Rotátor mandzsetta sérülés: mit jelent ez?

A forgó mandzsetta négy izomból álló készlet, amelyek segítik a váll mozgatását és az ízület stabilitását

Mivel gyakori stressznek van kitéve, a rotátor mandzsetta szakadása meglehetősen gyakori állapot, különösen az idősebb betegeknél; oka lehet traumatikus események, például helytelen mozgás vagy erős behatás, valamint krónikus vagy kóros eredetű degeneratív folyamatok.

Kezelése esettől, a beteg életkorától és az elváltozás okaitól függően konzervatív, gyógyszeres kezeléssel kombinált terápiát foglalhat magában, vagy a probléma megoldásához szükség lehet artroszkópos műtéttel történő sebészeti beavatkozásra.

Mi a forgó mandzsetta és mire való?

A váll anatómiája

A váll a törzs testrésze, amely oldalsó-felső pozícióban helyezkedik el, amely lehetővé teszi a gesztusok széles választékát.

Három fontos csont találkozási pontja: a kulcscsont, a lapocka és a felkarcsont.

Az emberi test egyik legösszetettebb területe, mivel 5 ízületből áll, amelyek mindegyikét különböző izomkötegek támogatják, amelyek hozzájárulnak a mozgásához.

Az öt vállízület a következő:

  • glenohumeralis vagy scapulohumeralis ízület
  • Acromioclavicularis ízület
  • sternoclavian ízület
  • Lapocka-mellkas ízület
  • Delta alatti ízület

Összességében a váll 26 izomzattal van ellátva, ami az egész test legmozgékonyabb ízületét jelenti: ez egyrészt lehetővé teszi bonyolultabb mozgások végrehajtását, másrészt bizonyos instabilitást okoz a testben. területen, ami hosszú távon zavarokat okozhat.

Éppen ezért a vállízületeket számos anatómiai szerkezet védi, amelyek stabilizálják a működésüket, amelyek között a rotátor mandzsetta alapvető szerepet játszik.

A forgó mandzsetta

A rotátor mandzsetta egy izom-ín komplexum, melynek összehúzódása révén a váll anatómiai ülésében marad, megakadályozva a diszlokációt, vagyis azt a jelenséget, amely a humerus fej kiszabadulásával jár a glenoid üregből; elnevezése annak a ténynek köszönhető, hogy a készüléket alkotó inak meglehetősen nagyok, és egy folytonos lamellát alkotnak, amely a felkarcsont felső részét veszi körül, mint egy igazi védőkupak.

A rotátor mandzsettát alkotó izmok az

  • Supraspinatus vagy supraspinatus izom
  • Infraspinatus vagy infraspinatus izom
  • Lapocka alatti izom
  • Kicsi kerek

Idővel azonban az állandó terhelés és a folyamatos igénybevétel miatt a rotátor mandzsetta összetett berendezése olyan rendellenességeken és degeneratív folyamatokon mehet keresztül, amelyek veszélyeztetik a működését.

Amikor a rotátor mandzsetta szakadásáról beszélünk, akkor inkább ín jellegű sérülésekről beszélünk: ezek lehetnek egyszerű helyi gyulladások, vagy valódi, műtétet igénylő repedések.

Melyek a rotátor mandzsetta szakadásának okai?

Mint már említettük, a váll az emberi test egyik legösszetettebb területe, amely számos izmának és fontos ízületének köszönhetően számos tevékenység elvégzését teszi lehetővé.

Pontosan az állandó funkcionális terhelés és a folyamatos igénybevétel miatt a vállak számos olyan problémának lehetnek kitéve, amelyek károsíthatják a megfelelő működésüket: a csonttörések, elmozdulások és a rotátor mandzsetta sérülései a leggyakoribb vállbetegségek közé tartoznak.

Pontosabban, a rotátor mandzsetta szakadása az ínszövet szakadását jelzi a csontfelszín széthúzásával.

Okozhatja traumatikus események, például túlzott terhelés, erős ütés vagy mozgászavar, vagy gyakrabban olyan degeneratív folyamatok, amelyek a védő ínszövet elvékonyodását határozzák meg; a mandzsetta sérülésének esélye ezért exponenciálisan nő az életkor előrehaladtával: sőt, az életkor előrehaladtával már kisebb traumák vagy megerőltetések is okozhatnak rotátormandzsetta sérülést.

