Adenoidok: mik ezek, tünetek és kezelés
Az adenoidok vagy más néven garatmandulák limfoid szövetek, amelyek a nasopharynx mögött, azaz kevésbé szaknyelven az orr hátsó részén találhatók.
Vannak más mandulák is, a palatinus mandulák, amelyek a szájüregben találhatók a száj hátsó részén és oldalán.
Végül a szánkban még inkább hátulról és alulról két másik, kevésbé ismert mandula található a nyelv gyökerénél, amelyeket nyelvi manduláknak nevezünk.
Ez a gazdag nyirokszövet alkotja az orvosi nyelven „Waldayer gyűrűjét”.
Ezeknek a szerveknek a fő funkciója a védekező, mivel megvédik a légutakat a légköri mikroorganizmusoktól, illetve minden olyan sértéstől, amely levegővel és táplálékkal a szervezetbe kerülhet.
Az adenoidok begyulladhatnak, ha a légutakat vírusok által okozott fertőzések érintik
Vírusok, például Rhinovirus és bakteriális biofilmek, például Streptococcus béta-Hemolyticus, Streptococcus Pneumoniae, Mycoplasma és Chlamidia Pneumoniae Moroaxella Catharralis, Strepococcus Pyogenes és Haemophilus Influenzae.
Amikor akut vagy visszatérő fertőzést szenvednek, megnőhet a térfogatuk és megnagyobbodhatnak.
Kellemetlen helyzet, amely különféle patológiák kialakulásához vezethet, amelyeket pontosan a retronazális légzőtér eltömődése okoz.
A fertőzött vagy gyulladt adenoidok megduzzadnak, és nagyon megnehezítik az orrlégzést és a középfül szellőzését.
Az adenoidok leggyakoribb betegségei a következők:
- Fertőzés – baktériumok, vírusok vagy gombák által fertőzött adenoidok.
- Hipertrófia – tartósan megnagyobbodott adenoidok visszatérő fertőzések vagy allergiás reakciók miatt.
- A mindig ezekkel a szervekkel kapcsolatos problémák is lehetnek örökletesek vagy anatómiaiak, és néha már a magzatban, az anyaméhen belül is előfordulhat hipertrófia.
A megnagyobbodott adenoidok jellemző tünetei sokfélék lehetnek, amelyek közül a főbbeket az alábbiakban soroljuk fel:
- láz és rhinorrhoea savós vagy nyálka-gennyes orrfolyással. Néha akut fertőző adenoiditis esetén rhinitis, otitis és sinusitis is társul;
- a több-kevesebb apnoeás horkolás a felső légúti betegségekre (nátha, pharyngitis, arcüreggyulladás stb.) jellemző, hipertrófiás adenoidok esetén tartós;
- nappali álmosság, az alvással összefüggő zavarok tipikus tünete. Nem véletlen, hogy az adenoidok az obstruktív alvási apnoe szindróma (OSAS) okai között szerepelnek;
- alvási apnoe, alvás közbeni szellőzési szünetek;
- nyitott szájú légzés, mivel az orrszellőztetés fizikailag akadályozott, a személy természetesen és spontán módon reagál a száj kinyitásával. Ez egy olyan jel, amely a kisgyermekeknél észrevétlen marad. A nyitva tartást a szülők gyakran „bűnnek” értelmezik. Semmi sem állhat távolabb az igazságtól, hiszen egyetlen gyerek sem lélegzik tátott szájjal, ha nem magas az orrellenállás. Általában kisgyermekeknél az adenoidok spontán hipertrófiája 10-12 éves kor körül alakul ki, de elengedhetetlen annak megértése, hogy ezekben az években, amelyek a gyermek pszicho-fizikai fejlődése szempontjából nagyon fontosak, olyan állapotban vannak-e, hogy megváltoztassa rendszeres fejlődését. ;
- szájpadlás kialakulása (szűk szájpadlás a szájon keresztül történő légzés miatt), ami gyakran arra kényszeríti az embert, hogy fogszabályzó eszközökhöz folyamodjon a szájpadlás kitágítása érdekében;
- orrhang, amelyet az orr és a garat közötti korlátozott kommunikáció okoz. És ez a gyermekek tipikus tünete, amely riaszthatja a gyulladt és súlyosbodó adenoidokat.
