Dysbiosis és hydrocolon terápia: hogyan lehet helyreállítani a bélrendszer jólétét

By Cristiano Antonino On 24. február 2023.

Diszbiózis és hidrokolon terápia: a bélrendszer és annak jóléte egyre fontosabb elismert szerepet tölt be az emberi szervezetben

Az elmúlt évek tudományos tanulmányai és az olyan fogalmak bevezetése, mint a „mikrobiota”, a „bélrendszeri dysbiosis” és a „hidrokolon-terápia” valójában azt mutatják be, hogy az egészséges bélrendszer alapvető fontosságú a test egészének fittségének megőrzéséhez.

Mi a mikrobiota

A mikrobiota a görög „mikròs=kicsi” + „bìos=élet” szavakból származik.

Valójában apró, mikroszkóp alatt látható élő szervezetek gyűjteményét jelzi, amelyek összekapcsolódnak és kölcsönhatásba lépnek egymással egy adott környezetben, amelyet elfoglalnak, és amelyek az emberi test esetében pl.

szájüregek (orr és száj);
gyomor;
bél;
bőr;
fül;
hüvely;
húgyúti;
elvisszük helyi falvakba ahol megismerkedhet az őslakosok kultúrájával; ...

Konkrétan a bél mikrobiotáról beszélve tehát a beleket benépesítő mikroorganizmusokat kell érteni, amelyeket korábban nagyon leegyszerűsítve „bélflóraként” is emlegettek.

Mikrobióta és mikrobióma

A mikrobiotát nem szabad összetéveszteni a mikrobióma kifejezéssel, amely másrészt a mikrobiota genetikai felépítésére (gén- és DNS-készletére) utal, és a teljes emberi gének körülbelül 90%-át teszi ki (amely mikrobióma gének + emberi genom).

Hogyan épül fel a bél mikrobiota

A bél mikrobióta önmagában 1,000 milliárd mikroorganizmusból áll, amelyek lényegében három alapvető kategóriába sorolhatók, úgynevezett enterotípusok.

baktériumok (bakterióta): a mikrobiota nagy részét alkotják;
gombák (mycota): például a bélben természetesen jelen lévő candida;
vírusok (virota): a mikrobióta víruskészlete minden egyedre jellemző, funkcióját azonban még teljesen fel kell tárni.

A mikrobióta összetétele populációnként és magukon az egyedekenként változik, olyan elemektől függően, mint például:

genetikai örökség;
személyes és környezeti tényezők;
diéta.

Ez is változik az életkorral.

Mire való a bél mikrobióta

Az ember és a mikrobiota kapcsolata a kölcsönös előnyökkel járó együttélés, mivel az ember ellátja a mikroorganizmusokat tápanyagokkal, miközben azok ellátják azokat a funkciókat, amelyek a gazdaszervezet jólétének fenntartásához szükségesek.

Dióhéjban azt mondhatjuk, hogy ezek a függvények

szerkezeti: a mikrobiota meghatározza az immunrendszer (70/80%-a a bélben található), a bélbolyhok (a tápanyagok és a glutén felszívódása szempontjából fontos) és a hámsejtek (a bél külső szövete) fejlődését amely többek között megakadályozza a baktériumok átjutását a vérrendszerbe, amelyen keresztül azok a szervezetben elterjednek (epiteliális gát));
metabolikus: vitaminokat, aminosavakat, rövid szénláncú zsírsavakat és enzimeket szintetizálnak. Szabályozzák a sejtproliferációt is;
védő: védenek a fertőzésekkel szemben, és elősegítik az immunrendszer aktiválódását a rendellenes sejtek, például a rákos sejtek eltávolítására.

Bél dysbiosis

A bélben található különböző „jó” (nem patogén) és „káros” (patogén) baktériumfajok közötti egyensúly fenntartása kiemelten fontos.

Normális esetben a jók dominálnak, biztosítva a bélrendszer jólétének és egyensúlyának állapotát, az úgynevezett „eubiózist”.

Ha viszont a jó bélflóra sérül, és kórokozó baktériumok veszik át a hatalmat, akkor „dysbiosisról” beszélünk.

A dysbiosis'-t számos külső és belső tényező okozza, mint pl

kiegyensúlyozatlan étrend: a feldolgozott élelmiszerekben, alkoholban, cukorban és alacsony rostban, gyümölcsben és zöldségben gazdag étrend összefügg a korai öregedéssel és a gyulladásos folyamatokkal;
stressz és egészségtelen életmód (pl. dohányzás);
ételintolerancia, bélfertőzések;
antibiotikus terápiák: az antibiotikumok megváltoztatják a mikrobiota sokféleségét, és lehetőség nyílik antibiotikum-rezisztens kórokozók létrehozására is. Emiatt csak szigorú orvosi felügyelet mellett használhatók.

