Adenoidok: mik ezek, tünetek és kezelés

Az adenoidok vagy más néven garatmandulák limfoid szövetek, amelyek a nasopharynx mögött, azaz kevésbé szaknyelven az orr hátsó részén találhatók.

Vannak más mandulák is, a palatinus mandulák, amelyek a szájüregben találhatók a száj hátsó részén és oldalán.

Végül a szánkban még inkább hátulról és alulról két másik, kevésbé ismert mandula található a nyelv gyökerénél, amelyeket nyelvi manduláknak nevezünk.

Ez a gazdag nyirokszövet alkotja az orvosi nyelven „Waldayer gyűrűjét”.

Ezeknek a szerveknek a fő funkciója a védekező, mivel megvédik a légutakat a légköri mikroorganizmusoktól, illetve minden olyan sértéstől, amely levegővel és táplálékkal a szervezetbe kerülhet.

Az adenoidok begyulladhatnak, ha a légutakat vírusok által okozott fertőzések érintik

Vírusok, például Rhinovirus és bakteriális biofilmek, például Streptococcus béta-Hemolyticus, Streptococcus Pneumoniae, Mycoplasma és Chlamidia Pneumoniae Moroaxella Catharralis, Strepococcus Pyogenes és Haemophilus Influenzae.

Amikor akut vagy visszatérő fertőzést szenvednek, megnőhet a térfogatuk és megnagyobbodhatnak.

Kellemetlen helyzet, amely különféle patológiák kialakulásához vezethet, amelyeket pontosan a retronazális légzőtér eltömődése okoz.

A fertőzött vagy gyulladt adenoidok megduzzadnak, és nagyon megnehezítik az orrlégzést és a középfül szellőzését.

Az adenoidok leggyakoribb betegségei a következők:

  • Fertőzés – baktériumok, vírusok vagy gombák által fertőzött adenoidok.
  • Hipertrófia – tartósan megnagyobbodott adenoidok visszatérő fertőzések vagy allergiás reakciók miatt.
  • A mindig ezekkel a szervekkel kapcsolatos problémák is lehetnek örökletesek vagy anatómiaiak, és néha már a magzatban, az anyaméhen belül is előfordulhat hipertrófia.

A megnagyobbodott adenoidok jellemző tünetei sokfélék lehetnek, amelyek közül a főbbeket az alábbiakban soroljuk fel:

  • láz és rhinorrhoea savós vagy nyálka-gennyes orrfolyással. Néha akut fertőző adenoiditis esetén rhinitis, otitis és sinusitis is társul;
  • a több-kevesebb apnoeás horkolás a felső légúti betegségekre (nátha, pharyngitis, arcüreggyulladás stb.) jellemző, hipertrófiás adenoidok esetén tartós;
  • nappali álmosság, az alvással összefüggő zavarok tipikus tünete. Nem véletlen, hogy az adenoidok az obstruktív alvási apnoe szindróma (OSAS) okai között szerepelnek;
  • alvási apnoe, alvás közbeni szellőzési szünetek;
  • nyitott szájú légzés, mivel az orrszellőztetés fizikailag akadályozott, a személy természetesen és spontán módon reagál a száj kinyitásával. Ez egy olyan jel, amely a kisgyermekeknél észrevétlen marad. A nyitva tartást a szülők gyakran „bűnnek” értelmezik. Semmi sem állhat távolabb az igazságtól, hiszen egyetlen gyerek sem lélegzik tátott szájjal, ha nem magas az orrellenállás. Általában kisgyermekeknél az adenoidok spontán hipertrófiája 10-12 éves kor körül alakul ki, de elengedhetetlen annak megértése, hogy ezekben az években, amelyek a gyermek pszicho-fizikai fejlődése szempontjából nagyon fontosak, olyan állapotban vannak-e, hogy megváltoztassa rendszeres fejlődését. ;
  • szájpadlás kialakulása (szűk szájpadlás a szájon keresztül történő légzés miatt), ami gyakran arra kényszeríti az embert, hogy fogszabályzó eszközökhöz folyamodjon a szájpadlás kitágítása érdekében;
  • orrhang, amelyet az orr és a garat közötti korlátozott kommunikáció okoz. És ez a gyermekek tipikus tünete, amely riaszthatja a gyulladt és súlyosbodó adenoidokat.

