Presbyopia: 45 éves kor felett mindenki nehezen látja a szavakat és képeket az okostelefonja képernyőjén, vagy úgy érzi, hogy el kell távolítania magától az éppen olvasott könyvet vagy újságot, hogy a szövegre összpontosítson.

Ez a presbyopia, az életkor előrehaladtával „tipikus” látászavar, amely elveszi a „közelben” (értsd: 30-40 centiméteres távolságban) megjelenő képek élességét.

De mi történik a szemünkkel 40 éves korunk után? Mik azok a vészharangok, amelyek elárulják, ha presbyopia-ban szenvedünk?

És milyen lehetőségek állnak rendelkezésre ma ennek a látásproblémának a megoldására?

Presbyopia: látás és életkor problémája

A presbyopia kifejezés a görög presbus (régi, tiszteletre méltó) és opia (látás) szavakból származik, és olyan látászavarra utal, amely teljesen életkorral összefüggő, ezért fiziológiás.

Ellentétben a gyakoribb fénytörési rendellenességekkel (myopia, hypermetropia és asztigmatizmus), amelyek a szem szerkezetének rendellenességétől függenek, a presbyopia oka a kristályos lencse, a szem belsejében lévő lencse rugalmasságának elvesztése.

Az évek során ennek a lencsének a központi része (mag) vizet veszít, megkeményedik, és már nem tudja megváltoztatni az alakját, hogy a közeli vagy távoli tárgyakra fókuszáljon.

A kristályos lencse ekkor elveszíti „alkalmazkodási” képességét, vagyis azt, hogy tiszta rálátást biztosítson a különböző távolságokban lévő tárgyakra.

Presbyopia esetén a közeli látás megnehezül.

Meg kell jegyezni, hogy a presbiópok két különböző korrekciót alkalmaznak a távolságra és a közeli látásra.

Valójában a szemüveg nélkül olvasó enyhén rövidlátó is presbióp, azaz távollátásra használja a szemüveget, és leveszi, ha körülbelül 30 centiméter távolságban lévő tárgyakra néz, vagy ír.

A presbyopia vészharangjai

45 év felett a személy bizonyos nehézségeket észlel a mobiltelefon képernyőjén megjelenő képek megkülönböztetésében, úgy érzi, hogy el kell távolodnia a könyvektől vagy újságoktól, hogy el tudja olvasni a szöveget, és bizonyos szemfáradtságot észlel, különösen minden közelről végzett tevékenység.

Ezek a panaszok az életkor előrehaladtával súlyosbodnak.

Ritkán a presbyopia már 40 éves korban is előfordulhat.

Ilyen esetekben olyan betegségek, mint a cukorbetegség, a sclerosis multiplex, a szív- és érrendszeri betegségek, vagy a gyógyszerek, például vízhajtók, antihisztaminok, antidepresszánsok alkalmazása járul hozzá a probléma felgyorsulásához.

Szemvizsgálat a presbyopia diagnosztizálására

A presbyopia egy olyan óra, amelyet az Anyatermészet biztosított számunkra, és ez mindenkit arra kell ösztönöznie, hogy látogasson el egy szemorvoshoz, és sokak számára ez lesz élete első szemvizsgálata.

A szakember nem csak a sokszor rendkívül egyszerű korrekciós erejű szemüveg korrekciós fokát, hanem a szem egészségét is felméri.

Ezen a vizsgálaton a legmegbízhatóbb dioptriakorrekcióval rendelkező látásélességet, a szemnyomást és a szemfenéket kifejezetten ellenőrzik, mely különösen azoknak ajánlott, akiknek családjában előfordult olyan betegség, mint a zöldhályog és a makulopátia.

A látásélesség, azaz a szemnek a tárgyakra való helyes fókuszálási képességének ellenőrzésére a „klasszikus” látásmérés általában az oktotípus táblázat segítségével történik.

Ez egy bizottság általában több sorban egymás fölött elhelyezett különböző méretű betűkből áll.

A személy egy bizonyos távolságra nézi a táblát, először az egyik, majd a másik szemét, és a szakember ellenőrzi, hogy a betűket jól olvassák-e.

A presbyopia korrekciója: szemüveg és kontaktlencse

A presbyopia általában szemüveg felírásával korrigálható.

A korrekcióhoz legmegfelelőbb lencsék kiválasztását a szakember javasolja az adott személy életkorától, a probléma súlyosságától és az egyéb kapcsolódó fénytörési rendellenességek (myopia, astigmatizmus és hypermetropia) esetleges meglététől függően.

