Köhögés: mi a teendő, ha nem múlik el
A köhögés meglehetősen gyakori tünet; megfázás, de komolyabb betegségek is okozhatják. Emiatt, főleg ha nem múlik el, nem szabad alábecsülni, és tüdőgyógyászhoz kell fordulni, aki kivizsgálja a lehetséges eredetet és a legmegfelelőbb módon kezeli.
Mi okozza a köhögést és mit tegyünk, ha nem múlik el?
A köhögés egy gyors és erőteljes védekező mechanizmus, az egész légzőrendszert érintő fiziológiás reflex, amelyet az idegrendszer modulál.
A köhögés segít kezelni a hörgőváladékot, eltávolítani az idegen testeket a felső légutakból és tisztán tartani azokat.
Fizikai ingert vagy esetleges irritációt követően a légzőizmok „összehúzódnak”, heves és gyors görcsöt generálva.
Ez egy védekező reflex, de bizonyos esetekben egy mögöttes, esetleg súlyosabb betegség tünete lehet.
A krónikus köhögésnek azt nevezzük, amely több mint 8 hétig tart; ha ennél rövidebb ideig tart, akkor akut köhögésről beszélünk.
Ha a köhögés idővel továbbra is fennáll, feltétlenül fel kell venni a kapcsolatot egy tüdőgyógyászral, hogy azonosítani tudja az okokat a jobb terápiás kezelés és a szövődmények csökkentése érdekében.
Köhögés: mi az oka?
A köhögés közvetlen okát nem mindig könnyű azonosítani, mivel számos betegség gyakori, nem specifikus tünete, és gyakran több folyamat is szerepet játszik a kiváltásában.
Gyakran előfordul, hogy a betegek akut vagy krónikus köhögést jelentenek fő tünetként, ami gyakran szintén jelentős hatással van mindennapi életükre.
Ha akut köhögésről van szó, elengedhetetlen annak meghatározása, hogy a tünetek hogyan és mikor kezdődtek, mert így kizárható az esetleges idegen test belélegzése, vagy a mögöttes fertőző folyamat.
Krónikus köhögés esetén elengedhetetlen a beteg vizsgálata, először a leggyakoribb, majd a ritkább okok feltárásával.
A köhögés leggyakoribb és számtalan okai között a pulmonális eredetűek között tüntetjük fel
- légúti fertőzések
- vírusos jellegűek, mint például az influenza és a COVID-19
- bakteriális jellegű
- bronchiális asztma
- krónikus hörghurut, például krónikus obstruktív tüdőbetegség – COPD;
- bronchiectasis.
A tüdőhöz közvetlenül nem kapcsolódó gyakori okok a következők:
- a felső légutak rendellenességei (orr és torok)
- gastrooesophagealis reflux
- szívbetegség;
- allergiás jellegű problémák.
A köhögés a gyógyszeres terápia, például bizonyos vérnyomáscsökkentők (ACE-gátlók) mellékhatása is lehet.
Amikor a beteg köhög, az első megközelítés a fertőző vagy gyakori kórképek kizárása megfelelő vizsgálatok révén.
Második lépésben, ha ezek negatív eredményt adtak, vagy a beteg nem reagált a kezelésre a legmegfelelőbb módon, ritkábban előforduló patológiákat vizsgálnak, mint például a tüdő intersticiális betegségek, akkumulációs betegségek, autoimmun betegségek, anatómiai tüdőelváltozások vagy daganatok.
Még ritkább esetekben, amikor a köhögés nem magyarázható semmilyen szervi vagy gyulladásos elváltozással, a következtetés idiopátiás köhögés, azaz egyértelmű magyarázat nélkül vagy szomatikus.
Milyen szövődményei vannak a köhögésnek?
A köhögés fizikai és pszichológiai szövődményeket is okozhat, az enyhétől a súlyosig, a tünet időtartamától függően.
Ezek közül sok a köhögés által okozott megnövekedett nyomással (hasi, mellkasi és koponya) társul.
Enyhe szövődmények lehetnek:
- fájdalom (gyakran a mellkasi izmokban);
- hangulati és alvási változások (például depresszió, fáradtság és álmatlanság);
- fejfájás;
- gastroesophagealis reflux;
- hányás.