Az adenoid hipertrófia bizonyos szövődményekhez vezethet:
- visszatérő hurutos otitis, amelyet petevezeték elzáródás okoz (gyakran a dobhártya perforációját okozhatja, folyadék ürítéssel a fülből vagy a középfülben a váladék pangása), amely tartós halláskárosodást okoz;
- visszatérő láz, amelyet gyakori fertőzések okoznak, különösen a téli hónapokban;
- gyermekeknél a tartós étvágytalanságon keresztül is megnyilvánul;
- a légzési elváltozások következtében megváltozott szájnyálkahártya szerkezet és fogászati elzáródás;
- növekedési hibák súlyban és magasságban.
Mi a teendő gyulladt adenoidok esetén
A fent felsorolt tünetek bármelyikének jelenléte esetén fel kell venni a kapcsolatot a háziorvossal vagy közvetlenül a fül-orr-gégész szakorvossal.
Az adenoiditis diagnózisának felállítása után számos intézkedést lehet tenni, mint pl
- napi orrhigiénia
- tisztítsa meg az orr belsejét fiziológiás sóoldattal, amelyet naponta többször kell csepegtetni. Ez különösen hasznos kisgyermekek számára, akik nem tudják kifújni az orrukat;
- vegyen fel olyan pozíciót, amely megkönnyíti az éjszakai légzést. Hasznos lehet egy párna használata a matrac alatt fejmagasságban;
- száraz légkörű helyiségekben használjon éjszakai párásítót.
- maradjon hidratált, hogy az orrváladék folyékony maradjon és könnyebben kitisztuljon;
- gyakoroljon aeroszolt fiziológiás sóoldattal vagy Sirmione vízzel, amíg a kezelésre vár.
Kisgyermekeknél gyulladt adenoidok esetén célszerű
- megkönnyíti a rágást és a nyelést etetéskor, mivel az orr használata nélkül lehetetlen egyszerre rágni és lélegezni. Ehhez olyan táplálékra van szükség, amely nem maradhat sokáig a szájban. A szakemberek azt javasolják, hogy a könnyen rágható ételeket, például zöldségpüréket, húsleveseket, bársonyos leveseket, a főételek közül pedig a tojást, a sajtokat, valamint a puha húsokat és halakat közepes vagy szobahőmérsékleten nyeljék le. A bélbaktériumflóra segítése hasznos az immunrendszer támogatásában, amelyet gyakran érint az antibiotikum-terápia.
Olyan tápanyagok, mint a C-vitamin vagy a főként savanyú gyümölcsökben és nyers zöldségekben található aszkorbinsav, például paprika, citrom, narancs, grapefruit, mandarin narancs, petrezselyem, kivi, saláta, alma, cikória, káposzta és brokkoli bevitele is javasolt. D-vitamin vagy kalciferol is, főleg a halakban, a halolajban és a tojássárgájában található. Magnézium főleg olajos magvakban, kakaóban, korpában, zöldségekben és gyümölcsökben található. Főleg a húsban, haltermékekben és a tojássárgájában található vas.
- megfigyelésük alvás közben: ez szükséges a rendellenesség súlyosságának megállapításához (apnoe jelenléte, időtartama stb.);
- gyógyszeres terápia: életkortól függően változik; a kisgyermekek nem tolerálják ugyanazokat a gyógyszereket, mint a felnőttek. Általában gyulladáscsökkentő gyógyszerekből és/vagy antibiotikumokból és/vagy antihisztaminokból áll. Vírusfertőzések esetén a remisszió általában spontán, és körülbelül 48 órán belül következik be;
- ha a gyógyszeres terápia nem hozza meg a kívánt hatást, mikrobiológiai tenyésztésre lehet szükség egy adott gyógyszer azonosításához. A leggyakrabban érintett baktériumok a streptococcusok, a moraxella és a staphylococcusok.
- műtét, csak akkor alkalmazható, ha a gyógyszeres kezelés sikertelen. Gyermekeknél egyes orvosok iskolás kor előtt műtétet javasolnak, hogy elkerüljék a tanulási és nyelvi fejlődési komplikációkat;
- műtét utáni pihenés a vérzés és/vagy fertőzés elkerülése érdekében. Legalább 7-14 napig tart. Az alany szinte azonnal ihat folyadékot, és gyógyszert is használhat a fájdalom csökkentésére.
