Mellrák: eszközök a korai diagnózishoz

By Cristiano Antonino On 7. január 2023.

Az emlőrák a nők leggyakoribb daganata, és kimutatták, hogy körülbelül minden nyolcadik nőben alakul ki élete során. A korai diagnózis lehetséges

Az emlőrák kockázati tényezői

Kezdjük a kockázati tényezőkkel. Különbözőek, és különböző módon hatnak a nőkre.

Például az életkor, mivel az előfordulási gyakoriság az életkorral növekszik: a korai menarche vagy a késői menopauza kiszélesíti az ösztrogén ablakot, míg a terhesség és a szoptatás védelmet nyújt.

Az emlőrák bizonyos formáinak öröklődése is van, amely genomiális elváltozásokhoz kötődik (a legismertebbek a BRCA1 és a 2), valamint egy bizonyos ismeretség, amely meghatározza a daganat kialakulására való nagyobb hajlamot.

Az életmódbeli szokások (amelyeken mindig javíthatunk) szintén kockázati tényezőt jelentenek: kockázati tényező az elhízás, amely megváltozott hormontermeléshez vezet, akárcsak a dohányzás és az alkohol; míg a fizikai aktivitás védő és mindig ösztönözni kell.

További szerepe van a hormonterápiáknak: különösen a menopauza utáni időszakban a hormonpótló terápia és a meddőség kezelésére szolgáló hormonterápia igényel célzott nyomon követési programokat a karcinóma esetleges korai felismerése érdekében.

Az emlőrák tünetei és az önvizsgálat fontossága

Sajnos az esetek többségében az emlőráknak nincsenek fájdalmas tünetei; a leggyakoribb tünet a kemény, nem mozgékony, újonnan kialakuló konzisztencia csomó; néha a fedő bőr kipirosodhat és visszahúzódik, pórusok jelennek meg, és „narancsbőrként” azonosítható.

Egyéb kapcsolódó jelek lehetnek a mellbimbó visszahúzódása ("soha nem volt ilyen") és a vérzés.

Az önvizsgálati manőverek ismerete ezért kiemelten fontos: ezeket már 20 éves kortól el kell végezni, havonta egyszer és a menstruációs ciklus után hetente.

A szemrevételezés is jó: tükör előtt, hogy megfigyeljen minden új aszimmetriát vagy szerkezeti változást.

Ha a fent említett elváltozások bármelyikét észleli, feltétlenül keresse fel kezelőorvosát, aki emlővizsgálatra küldi.

Mammográfiás

A mammográfia az emlőrák szűrésének és korai diagnosztizálásának kulcsfontosságú vizsgálata, mivel lehetővé teszi egy esetleges daganat jeleinek kiemelését, mielőtt az klinikailag megnyilvánulna.

Ez egy non-invazív teszt, amely alacsony dózisú ionizáló sugárzást használ, és két vetületben végzi el magát a mirigyet a mammográfus által, ami kellemetlen érzést okozhat, de alig okoz valódi fájdalmat.

Mivel ionizáló sugárzásról van szó (bár kis dózisban), fontos, hogy tájékoztassák a vizsgálatot végző technikust az utolsó mammográfiás vizsgálat időpontjáról, hogy ne végezzenek évente egynél többet, kivéve, ha ezt a mélyreható vizsgálat miatt szükségesnek tartják. diagnosztika.

Szintén nem javasolt 40 éves kor előtt mammográfiát végezni, mind a fiatal kor miatt, mind azért, mert az emlő túl sűrű lenne ahhoz, hogy kisebb elváltozásokat mutasson.

Ezt a tesztet terhes nők nem végezhetik el, kivéve, ha feltétlenül szükséges és orvosi rendelvényre, míg szoptatás alatt vagy mellimplantátummal rendelkezők számára nincs ellenjavallat.

Szintén előnyösebb a ciklus első 7-10 napjában elvégezni a tesztet, miközben jobb lenne elkerülni a premenstruációs fázist, mert az kellemetlenebb lenne.