Egyes esetekben multifokális lágy kontaktlencsék is használhatók, amelyek különösen ajánlottak olyan személyek számára, akik régóta viselnek kontaktlencsét egyéb fénytörési hibák javítására.

A presbyopia korrekciójára a hagyományos korrekciós eszközök, szemüveg és kontaktlencse mellett 2005 óta alkalmazzák a lézeres refraktív műtétet.

A presbyopia korrekciójának műtéti lehetőségei

A lézeres műtét hatékony megoldás lehet presbyopia esetén, mivel növeli a mélységélességet, így jó kényelmet nyújt középtávú látásnál (ez a távolság, amelyre jellemzően a számítógép képernyője van), valamint segít a közellátásban (könyvek, újságok). és okostelefonok) jól megvilágított környezetben.

Különösen akkor javasolt, ha a presbyopia más fénytörési rendellenességekkel, például rövidlátással, asztigmatizmussal és hypermetropiával társul.

A lézeres refraktív sebészet területén 2 technikát alkalmaznak leggyakrabban: Excimer lézer (PRK technikával) és Femtolaser (Lasik technikával).

Excimer lézer (PRK technika)

Az excimer lézer (PRK, PhotoRefractive-Keratectomia) a világon a legtöbb tapasztalattal rendelkező kezelés (1990 óta).

Ez a szaruhártya elülső felületének, a szem első lencséjének átalakítását jelenti a felszíni hám mechanikus eltávolítása után (de-epithelializációs eljárás).

A refrakciós defektus korrekciójára a kívánt dioptriás erejű „természetes kontaktlencsét”, presbyopiás korrekció esetén pedig a szaruhártya elülső felületén egy multifokális területet modelleznek, amely segíti a közellátó beteget.

Csak a lézersugár pontossága teszi lehetővé az egy mikronos (egy ezredmilliméteres) szaruhártya-szövet foltok eltávolítását minden egyes „ponton” (ütés).

Ez tehát egy olyan kezelés, amelynek megvan az az előnye, hogy a szaruhártya felszínén történik, anélkül, hogy a sebésznek manipulálnia kellene a szemet, és így nincs intraoperatív kockázat.

A kezelést követő 2-3 napon belül némi fájdalmat okoz.

Femtolézer (Lasik technikával)

A Lasik technika egy kezdeti szakaszból áll, amelyben a femtolézer sagittálisan levágja a szaruhártyát.

Ezt követően a sebész felemeli a szárnyat, aki a második műszerrel, az excimer lézerrel módosítja a szaruhártya görbületét úgy, hogy a szükséges kezelési paramétereknek megfelelően (mint a PRK-nál) belülről kiásja.

Ez a technika a PRK-hoz hasonlóan nemcsak a presbyopia, hanem az esetlegesen előforduló egyéb fénytörési hibák kijavítását is lehetővé teszi.

A Femtolasik különösen ajánlott nagy fénytörési hibák, különösen hypermetropia és asztigmatizmus korrekciójára.

A femtoLASIK technika invazívabb, mint a PRK, de a műtét után fájdalommentes.

Amikor a kristálylencse átlátszatlanná válik, és szürkehályog lép fel, a lézeres refraktív műtét alternatívájaként a szürkehályog-műtét intraokuláris lencse vagy mesterséges kristálylencse beültetésével a presbyopia korrekciójára használható.

Ezek a lencsék alkalmazkodóak vagy multifokálisak, azaz képesek egyszerre közelre és távolra fókuszálni a szemet. Nem válnak átlátszatlanná és egy életen át tartanak.

Ez az eljárás lehetővé teszi a kapcsolódó refraktív rendellenességek, például rövidlátás, asztigmatizmus és hypermetropia egyidejű korrekcióját.

Figyelembe kell venni, hogy a legmegfelelőbb műtétet a sebésznek kell értékelnie az életkor, a tünetek súlyossága és egyéb fénytörési rendellenességek megléte alapján.

Olvassa el még:

A látásról/rövidlátásról, a strabismusról és a „lusta szemről”: első látogatás már 3 évesen, hogy gondoskodjon gyermeke látásáról

Blepharoptosis: Ismerkedés a szemhéj lógásával

Lusta szem: Hogyan lehet felismerni és kezelni az amblyopiat?

Forrás:

GSD