A súlyosabb szövődmények a következők:
- bordatörések;
- pneumothorax;
- sinkop;
- szívritmuszavarok;
- vizelettartási nehézség;
- hasfali sérvek.
Köhögés: pneumológiai vizsgálat és diagnosztikai vizsgálatok
Mindenekelőtt a beteg és a szakorvos mélyinterjún vesz részt, amely során a pulmonológus fiziológiai, kórtani és farmakológiai anamnézishez gyűjti a szükséges adatokat, majd ezt kiegészíti a klinikai vizsgálat, valamint a szakorvos elvégzése. A mellkas röntgenfelvétele (röntgen), amelynek célja a diagnózis felállításához vezető jelek keresése.
A spirometriás vizsgálat a tüdő egészségi állapotáról különböző információkkal látja el a pulmonológust, majd eligazítja a diagnosztikai utat.
Az interjú meghatározza azt az időpontot is, amikor a köhögési inger leggyakrabban jelentkezik, esetleg reggel, étkezés után vagy este, amikor az ember ágyban van, valamint a köhögés típusát, legyen az száraz, sípoló vagy irritatív, ill. 'zsír'.
Az eddig megszerzett információk lehetővé teszik, hogy a diagnosztikai eljárást pulmonális vagy extrapulmonáris okokra irányítsák.
Ha pulmonális okokról beszélünk, akkor másodfokú funkcionális vagy radiológiai vizsgálatok, mint például globális spirometria, alveoláris-kapilláris CO (DLCO) diffúzió, azaz hörgőtágító vizsgálat az esetleges bronchiális asztma kizárására, vagy mellkasi CT vizsgálat a lehetséges. tüdőelváltozások, például tüdőfibrózis, neoplazmák vagy bakteriális, mikobakteriális, vírusos vagy gombás fertőzések jelenléte.
Ha ez negatívnak bizonyul, további másod- és harmadszintű vizsgálatokat végeznek, mint például hörgő provokációs teszt, fibrobronchoszkópia, poliszomnográfia és echokardiogram.
Extrapulmonáris okok esetén a felső légutak (az olyan kórképek kizárására, mint az allergiás nátha vagy krónikus rhinosinusitis) és a gastrooesophagealis traktus vizsgálata a gastro-oesophagealis reflux betegség kizárása érdekében.
A szív- és érrendszert is fel kell mérni, főleg ha dekompenzációra utaló jelek is vannak. Ha allergia gyanúja merül fel, allergometriás tesztekkel végzett allergiafelmérés javasolt.
Hogyan lehet csillapítani a köhögést?
A köhögés elleni gyógymód szorosan összefügg a köhögést okozó okok azonosításával.
A gyakran kísérő kényelmetlenség csökkenthető nyálkaoldó szerek szedésével, ha köhögésről van szó, produktív köhögésről, illetve nyugtatók szedésével száraz, heves köhögés esetén.
Meg kell azonban jegyezni, hogy ezek a gyógyszerek a kellemetlen érzést kezelik, de nem oldják meg a köhögés okát, és gyakran a köhögési késztetés is megmarad.
Az ok azonosítása után személyre szabott orvosi terápia végezhető, amely megszünteti a köhögést, vagy legalább csökkenti az életminőségre gyakorolt hatását.
Olvassa el még
Emergency Live Még több…Élő: Töltse le újságja új ingyenes alkalmazását IOS és Android rendszerre
Akut bronchitis: mik a tünetei, mennyi ideig tart a köhögés és hogyan kell kezelni
Bronchiolitis: tünetek, diagnózis, kezelés
Mellkasi fájdalom gyermekeknél: hogyan lehet felmérni, mi okozza
Bronhoszkópia: Ambu új szabványokat állított fel az egyszer használatos endoszkóp számára
Gyermekegészségügy: Interjú Beatrice Grassival, a Medichild alkotójával
Nyelőcsőgyulladás: tünetek, diagnózis és kezelés
Asztma, a betegség, amitől eláll a lélegzeted
Pertussis: Hogyan lehet felismerni a szamárköhögést és meghatározni a legjobb kezelést