Fontos, hogy a vizsgálat napján hozzon magával régi mammográfiát (nem csak a legfrissebbet), hogy összehasonlítható legyen, és könnyebben észlelhető legyen a mirigyparenchyma új elváltozása.

Ez a vizsgálat lehetővé teszi a parenchymás torzulások vagy a gyanús mikromeszesedések megjelenítését olyan érzékenységgel, amely a vizsgált emlő mirigysűrűségétől függően változik: valójában könnyebb lesz értékelni egy zsírosabb emlőt, mint egy nagyon sűrű emlőt. ahol a kis parenchymás torzulásokat elfedheti a mell parenchyma. Utóbbi esetben ultrahangos vizsgálat is indokolt.

Ha bármilyen rendellenességet észlelnek, vagy diagnosztikai kétség merül fel, a beteget további diagnosztikai vizsgálatokra utalják, mint például ultrahang (ha még nem történt meg), tomoszintézis, célzott megnagyobbodás vagy esetleg III. szintű vizsgálat, például MRI.

A Tomosynthesis egy háromdimenziós, nagy felbontású mammográfia, amely lehetővé teszi az emlő parenchyma „rétegekben” történő tanulmányozását, hogy lehetővé tegye a parenchyma torzulásainak részletesebb tanulmányozását még sűrű emlők esetén is, és növelje a diagnosztikai pontosságot.

A célzott mammográfiás megnagyobbítást ezzel szemben speciális lencsékkel végezzük, amelyek a vizsgálatot arra a mirigyrészre összpontosítják, ahol a diagnosztikai kétség rejlik; különösen hasznos mikromeszesedés-gyanú esetén, eloszlásuk és morfológiájuk felmérése, de a parenchyma torzulások pontosabb felmérése és annak biztosítása, hogy azok ne pusztán műtermékek legyenek a mammográfián.

Mell ultrahang

Az emlő ultrahang a mammográfiával együtt az emlőrák korai felismerésének első szintű vizsgálata.

Ez egy nem invazív teszt, amely nem igényel ionizáló sugárzást.

Fiatal kortól elvégezhető, és egyre gyakrabban kérik az orvosok mammográfiával együtt kiegészítő vizsgálatként.

Fontos, hogy a lakosság tisztában legyen azzal, hogy a mammográfia és az ultrahang egymást kiegészítő vizsgálatok, és nem helyettesítik.

Az ultrahang különösen hasznos a magas mirigyes komponensű emlők elváltozásainak kimutatására, például a sűrű, fiatalkori emlőkre.

Fájdalommentes és nincs ellenjavallata; a menstruáció után 5-10 nappal célszerű elvégezni a mell alacsonyabb érzékenysége miatt.

Ha a vizsgálat elvégzése után az orvos ezt indokoltnak tartja, egy későbbi időpontban felkérhetik a beteget, hogy kövesse nyomon: ez nem okozhat szorongást a betegben, mert az ionizáló sugárzás hiánya teljesen biztonságossá teszi ezt a műszert.

Ultrahanggal a galaktofor csatornák és így az ektázia, papillóma vagy intraduktális anyag jelenléte és a hónalj nyirokcsomói is értékelhetők.

30 éves kortól kétévente célszerű ultrahangvizsgálatot végezni; ha a családban előfordult emlőrák, a szűréseket gyakrabban kell végezni, és az időpontot a szakorvos határozza meg.

40 éves kor után az évenkénti mammográfiás vizsgálat javasolt, lehetőleg ultrahanggal kombinálva, különösen nagy emlősűrűség esetén.

E két módszer integrálása a vizsgálatot végző orvos által az emlők klinikai értékelésével kombinálva ma a leghatékonyabb eszköz az emlőrák korai felismerésében, gyakran olyan stádiumban, ahol még előnyös a konzervatív kezelés, valamint a diagnosztikai folyamat folytatásának legjobb módja.

Emiatt minden korosztály számára fontos, hogy a nők ismerjék és tisztában legyenek a rendelkezésükre álló eszközökkel és diagnosztikai lehetőségekkel.

