Leukémia, áttekintés
A leukémia egy vérrák, amely az azt alkotó sejtek ellenőrizetlen szaporodásából ered
Gyakran érinti az őssejteket, azaz az éretlen sejteket, amelyek differenciálódásuk révén fehérvérsejteket, vörösvérsejteket és vérlemezkéket termelnek.
A vér őssejtek a lapos csontok (medence, koponya, szegycsont, bordák, csigolyák és lapockák) és hosszú csontok (comb- és felkarcsont) csontvelőjében találhatók.
Az őssejtek két különböző közös progenitorra tudnak differenciálódni: mieloid vagy limfoid
Fiziológiailag mieloid vonalú sejtek hoznak létre fehérvérsejtek (kivéve limfociták), vörösvértestek és vérlemezkék, míg a limfoid eredetű sejtek limfocitákká alakulnak át.
Egyes esetekben előfordulhat, hogy egy őssejt korábban megszakítja az érési folyamatot, és ellenőrizhetetlenül szaporodni kezd.
Amikor ez megtörténik, az eredeti sejt másolatai behatolnak a vérbe, a nyirokcsomókba, a lépbe és a májba, ami leukémiát okoz.
Leukémia: mi ez?
A leukémia olyan daganat (neoplazma), amely a vérsejteket érinti, és hatással van a szervezet vérképző szöveteire, különösen a csontvelőre és a nyirokrendszerre.
A leukémia kifejezés két görög szó egyesítéséből származik: „leukos”, ami „fehér” és „aima”, ami „vér”.
A „fehér vér” a leukémiák többségének azon jellemzőit jelöli, amelyek a leukociták (fehérvérsejtek) elváltozását okozzák.
Az érintett sejtek típusától és a klinikai jellemzőktől függően a leukémiák mieloid, limfoid, akut vagy krónikus leukémiákra oszthatók.
A helyes terápia felállításához és a prognózis megállapításához elengedhetetlen a leukémia kiinduló sejtjének pontos azonosítása.
Leukémia: osztályozás és típusok
A leukémiának különféle típusai vannak, amelyek a daganatos folyamatban részt vevő sejtek típusa szerint osztályozhatók, de a betegség lefolyása, a tünetek és a leukémiás sejtek által elért érés szerint is.
Ha figyelembe vesszük a klinikai tendenciát, az általában súlyos prognózisú és gyors lefolyású akut leukémiára, valamint a krónikus leukémiára, amely progresszív és lassú, gyógyszeres kezeléssel kontrollálható.
Egy másik különbséget tehetünk, ha figyelembe vesszük azokat a sejteket, amelyekből a daganat származik.
Amikor a betegség a limfocitákra vagy a limfoid vonal sejtjeit érinti, limfoid vagy limfatikus leukémiának nevezik.
Ha a rosszindulatú mutáció vörösvértesteket, más leukocitákat vagy vérlemezkéket foglal magában, akkor mieloid leukémia jelenlétében.
Ezért a leukémiának négy fő típusa van: akut limfocitás (vagy limfoblaszt), akut myeloid, krónikus limfocitás és krónikus mieloid.
Akut leukémia
Az akut leukémia olyan betegség, amely gyorsan fejlődik, és a tünetek korán jelentkeznek.
Az éretlen sejtek felhalmozódnak a perifériás vérben és a csontvelőben.
Ez utóbbi már nem képes a többi leukocitát, vérlemezkéket és eritrocitákat termelni.
Az akut leukémiás betegek véreznek, érzékenyek a fertőzésekre, vérszegénység és szervi beszűrődés alakul ki.
Az akut leukémia lehet mieloid vagy limfoblasztos.
Akut mieloid leukémia (vagy AML): A leukémiás sejtek mieloid sejtvonalakból származnak, és a csontvelőben terjeszkednek, ami megváltoztatja a normál vérképző sejtek proliferációját. Ennek eredményeként a vörösvértestek (vérszegénység), a granulociták (neutropenia) és a vérlemezkék (trombocitopénia) termelése csökken. A robbanások behatolnak a perifériás vérbe, és elérik a szerveket.