Gondozás és kezelés
A gondos szakorvosi vizsgálat és a gyulladt adenoidok jelenlétének megállapítása után számos gyógyászati terápia javasolható, a természetes terápiáktól, például az orröblítéstől az aeroszolos terápiáig (nyálkahártyaoldó és kortizon gyógyszerekkel), az orrdugulásgátlóktól és antihisztaminoktól a gyulladásgátló szerek.
Természetesen a középfül akut gyulladása esetén antibiotikumot és kortozonos gyógyszereket használnak.
Hogyan lehet megelőzni az adenoid hipertrófiát
A megelőzés, mint minden patológia esetében, még az adenoidok esetében is nagyon fontos, hogy ne érjük el a fertőzés mértékét, amely agresszívabb gyógyszerek alkalmazását, a legsúlyosabb esetekben pedig műtéti beavatkozást igényel.
Ezért nagyon fontos, hogy figyeljünk a tünetekre, különösen a fiatalabb gyermekeknél.
Az akut adenoiditis megelőzésére általában immunstimuláns gyógyszereket (pl. bakteriális lizátum) írnak fel, újabban pedig helyileg is bevezették azokat a gyógyszereket (pl. Resveratrol), amelyek csökkentik a légúti első légúti fertőzések 50-80%-áért felelős vírusterhelést.
A termálterápia is gyógyító jellegű: a kénes és brómos, valamint a jódos-sós vizek a legjavalltabbak.
Természetes gyógymódok
A megelőzés vagy enyhe gyulladások esetén természetes gyógymódokkal, például gyógyteákkal is végezhető:
- kamilla (matricaria recutita L.), gyulladáscsökkentő, nyugtató, baktériumölő és gombaölő tulajdonságainak köszönhetően enyhíti az ödémás nyálkahártyát;
- Az echinacea (Echinacea angustifolia) vírusellenes, immunstimuláló, antibakteriális és gyulladásgátló tulajdonságokkal rendelkezik. Szirup vagy tabletta formájában is bevehető.
- propolisz, antimikrobiális, gombaellenes, vírusellenes hatás (szívtabletta formájában is).
- spirea (spirea meadowsweet), gyulladáscsökkentő és nyugtató hatású (a kivonat lázcsillapító szalicilátokat és).
- menta (Mentha piperita), balzsamos, dekongesztáns és hurutosodást gátló tulajdonságokkal rendelkezik.
- keserű narancs (Citrus aurantium L. var. amara), amely fertőtlenítő, dekongesztáns és gyulladásgátló tulajdonságokkal rendelkezik;
- eukaliptusz (Eucalyptus globulus Labill), amely gyulladáscsökkentő, köptető és balzsam molekulákat tartalmaz.
- a környezetbe diffundált balzsamos illóolajok, elsősorban a mentol és az eukaliptol.
A vírusos adenoiditis gyógyszeres kezelése
Ha az előírt terápia gyógyszeres adással jár, vírusos adenoiditis esetén fájdalomcsillapítók és lázcsillapítók, pl.
- szalicilátok: acetilszalicilsav (pl. aszpirin ®), 14 éves kor alatt ellenjavallt;
- propionsav származékok: ibuprofen (pl. Moment ®), naproxen (pl. Xenar ®), ketoprofen (pl. Ketodol ®), dexketoprofen (pl. Enantyum ®) és flurbiprofen (pl. Benactiv throat ®)
- ecetsav származékok: ketorolac (pl. Toradol®), diklofenak (pl. Dicloreum®) és indometacin (pl. Indoxen®)
- szulfonilidok: nimesulid (pl. Aulin®);
- enolsav származékok: piroxicam (pl. Brexin®), meloxicam (pl. Leutrol®), tenoxikám és lornoxikám;
- fenaminsav-származékok: mefenaminsav (pl. Lysalgo®) és flufenaminsav;
- szelektív COX-2 inhibitorok: celecoxib (pl. Artilog®) és etorikoxib (pl. Algix®);
- lázcsillapító fájdalomcsillapítók;
- paracetamol: pl. Actigrip®, Buscopan compositum®, Codamol®, Efferalgan®, Panadol®, Tachipirin®, Zerinol®.
A bakteriális adenoiditisben antibiotikumokat lehet alkalmazni:
- Amoxicillin és klavulánsav: pl. Augmentin®, Clavulin®;
- Cefalosporin: pl. Cefaclor®, Cefixoral®, Cefporex®.