Tű aspiráció és biopszia az emlőrák diagnosztizálásához

Ha egy csomó vagy gyanús terület jelenléte megállapítást nyer, a következő lépés a biopszia.

Ez abból áll, hogy különböző méretű tűkkel (citológiai vagy szövettani) sejtanyagot vesznek, és azt az anatómiai patológusnak benyújtják, hogy meghatározzák jóindulatú vagy rosszindulatú daganatát, valamint a lehetséges prognosztikai tényezőket.

Az elváltozás típusától függően radiológiai (sztereotaktikus) vagy ultrahangos irányítás mellett végezhető.

Az eljárás minimálisan fájdalmas, ezért nem igényel érzéstelenítő gyógyszereket, csak jeget.

Az eredményt egy emlőorvos szállítja ki, aki negatív eredmény esetén elmagyarázza a későbbi rutinvizsgálatok időpontját, és megbeszéli a kezelési lehetőségeket pozitív daganatos sejtlelet esetén, a daganat típusától függően. .

Néha előfordulhat, különösen nagyon kis elváltozások esetén, hogy a vett anyag nem megfelelő, ilyenkor új mintavételre, új vizsgálatra vagy rövid távú nyomon követésre hívják vissza.

Általában az egyetlen szövődmény a mintavétel helyén kialakuló haematoma.

Mágneses rezonancia képalkotás

Ez egy nem invazív diagnosztikai teszt, amelyet nagy mágneses mezővel (1.5 T vagy 3 T) rendelkező gépeken végeznek, és lehetővé teszi az emlőmirigyek és a nyirokcsomók tanulmányozását.

Nem használ ionizáló sugárzást, ezért kockázatmentes a beteg számára, és bármely életkorban elvégezhető.

Kapcsolódó hozzászólások

Egészségügyi kiadások Olaszországban: növekvő teher a háztartásokra

11. április 2024.

Aviary Alert: A vírus evolúciója és az emberi kockázatok között

4. április 2024.

Egy nap sárgában endometriózis ellen

28. március 2024.

Remény és innováció a hasnyálmirigyrák elleni küzdelemben

27. március 2024.

Kontrasztanyaggal vagy anélkül is elvégezhető: első esetben ismeretlen primer carcinoma szindróma vizsgálatára, amikor nyirokcsomó-áttétet találtak, de a primer daganat az első szintű vizsgálatokban nem mutatható ki; olyan már igazolt elváltozások stádiumba állítása esetén, amelyeknél többfókuszú/multicentricitás gyanúja merül fel; neoadjuváns terápia utáni hatásosság értékelésére, vagy magas genetikai kockázatú (BRCA1 vagy BRCA2 mutációjú) és jelentős családi anamnézisben szenvedő nők esetében; a másodikban a protézis implantátumok épségének értékelésére esztétikai célból vagy mastectomia után.

A pácienst hason fekvő helyzetbe fektetik az MRI heverőre, karjait végig a testén, melleit pedig a dedikált tekercseken támasztják.

A teszt körülbelül 15 percet vesz igénybe.

Fogamzóképes korú nők esetében célszerű a tesztet a menstruációs ciklusuk első napjától számított két héten belül elvégezni.

Előzetesen ki kell tölteni egy kérdőívet arról, hogy fémtárgyak lehetnek-e a szervezetben (szilánkok, protézisek, pacemakerek stb.), amelyek alkalmasságát ezután értékelik.

Fontos továbbá, hogy távolítson el minden olyan ruhát, amelyen fém alkatrészek találhatók, ékszereket, piercingeket, ruhafogókat, kontaktlencséket, szemüvegeket, kozmetikumokat és minden olyan tárgyat, amely fémből lehet.

Kontrasztanyaggal végzett vizsgálat esetén legalább négy órás koplaltatás és három hónapnál nem régebbi kreatinin teszt elvégzése szükséges.

Ezenkívül fontos, hogy ne felejtse el magával hozni a korábbi teszteket, hogy összehasonlíthassa azokat.

Minden leírt teszthez és eljáráshoz szóbeli vagy írásbeli tájékozott hozzájárulás szükséges.