Akut limfoid leukémia (vagy limfoblasztos – ALL): nagy agresszivitással járó klonális daganatos betegség jellemzi, amely a nyirokcsomókban, a csontvelőben és a csecsemőmirigyben lévő limfopoetikus prekurzorokból ered. Limfoblasztról akkor beszélünk, ha az érintett sejt rosszul differenciált. Az akut limfoblaszt leukémiák 80%-a a B-lánc proliferációja, 20%-a a T-lánc prekurzorainak érintettségéből származik.
Krónikus leukémia
A krónikus leukémia lassú és viszonylag stabil lefolyású az idő múlásával, ellentétben az akut formájával.
A patológiát az érett és részben még működőképes sejtek progresszív felhalmozódása jellemzi a perifériás vérben és a csontvelőben.
A krónikus formákban a proliferáció sokkal kevésbé gyors, de idővel agresszívebbé válik, ami a neoplasztikus klónok fokozatos növekedéséhez vezet a véráramban és a tünetek súlyosbodásához.
A krónikus leukémiás betegek többsége tünetmentes, más esetekben a betegség lázzal, fogyással, gyakori fertőzésekkel, általános rossz közérzettel, trombózissal, lymphadenopathiával és trombózissal jár.
A krónikus leukémia lehet mieloid vagy limfoblasztos
Krónikus mieloid leukémia (CML): a pluripotens őssejt átalakulásából ered, amely azonban továbbra is képes differenciálódni. A krónikus mieloid leukémiát az érett granulocita sejtek proliferációja és felhalmozódása jellemzi a csontvelő területén. A rendellenesség általában lassan, évek vagy hónapok alatt alakul ki és halad előre. Ez a leukémia legritkább típusa, és leginkább a felnőtteket érinti.
Krónikus limfocitás leukémia (vagy CLL): Ez a kis limfociták (B) monoklonális proliferációja, amelyek a csontvelőben, a perifériás vérben, a lépben és a májban keringenek. A leukémia ezen formája a legmagasabb előfordulási arány a nyugati országokban, és főként az 50 év felettieket érinti.
Leukémia: tünetek
A leukémia tünetei a típushoz kapcsolódnak.
A krónikus leukémiának például gyakran nincsenek tünetei, különösen a korai stádiumban, mivel a leukémiás sejtek korlátozott mértékben interferálnak más sejtekkel.
Akut leukémiában viszont a tünetek korán kezdődnek és gyorsan romlanak.
A leukémia sejtek elhelyezkedésétől függően különböző tünetek jelentkezhetnek.
Például fejfájás, fáradtság, éjszakai izzadás, láz, fáradtság, ízületi és csontfájdalmak, sápadtság, fogyás, megnagyobbodott nyirokcsomók vagy lép, vérzési hajlam és fertőzések kialakulása.
Egyes esetekben a leukémiás sejtek elérhetik az idegrendszert vagy olyan szerveket, mint a gyomor, a tüdő, a vese és a belek, ami az érintett szervek működési zavarait okozza.
Leukémia: okok és megelőzés
A leukémia okait még ma is tanulmányozzák, és nem azonosították biztosan.
Emiatt nem lehet érvényes prevenciós stratégiákat megjelölni.
Hogyan diagnosztizálják a leukémiát?
Az orvosi vizsgálat során értékelik a máj, a lép vagy a nyirokcsomók méretének növekedését, valamint az arra utaló jeleket, mint a sápadtság vagy a vérzés.
Hasznos információk származhatnak a vérvizsgálatokból, különösen a vérképből, valamint a máj- és vesefunkció mutatóiból.
A leukémia legfontosabb jelei közé tartozik valójában a vörösvértestek, fehérvérsejtek és vérlemezkék számának a normához képest megváltozott száma.
Általában a vérmintavétel mellett „kenetet” is végeznek, amely lehetővé teszi a sejtek mikroszkóp alatti megfigyelését
Ez a teszt nagyon hasznos a betegség diagnosztizálásában, mivel a rákos sejtek megjelenése eltér a normáltól.
A teljes diagnózishoz csontbiopszia és általában lumbálpunkció is szükséges.
A csontbiopszia magában foglalja a csontvelő felvételét, amelyet mikroszkóp alatt elemeznek a leukémiás sejtek jelenlétének értékelésére.
A gerincpunkciót a cerebrospinális folyadék elszívása jellemzi, amely az agy körüli terekben és gerinc- zsinór.
A leszívás egy tűvel történik, amelyet két ágyéki csigolya közé szúrnak.