Az adenoid hipertrófia bizonyos szövődményekhez vezethet:

  • visszatérő hurutos otitis, amelyet petevezeték elzáródás okoz (gyakran a dobhártya perforációját okozhatja, folyadék ürítéssel a fülből vagy a középfülben a váladék pangása), amely tartós halláskárosodást okoz;
  • visszatérő láz, amelyet gyakori fertőzések okoznak, különösen a téli hónapokban;
  • gyermekeknél a tartós étvágytalanságon keresztül is megnyilvánul;
  • a légzési elváltozások következtében megváltozott szájnyálkahártya szerkezet és fogászati ​​elzáródás;
  • növekedési hibák súlyban és magasságban.

Mi a teendő gyulladt adenoidok esetén

A fent felsorolt ​​​​tünetek bármelyikének jelenléte esetén fel kell venni a kapcsolatot a háziorvossal vagy közvetlenül a fül-orr-gégész szakorvossal.

Az adenoiditis diagnózisának felállítása után számos intézkedést lehet tenni, mint pl

  • napi orrhigiénia
  • tisztítsa meg az orr belsejét fiziológiás sóoldattal, amelyet naponta többször kell csepegtetni. Ez különösen hasznos kisgyermekek számára, akik nem tudják kifújni az orrukat;
  • vegyen fel olyan pozíciót, amely megkönnyíti az éjszakai légzést. Hasznos lehet egy párna használata a matrac alatt fejmagasságban;
  • száraz légkörű helyiségekben használjon éjszakai párásítót.
  • maradjon hidratált, hogy az orrváladék folyékony maradjon és könnyebben kitisztuljon;
  • gyakoroljon aeroszolt fiziológiás sóoldattal vagy Sirmione vízzel, amíg a kezelésre vár.

Kisgyermekeknél gyulladt adenoidok esetén célszerű

  • megkönnyíti a rágást és a nyelést etetéskor, mivel az orr használata nélkül lehetetlen egyszerre rágni és lélegezni. Ehhez olyan táplálékra van szükség, amely nem maradhat sokáig a szájban. A szakemberek azt javasolják, hogy a könnyen rágható ételeket, például zöldségpüréket, húsleveseket, bársonyos leveseket, a főételek közül pedig a tojást, a sajtokat, valamint a puha húsokat és halakat közepes vagy szobahőmérsékleten nyeljék le. A bélbaktériumflóra segítése hasznos az immunrendszer támogatásában, amelyet gyakran érint az antibiotikum-terápia.

Olyan tápanyagok, mint a C-vitamin vagy a főként savanyú gyümölcsökben és nyers zöldségekben található aszkorbinsav, például paprika, citrom, narancs, grapefruit, mandarin narancs, petrezselyem, kivi, saláta, alma, cikória, káposzta és brokkoli bevitele is javasolt. D-vitamin vagy kalciferol is, főleg a halakban, a halolajban és a tojássárgájában található. Magnézium főleg olajos magvakban, kakaóban, korpában, zöldségekben és gyümölcsökben található. Főleg a húsban, haltermékekben és a tojássárgájában található vas.

  • megfigyelésük alvás közben: ez szükséges a rendellenesség súlyosságának megállapításához (apnoe jelenléte, időtartama stb.);
  • gyógyszeres terápia: életkortól függően változik; a kisgyermekek nem tolerálják ugyanazokat a gyógyszereket, mint a felnőttek. Általában gyulladáscsökkentő gyógyszerekből és/vagy antibiotikumokból és/vagy antihisztaminokból áll. Vírusfertőzések esetén a remisszió általában spontán, és körülbelül 48 órán belül következik be;
  • ha a gyógyszeres terápia nem hozza meg a kívánt hatást, mikrobiológiai tenyésztésre lehet szükség egy adott gyógyszer azonosításához. A leggyakrabban érintett baktériumok a streptococcusok, a moraxella és a staphylococcusok.
  • műtét, csak akkor alkalmazható, ha a gyógyszeres kezelés sikertelen. Gyermekeknél egyes orvosok iskolás kor előtt műtétet javasolnak, hogy elkerüljék a tanulási és nyelvi fejlődési komplikációkat;
  • műtét utáni pihenés a vérzés és/vagy fertőzés elkerülése érdekében. Legalább 7-14 napig tart. Az alany szinte azonnal ihat folyadékot, és gyógyszert is használhat a fájdalom csökkentésére.

Gondozás és kezelés

A gondos szakorvosi vizsgálat és a gyulladt adenoidok jelenlétének megállapítása után számos gyógyászati ​​terápia javasolható, a természetes terápiáktól, például az orröblítéstől az aeroszolos terápiáig (nyálkahártyaoldó és kortizon gyógyszerekkel), az orrdugulásgátlóktól és antihisztaminoktól a gyulladásgátló szerek.