A bélrendszeri dysbiosis tünetei

A bélrendszeri dysbiosis különböző mértékű elváltozásokat mutathat, és olyan tünetekkel jellemezhető, mint például:

haspuffadás
meteorizmus (puffadt has);
állandó emésztési nehézségek;
krónikus, akár váltakozó székrekedés vagy hasmenés;
a bélben égő érzés;
állandó kimerültség;
gyakori fejfájás.

Becslések szerint a gasztroenterológiai vizsgálatot végző betegek körülbelül 40-70%-a dysbiosisban szenved, amelyet gyakran összetévesztenek az irritábilis bél szindrómával (IBS).

A bél dysbiosisának kockázata

A helytelen és hosszan tartó dysbiosis a vastagbél mikrogyulladásos állapotához vezet, a nyálkahártya-gát lebomlásával és a bélrendszer fokozott permeabilitásával ("szivárgó bél szindróma").

Ennek eredményeként a bélből idegen és mérgező anyagok (gombák, baktériumok, makromolekulák, allergén anyagok stb.) kerülnek a véráramba, amelyek tovább támadnak, gyulladásos citokinek vagy „kóros” antitestek, más szervek termelésével. /berendezések rendszerszinten.

Fennáll tehát a patológiák és problémák kialakulásának vagy előrehaladásának veszélye, mint pl

helyi gyomor-bélrendszeri betegségek (krónikus vastagbélgyulladás, Crohn-betegség, fekélyes vastagbélgyulladás stb.)
autoimmun és/vagy reumás betegségek
a húgyúti rendszer betegségei (prosztatagyulladás, cystitis, hüvelygyulladás stb.)
bőrgyógyászati betegségek (dermatitis, allergia, ekcéma stb.)
a szív- és érrendszer betegségei
allergia és/vagy intolerancia;
anyagcsere-betegségek;
coeliakia;
elhízottság;
onkológiai betegségek;

Tanulmányok folynak a mikrobiota és az autizmus közötti lehetséges kapcsolat elemzéséről, valamint a neurológiai és neurodegeneratív betegségek, például az Alzheimer-kór kialakulásáról.

Tartós, általános tünetekkel járó gyomor-bélrendszeri tünetek fennállása esetén mindig tanácsos felkeresni a gasztroenterológust.

A gasztroenterológiai vizsgálat több lépésben történik

általános áttekintés, amelynek célja a beteg életmódjának és kórtörténetének felvázolása;
kérelmet első szintű tesztekre;
a mikrobiota és a hidrokolon terápiás ülések tanulmányozása.

Mindez egy terápiás programon belül, amelynek célja az eubiózis helyreállítása.

Hydrocolon terápia: mikor van rá szükség és hogyan működik

A hidrokolonterápia vagy a „vízzel végzett vastagbélterápia” egy olyan gyakorlat, amelyet kezdetleges formában az ókori Egyiptomban ismertek.

Manapság ez a vastagbél vizes öntözéssel történő mosásából áll, hasonló (bár enyhébb) eljárással, mint a Dr. Cosentino által 2010-ben bevezetett vastagbélmosás a vastagbéltükrözés előkészítéseként.

A Hydrocolon terápia tisztítja és méregteleníti a beleket, ezért nagyon hasznos a hagyományos terápiák támogató kezelése gyomor-bélrendszeri tünetek (székrekedés, krónikus hasmenés, meteorizmus, hasi puffadás, bélégés stb.) vagy gyakran összefüggő extra-emésztési kórképek esetén. bélműködési zavarok, például urogenitális traktus rendellenességei (candidiasis; hüvelygyulladás; cystitis; prosztatagyulladás stb.) vagy bőrbetegségek (pl. bőrbetegségek (pl. hüvelygyulladás, hólyaggyulladás, prosztatagyulladás stb.)) vagy bőrbetegségek (akne); dermatitis, ekcéma stb.).

Hogyan történik

Kapcsolódó hozzászólások

Egészségügyi kiadások Olaszországban: növekvő teher a háztartásokra

11. április 2024.

Aviary Alert: A vírus evolúciója és az emberi kockázatok között

4. április 2024.

Egy nap sárgában endometriózis ellen

28. március 2024.

Remény és innováció a hasnyálmirigyrák elleni küzdelemben

27. március 2024.

A beteget a bal oldalára fektetik, miközben a kezelő a végbélbe helyezve egy kis kanült óvatosan mozgat, amelyből állandó hőmérsékletű és nyomású langyos víz folyik ki, amely gyengéd kézi masszázzsal együtt megtisztítja a vastagbelet. méreganyagoktól és székletanyagtól.

A hulladéktermék a szennyezett vízzel együtt egy második zárt rendszerű csatornába távozik.

Az eljárást általában 30-40 perces ciklusokban hajtják végre, általában nyugtatás nélkül, mivel a hydrocolon terápia általában nem okoz kellemetlenséget, hanem annak befejeztével a beteg könnyedségérzését és jólétét fejezi ki. lény.