Az elektromiográfia az idegek és az izmok működőképességének felmérésére szolgáló vizsgálat, amely hasznos a különböző neuromuscularis patológiák és a perifériás idegek kompressziójának diagnosztizálásában és értékelésében.

Erő vagy érzékenység hiánya az ujjakban és a lábujjakban, fájdalom és bizsergő érzés, amelyeket nehéz megmagyarázni: mindezekben az esetekben értékes segítséget nyújt az elektromiográfia, az instrumentális neurofiziológiai vizsgálat, amely pótolhatatlan szerepet játszik a neuromuscularis betegségek vizsgálatában.

Lehetővé teszi számunkra, hogy felmérjük az izmok és az idegek működőképességét, feltárva a szenvedés körülményeinek jelenlétét, mint például a carpalis alagút szindrómában, amely nagyon gyakori azok között, akik manuális tevékenységet végeznek, például varrónők vagy háziasszonyok, zenészek vagy építőmunkások.

Mi az elektromiográfia (EMG)?

A vizsgálat két részből áll: az elektroneurográfiából és a megfelelő elektromiográfiából.

Az elektroneurográfia egy nem invazív vizsgálat, amelyet egy orvos vagy egy neurofiziopatológiai szakember végez, és amelyben a rögzítő elektródákat a személy bőrére helyezték, az elektromos stimulációt az idegek mentén hajtják végre, olyan válaszokat idézve elő, amelyek lehetővé teszik pl. , a vizsgálandó motoros és érzékeny idegrostok vezetési sebességét.

Kizárólag az orvos végzi, aki eldobható tűelektródák segítségével értékeli az izomban keletkező elektromos aktivitást mind nyugalomban, mind az izomösszehúzódás során.

Milyen esetekben ajánlott az elektromiográfia?

Az elektromiográfiai technikák hasznosak az ideg -izom patológiák vizsgálatában, beleértve:

• felső és alsó végtagok
• fej;
• nyak;
• törzs;
• uro-genitális régió (pl. inkontinencia, merevedési zavarok, krónikus kismedencei fájdalom).

A leggyakrabban kért patológiák minden bizonnyal a perifériás idegek kompressziói, például a carpalis alagút szindróma, valamint a lumbosciatica (hátfájás) vagy a cervicobrachialgia (nyaki fájdalom) minden formája, különböző eredetűek (az arthrosisból, intervertebrális lemezproblémákhoz és poszttraumatikus, mint az „ostorcsapás”).

Az elektromiográfia másik fontos indikációját a perifériás neuropátiák, a perifériás idegek funkcionalitásának megváltozása okozza, amelyek motoros nehézségeket és/vagy érzékszervi rendellenességeket okoznak, amelyek összefüggésben lehetnek a cukorbetegséggel, az alkoholizmussal, a kemoterápiával kezelt daganatokkal, a foglalkozási expozícióval.

Kevésbé gyakori, de ugyanolyan fontos diagnosztikai szerepe van a poliradikulonevritis akut formájában, amelyet Guillain-Barré-szindrómának neveznek; örökletes és degeneratív ideg-izom betegségekben, például myopathiákban és amiotrófiás laterális szklerózisban; idegátviteli betegségekben, mint például a myasthenia gravis, olyan állapot, amelyben minden önkéntes izom gyengül és gyorsan elfárad; és az idegtörzsek traumás elváltozásaiban (ami a váll diszlokációjában vagy csonttörésben fordulhat elő).

Hogyan készüljünk fel a vizsgára?

Eltekintve attól, hogy a vizsgálat előtt el kell kerülni a kozmetikai termékek bőrre való felhordását, nem igényel különleges előkészítést; általában mellékhatásoktól mentes, és szubjektív, átmeneti kényelmetlenséget vagy fájdalmat okozhat.

Olvassa el még:

Szívelégtelenség: okok, tünetek, vizsgálatok a diagnózishoz és a kezeléshez

Fibromialgia: A diagnózis fontossága

Pap -teszt vagy Pap -kenet: mi ez és mikor kell megtenni

Forrás:

GSD