Természetesen a középfül akut gyulladása esetén antibiotikumot és kortozonos gyógyszereket használnak.

Hogyan lehet megelőzni az adenoid hipertrófiát

A megelőzés, mint minden patológia esetében, még az adenoidok esetében is nagyon fontos, hogy ne érjük el a fertőzés mértékét, amely agresszívabb gyógyszerek alkalmazását, a legsúlyosabb esetekben pedig műtéti beavatkozást igényel.

Ezért nagyon fontos, hogy figyeljünk a tünetekre, különösen a fiatalabb gyermekeknél.

Az akut adenoiditis megelőzésére általában immunstimuláns gyógyszereket (pl. bakteriális lizátum) írnak fel, újabban pedig helyileg is bevezették azokat a gyógyszereket (pl. Resveratrol), amelyek csökkentik a légúti első légúti fertőzések 50-80%-áért felelős vírusterhelést.

A termálterápia is gyógyító jellegű: a kénes és brómos, valamint a jódos-sós vizek a legjavalltabbak.

Természetes gyógymódok

A megelőzés vagy enyhe gyulladások esetén természetes gyógymódokkal, például gyógyteákkal is végezhető:

  • kamilla (matricaria recutita L.), gyulladáscsökkentő, nyugtató, baktériumölő és gombaölő tulajdonságainak köszönhetően enyhíti az ödémás nyálkahártyát;
  • Az echinacea (Echinacea angustifolia) vírusellenes, immunstimuláló, antibakteriális és gyulladásgátló tulajdonságokkal rendelkezik. Szirup vagy tabletta formájában is bevehető.
  • propolisz, antimikrobiális, gombaellenes, vírusellenes hatás (szívtabletta formájában is).
  • spirea (spirea meadowsweet), gyulladáscsökkentő és nyugtató hatású (a kivonat lázcsillapító szalicilátokat és).
  • menta (Mentha piperita), balzsamos, dekongesztáns és hurutosodást gátló tulajdonságokkal rendelkezik.
  • keserű narancs (Citrus aurantium L. var. amara), amely fertőtlenítő, dekongesztáns és gyulladásgátló tulajdonságokkal rendelkezik;
  • eukaliptusz (Eucalyptus globulus Labill), amely gyulladáscsökkentő, köptető és balzsam molekulákat tartalmaz.
  • a környezetbe diffundált balzsamos illóolajok, elsősorban a mentol és az eukaliptol.

A vírusos adenoiditis gyógyszeres kezelése

Ha az előírt terápia gyógyszeres adással jár, vírusos adenoiditis esetén fájdalomcsillapítók és lázcsillapítók, pl.

  • szalicilátok: acetilszalicilsav (pl. aszpirin ®), 14 éves kor alatt ellenjavallt;
  • propionsav származékok: ibuprofen (pl. Moment ®), naproxen (pl. Xenar ®), ketoprofen (pl. Ketodol ®), dexketoprofen (pl. Enantyum ®) és flurbiprofen (pl. Benactiv throat ®)
  • ecetsav származékok: ketorolac (pl. Toradol®), diklofenak (pl. Dicloreum®) és indometacin (pl. Indoxen®)
  • szulfonilidok: nimesulid (pl. Aulin®);
  • enolsav származékok: piroxicam (pl. Brexin®), meloxicam (pl. Leutrol®), tenoxikám és lornoxikám;
  • fenaminsav-származékok: mefenaminsav (pl. Lysalgo®) és flufenaminsav;
  • szelektív COX-2 inhibitorok: celecoxib (pl. Artilog®) és etorikoxib (pl. Algix®);
  • lázcsillapító fájdalomcsillapítók;
  • paracetamol: pl. Actigrip®, Buscopan compositum®, Codamol®, Efferalgan®, Panadol®, Tachipirin®, Zerinol®.

A bakteriális adenoiditisben antibiotikumokat lehet alkalmazni:

  • Amoxicillin és klavulánsav: pl. Augmentin®, Clavulin®;
  • Cefalosporin: pl. Cefaclor®, Cefixoral®, Cefporex®.

Mik a sebészeti terápia javallatai?

