenes alkalmazását IOS és Android rendszerre
Orrkanül oxigénterápiához: mi ez, hogyan készül, mikor kell használni
Oxigén-ózon terápia: mely patológiák esetén javasolt?
Hiperbár oxigén a sebgyógyulási folyamatban
Tüdőemfizéma: mi ez és hogyan kell kezelni. A dohányzás szerepe és a leszokás jelentősége