Mik a sebészeti terápia javallatai?
Az adenoidectomia klinikai indikációi a következők:
- visszatérő adenoiditis visszatérő vagy krónikus rhinorrhoeával (nyálkás-gennyes váladékozás az orrból);
- akadályozott orrlégzés kényszerített orális légzéssel (nyitott száj) és éjszakai horkolással, különösen, ha apnoe epizódok súlyosbítják;
- alvászavarok, hirtelen felébredéssel, éjszakai bevizelés (ágybavizelés) és nappali álmosság;
- visszatérő otitis petevezeték elzáródással és csökkent hallásképességgel (konduktív hallásvesztés), amely 6-12 hónapig fennáll;
- növekedési és viselkedési zavarok a rossz véroxigenizáció következményeként (krónikus agyszöveti hipoxia), amely pszichomotoros izgatottságban, nyugtalanságban, figyelmetlenségben, ingerlékenységben stb. nyilvánul meg; és
- táplálkozási nehézségek és beszédzavarok (orrhang, beszédkésettség, diszlália bizonyos mássalhangzók megváltozott kiejtésével);
- fogászati és palatális növekedési rendellenességek, amelyek az arc diszmorfizmusát eredményezik.
Vigyázat, nagyon fontos tudni, hogy a késői diagnózis a petevezeték szűkületéhez és/vagy elzáródásához vezethet, ami krónikus fülszenvedést és halláskárosodást okozhat, ami esetenként maradandó is lehet.
Gyermekeknél a gyógyulás nem mindig érhető el az orvosi terápia alkalmazása ellenére.
Ebben az esetben a szakember az adenoidok műtéti eltávolítását javasolja adenoidectomiával.
A műtét általános érzéstelenítésben történik.
Általában és még a legkisebb esetekben is rövid a kórházi tartózkodás; ez egy egyéjszakás művelet.
Az adenoid hipertrófia gyakran orvosi terápiával gyógyítható
Előrehaladottabb, krónikus savós középfülgyulladással és visszatérő fülgyulladással szövődött, az orvosi terápiának ellenálló esetekben, myringotomiára lehet szükség a dobhártyán keresztül vezetett lélegeztetőcső (neo-tube) behelyezésével a normális szerv helyreállítása érdekében. funkció.
Olvassa el még
Emergency Live Még több…Élő: Töltse le újságja új ingyenes alkalmazását IOS és Android rendszerre
Adenotonsillaris hipertrófia: Az adenoidokat és a mandulákat érintő patológia
Faringotonsillitis: tünetek és diagnózis
Mandulák: mikor kell műtétet végezni?
Plakkok a torokban: hogyan lehet felismerni őket
Limfóma: 10 vészharang, amelyet nem szabad alábecsülni
Non-Hodgkin limfóma: egy heterogén daganatcsoport tünetei, diagnózisa és kezelése
Lymphadenomegalia: mit tegyünk megnagyobbodott nyirokcsomók esetén
Torokfájás: Hogyan lehet diagnosztizálni a STREP torokgyulladást?
Torokfájás: mikor okozza a Streptococcus?
Faringotonsillitis: tünetek és diagnózis
Mandulagyulladás: tünetek, diagnózis és kezelés
Vakbélgyulladás: okok, tünetek és kezelés
Epekólika: Hogyan lehet felismerni és kezelni
Mi okozza a hasi fájdalmat és hogyan kell kezelni
Vakbélgyulladás: mi okozza és hogyan kezeljük
Bélbetegségek, A bélhurkok ultrahangja a diagnózishoz
Peptikus fekély, amelyet gyakran Helicobacter Pylori okoz
Peptikus fekély: különbségek a gyomorfekély és a nyombélfekély között
Walesben a bélműtét halálozási aránya a vártnál magasabb
Irritábilis bél szindróma (IBS): jóindulatú állapot az ellenőrzés alatt
Colitis ulcerosa: van-e gyógymód?
Irritábilis bél szindróma: a tünetek, amelyekben megnyilvánulhat
A stressz okozhat gyomorfekélyt?
Mi a különbség a diverticulitis és a diverticulosis között?
Irritábilis bél szindróma (IBS): jóindulatú állapot az ellenőrzés alatt
Gastroesophagealis reflux: okok, tünetek, vizsgálatok a diagnózishoz és kezeléshez
Vakbélgyulladás: tünetek és okok