Így értékelhető, hogy a betegség elérte-e az idegrendszert.
Ezen ellenőrzések mellett tanácsos ultrahangot, CT-t és radiográfiát végezni a patológia esetleges szervi érintettségének értékelésére.
Leukémia: kezelés és terápiák
A leukémia kezelése a betegség stádiumától és attól függ, hogy krónikus vagy akut.
A beteg életkora és a diagnózis felállításának pillanata is befolyásolja a kezelés lehetőségét.
A leukémia kezelése különböző terápiák kombinációját alkalmazza.
A legtöbb esetben a kemoterápiát egy vagy több gyógyszer intravénás vagy szájon át történő beadásával alkalmazzák.
A legmodernebb terápiák közé tartoznak azok, amelyek a páciens immunrendszerét a leukémiasejtek felismerésére és elpusztítására serkentik.
Más megközelítések közé tartozik az interferon alkalmazása, amely lassítja a rákos sejtek szaporodását, és újabban a rákos sejteket célzó monoklonális antitestek alkalmazása, amelyek elősegítik azok immunrendszer általi elpusztítását.
Hatékony gyógymódot jelent a vérképző őssejtek átültetése, amely lehetővé teszi, hogy a nagy dózisú sugár- vagy kemoterápiával eliminált beteg sejteket kompatibilis donortól származó egészséges sejtekkel helyettesítsék.
Általában a donor családtag, de lehet idegen is.
Ez a megközelítés bizonyos esetekben lehetővé teszi a patológia végleges gyógyítását, különösen a fiatalabb betegeknél és azoknál, akik már nem reagálnak más kezelésekre.
Leukémia: a betegség evolúciója
A leukémia stádiuma különböző tényezőkhöz kapcsolódik, és a betegség minden formáját meghatározott kritériumok és paraméterek alapján osztályozzák.
Egyes leukémiák nem agresszív evolúcióval rendelkeznek, mások viszont nagyon nyilvánvaló és korán rokkant tüneteket mutatnak.
Olvassa el még
Emergency Live Még több…Élő: Töltse le újságja új ingyenes alkalmazását IOS és Android rendszerre
Leukémia: tünetek, okok és kezelés
Mi az akut limfocitás leukémia?
Leukémia: típusai, tünetei és leginnovatívabb kezelési módjai
Limfóma: 10 vészharang, amelyet nem szabad alábecsülni
Non-Hodgkin limfóma: egy heterogén daganatcsoport tünetei, diagnózisa és kezelése
CAR-T: A limfómák innovatív terápiája
Akut limfoblasztikus leukémia: hosszú távú eredmények gyermekkorban, minden túlélő esetében
Színváltozások a vizeletben: mikor forduljon orvoshoz
Miért vannak leukociták a vizeletemben?
Akut limfocitás leukémia: mi ez?
A hererák és a megelőzés: az önvizsgálat fontossága
Hólyagrák: tünetek és kockázati tényezők
Mellrák: Minden, amit tudnod kell
Rectosigmoidoszkópia és kolonoszkópia: mik ezek és mikor végzik el
Csontszcintigráfia: Hogyan történik
Fúziós prosztata biopszia: Hogyan történik a vizsgálat
CT (számítógépes axiális tomográfia): mire használható
Mi az EKG és mikor kell elektrokardiogramot csinálni?
Pozitronemissziós tomográfia (PET): mi ez, hogyan működik és mire használható
Egyfoton emissziós számítógépes tomográfia (SPECT): mi ez és mikor kell elvégezni
Műszeres vizsgálatok: Mi a Color Doppler Echocardiogram?
Koronarográfia, mi ez a vizsgálat?
CT, MRI és PET vizsgálatok: mire valók?
MRI, a szív mágneses rezonancia képalkotása: mi ez és miért fontos?
Urethrocisztoszkópia: mi ez és hogyan történik a transzuretrális cisztoszkópia
Mi a szupra-aorta törzsek (carotisok) Echocolordopplerje?
Sebészet: neuronavigáció és az agyműködés monitorozása
Robotsebészet: előnyök és kockázatok
Refraktív sebészet: mire való, hogyan kell végrehajtani és mit kell tenni?
Miokardiális szcintigráfia, a szívkoszorúerek és a szívizom egészségét leíró vizsgálat
Anorectalis manometria: mire használják, és hogyan kell elvégezni a tesztet