Az adenoidectomia klinikai indikációi a következők:

  • visszatérő adenoiditis visszatérő vagy krónikus rhinorrhoeával (nyálkás-gennyes váladékozás az orrból);
  • akadályozott orrlégzés kényszerített orális légzéssel (nyitott száj) és éjszakai horkolással, különösen, ha apnoe epizódok súlyosbítják;
  • alvászavarok, hirtelen felébredéssel, éjszakai bevizelés (ágybavizelés) és nappali álmosság;
  • visszatérő otitis petevezeték elzáródással és csökkent hallásképességgel (konduktív hallásvesztés), amely 6-12 hónapig fennáll;
  • növekedési és viselkedési zavarok a rossz véroxigenizáció következményeként (krónikus agyszöveti hipoxia), amely pszichomotoros izgatottságban, nyugtalanságban, figyelmetlenségben, ingerlékenységben stb. nyilvánul meg; és
  • táplálkozási nehézségek és beszédzavarok (orrhang, beszédkésettség, diszlália bizonyos mássalhangzók megváltozott kiejtésével);
  • fogászati ​​és palatális növekedési rendellenességek, amelyek az arc diszmorfizmusát eredményezik.

Vigyázat, nagyon fontos tudni, hogy a késői diagnózis a petevezeték szűkületéhez és/vagy elzáródásához vezethet, ami krónikus fülszenvedést és halláskárosodást okozhat, ami esetenként maradandó is lehet.

Gyermekeknél a gyógyulás nem mindig érhető el az orvosi terápia alkalmazása ellenére.

Ebben az esetben a szakember az adenoidok műtéti eltávolítását javasolja adenoidectomiával.

A műtét általános érzéstelenítésben történik.

Általában és még a legkisebb esetekben is rövid a kórházi tartózkodás; ez egy egyéjszakás művelet.

Az adenoid hipertrófia gyakran orvosi terápiával gyógyítható

Előrehaladottabb, krónikus savós középfülgyulladással és visszatérő fülgyulladással szövődött, az orvosi terápiának ellenálló esetekben, myringotomiára lehet szükség a dobhártyán keresztül vezetett lélegeztetőcső (neo-tube) behelyezésével a normális szerv helyreállítása érdekében. funkció.

Olvassa el még

Emergency Live Még több…Élő: Töltse le újságja új ingyenes alkalmazását IOS és Android rendszerre

Adenotonsillaris hipertrófia: Az adenoidokat és a mandulákat érintő patológia

Faringotonsillitis: tünetek és diagnózis

Mandulák: mikor kell műtétet végezni?

Plakkok a torokban: hogyan lehet felismerni őket

Limfóma: 10 vészharang, amelyet nem szabad alábecsülni

Non-Hodgkin limfóma: egy heterogén daganatcsoport tünetei, diagnózisa és kezelése

Lymphadenomegalia: mit tegyünk megnagyobbodott nyirokcsomók esetén

Torokfájás: Hogyan lehet diagnosztizálni a STREP torokgyulladást?

Torokfájás: mikor okozza a Streptococcus?

Faringotonsillitis: tünetek és diagnózis

Mandulagyulladás: tünetek, diagnózis és kezelés

Vakbélgyulladás: okok, tünetek és kezelés

Epekólika: Hogyan lehet felismerni és kezelni

Mi okozza a hasi fájdalmat és hogyan kell kezelni

Akut vakbélgyulladás multiszisztémás gyulladásos szindrómában COVID-19-ben szenvedő gyermekeknél: Esettanulmány Dél-Afrikától

Vakbélgyulladás: mi okozza és hogyan kezeljük

Bélbetegségek, A bélhurkok ultrahangja a diagnózishoz

Peptikus fekély, amelyet gyakran Helicobacter Pylori okoz

Peptikus fekély: különbségek a gyomorfekély és a nyombélfekély között

Walesben a bélműtét halálozási aránya a vártnál magasabb

Irritábilis bél szindróma (IBS): jóindulatú állapot az ellenőrzés alatt

Colitis ulcerosa: van-e gyógymód?

A vastagbélgyulladás és az irritábilis bél szindróma: mi a különbség és hogyan lehet megkülönböztetni őket?

Irritábilis bél szindróma: a tünetek, amelyekben megnyilvánulhat

Krónikus gyulladásos bélbetegség: a Crohn-betegség és a fekélyes vastagbélgyulladás tünetei és kezelése

A stressz okozhat gyomorfekélyt?

Mi a különbség a diverticulitis és a diverticulosis között?

Irritábilis bél szindróma (IBS): jóindulatú állapot az ellenőrzés alatt

Gastroesophagealis reflux: okok, tünetek, vizsgálatok a diagnózishoz és kezeléshez

Vakbélgyulladás: tünetek és okok

forrás

Bianche Pagina

Akár ez is tetszhet