Hogyan lehet felismerni az aktinikus keratosist

Vörös vagy fehéres foltok, amelyek hajlamosak hámlásra és viszketést okoznak? Aktinikus keratosis lehet

Ez az atipikus, azaz nem normális keratinociták elszaporodása a bőr állandóan UV-sugárzásnak kitett területen (nap, naplámpák), ami krónikus bőrkárosodáshoz vezet.

Az aktinikus keratózisokat hagyományosan a rákmegelőző elváltozások közé sorolták, bár manapság in situ daganatoknak tekintik

Az elmúlt években a bőrgyógyászati ​​megelőzés egyre nagyobb szerepet kapott.

A melanoma a fő célpont, de nem ez az egyetlen bőrrák, amelytől kell tartani.

A lakosság körében a leggyakoribb bőrdaganatok a nem melanómás bőrrákok.

Ezek olyan bőrrákok, amelyek nem szorosan összefüggenek a melanint termelő sejtek (melanociták) degenerációjával, hanem a keratinocitákéval, amelyek messze a legelterjedtebb sejtjei epidermiszünkben.

Hogyan néz ki az aktinikus keratosis

Az aktinikus keratózisok vörös (eritémás), fehér vagy sárgás foltok formájában jelentkeznek, gyakran száraz és pelyhes felülettel.

Néha vöröses-barnás foltokként jelenhetnek meg, amíg valódi sárgásfehér vagy sötét kéreg nem lesz.

Érdes felületük miatt gyakran könnyebben érezni, mint látni.

Ahol aktinikus keratózisok képződnek

Az aktinikus keratózisok jellemzően a fénynek kitett, vagyis a napfénynek leginkább kitett területeken fordulnak elő: arc, fej, nyak, kézháton.

Aktinikus keratózisok: kockázati tényezők

Egyrészt a kockázati tényezőket képviselhetik az egyén jellemzői, mint az előrehaladott életkor, a világos bőr, a genetikai jellemzők, a gyógyszeres immunszuppresszió és mások.

Másrészt olyan exogén tényezők jelenléte, mint a folyamatos és halmozott UV-sugárzás, valamint a mérgező anyagok, például az arzén és a kátrány.

A tünetek

A legtöbb esetben az aktinikus keratózisok tünetmentesek, bár egyes betegek olyan tünetekről számolnak be, mint az égés, fájdalom, viszketés és ritkán vérzés.

Mint már említettük, elsősorban a napfénynek leginkább kitett területeken jelennek meg: fej, arc, fül, orr, ajkak, nyak, dekoltázs, alkar, kézháton stb.

Mi a teendő aktinikus keratosis gyanúja esetén

Első lépésként bőrgyógyászati ​​kivizsgáláson kell átesni a pontos diagnózis felállítása és az egyes esetekre legmegfelelőbb terápia felállítása érdekében.

Kezelés

Különféle terápiás megközelítések léteznek, amelyeket esetről esetre kell értékelni. Az aktinikus keratózisok a következő módszerekkel kezelhetők:

  • a sérülések közvetlen terápiája, például krioterápia folyékony nitrogénnel;
  • lézeres terápia
  • műtét.

Egyes esetekben célszerű a keratózisok kialakulásával veszélyeztetett teljes területet (törlési terület) kezelni, hogy elkerüljük a patológia nagyobb területen történő előrehaladását.

Ez utóbbi esetben speciális farmakológiai kezelések és/vagy fotodinamikus terápia (PDT) alkalmazható.

Hogyan lehet megelőzni az aktinikus keratosist

Az aktinikus keratózisok megelőzésének legjobb módja az

  • kerülje a napsugárzást a legmelegebb órákban, különösen bizonyos szélességi fokokon;
  • használjon nagyon magas védőfaktorú védőruházatot és napkrémet. Jelenleg vannak a piacon olyan fotoprotektorok, amelyeket kifejezetten az aktinikus keratózisok kialakulásának megelőzésére fejlesztettek ki;
  • antioxidánsokban gazdag étrend fogyasztása;
  • speciális étrend-kiegészítők használata a nap által okozott károk megelőzése érdekében.

Az aktinikus keratosis veszélyes?

Szerencsére az aktinikus keratosis „lokálisan rosszindulatúnak” tekinthető elváltozás, azaz csak azon a területen képes károsodást okozni, ahol előfordul.

Ha azonban nem kezelik megfelelően, laphámsejtes karcinómákat okozhat, amelyek invazívvá válhatnak, és különösen az arc és a fej területén behatolhatnak a csontszövetbe az alatta lévő szövetekbe.

Ritkán a laphámsejtes karcinómák áttétet képezhetnek, ami több szervi inváziót és lehetséges halált eredményezhet.

E tények fényében egyértelmű, hogy a megelőző megközelítés kiemelten fontos az aktinikus keratózisok degenerációjának elkerülése érdekében, ami megakadályozza, hogy teljesen kifejlődött bőrrákokká fejlődjenek.

Olvassa el még:

Emergency Live Még több…Élő: Töltse le újságja új ingyenes alkalmazását IOS és Android rendszerre

Ritka betegségek, az EMA javasolja a Mepolizumab indikációjának kiterjesztését EGPA, ritka autoimmun gyulladásos rendellenesség ellen

Ritka betegségek, Ebstein -anomália: ritka veleszületett szívbetegség

Autoimmun betegségek: Homok a Sjögren-szindróma szemében

Forrás:

GSD

Akár ez is tetszhet