A sérülés típusai

A mandzsettaszakadásról beszámoló betegek többségénél a károsodás a supraspinatus izom inait érinti: ez elsősorban annak tudható be, hogy az a felkarcsont feje és a lapocka csontos szerkezete, a acromion között helyezkedik el. , amelyek között gyakran összenyomható; emellett kritikus szakaszt is képvisel, amelyet kevés véredény lát el, ami nagyobb törékenységet okoz.

A supraspinatus ín zúzódásának jelenségét sub-acromialis impingementnek vagy impingementnek nevezik.

Az infraspinatus, subscapularis és teres minor izmok ritkábban vannak kitéve sérüléseknek.

Ha kettőnél több ín érintett, azt masszív szakadásnak nevezik.

A szakadás lehet részleges, amelyben az inak kopottak és egyenetlenek, vagy kiterjedhet a teljes vastagságra, és az ín teljes szakadásához vezethet.

Kockázati tényezők

A rotátor mandzsetta szakadása meglehetősen gyakori esemény a sportolók körében: az inak ismétlődő igénybevétele ugyanis túlzott megvastagodáshoz vezethet, ami tovább csökkenti a szubakromiális teret.

Még az ülő életmódból vagy az elrontott pozíciót kiváltó munkavégzésből adódó testtartási hibák is túlzott feszültségnek tehetik ki a forgó mandzsettát.

Végül, az időseknél az impingement szindróma meglehetősen gyakori az ínszerkezetek gyengülése és részleges meszesedése miatt, amely az osteophytáknak nevezett csontsarkokhoz kapcsolódik.

Mi a tünetek?

A rotátor mandzsetta szakadásának fő tünete a fájdalom, különösen, ha a sérülés traumatikus eredetű.

A fájdalom elsősorban a váll elülső részén található, de kisugározhat az egész karba, különösen mozgás vagy súlyemelés közben.

Ha az elváltozást krónikus állapot okozza, a fájdalom időszakos és változó intenzitású lehet, amelyet többé-kevésbé markáns motoros nehézségek kísérnek.

A páciens roppanásokat és ízületi blokkolásokat is tapasztalhat, amikor a kar bizonyos pozíciókat vesz fel, különösen éjszakai pihenéskor.

Bár eleinte a tünetek elviselhetőnek tűnhetnek, idővel, ha az állapotot nem kezelik megfelelően, a váll fájdalma és gyengesége ronthatja a normál napi tevékenységek és a munkavégzést.

Diagnózis

A rotátor mandzsetta szakadásának azonosításához a páciensnek konzultálnia kell egy ortopéd szakorvossal, aki fizikális vizsgálatot végez, hogy értékelje a váll mozgását és erejét különböző irányokban; Ezek a speciális diagnosztikai tesztek a váll ízületi mozgását, a különböző inak által kifejtett erőt és a manőverek során fellépő fájdalom esetleges jelenlétét mérik.

Ha a vizit során a mandzsetta elváltozására utaló jelek jelentkeznek, az orvos további műszeres vizsgálatokat írhat elő: az ultrahang és a mágneses rezonancia hasznos információkkal szolgálhat a szakadás helyéről, az elváltozás típusáról és kiterjedéséről, és nélkülözhetetlen esettől függően a legmegfelelőbb terápiás megközelítés értékelése.

Továbbá totális szakadások esetén a mágneses rezonancia képalkotás elengedhetetlen az izomsorvadás állapotának és a megrepedt ín visszahúzódási fokának értékeléséhez, vagyis hogy mennyire távolodott el a csonttal való behelyezési ponttól.

Gondozás és kezelés

A rotátor mandzsetta szakadásának legmegfelelőbb kezelése a beteg életkorától, az elszenvedett sérülés típusától és mértékétől, illetve a tünetek súlyosságától függően változhat.

Részleges elváltozások esetén a legtöbb betegnél konzervatív terápia választható, amely pihenőidőből áll, a mozgásfunkciók helyreállítását szolgáló fizioterápiás tanfolyammal kombinálva; a fájdalom csillapítására és a gyulladás leküzdésére az orvos célzott gyógyszeres terápiát is előírhat.

Még az idős betegek nem súlyos, teljes vastagságú elváltozásai esetén is alkalmazható ez a megközelítés.

A legtöbb esetben valójában degeneratív elváltozásokról van szó, amelyek tünetei krónikus jellegűek: ezekben az esetekben a rendellenesség időszakosan akutabb, felváltva a visszafogottabb fájdalom időszakaival; a gyógyszeres terápiának és a rehabilitációs kezeléseknek köszönhetően jelentősen enyhíthetők a tünetek, és helyreállítható a váll jó funkcionalitása.

Ezzel szemben, ha az elváltozás egy még fiatal beteget érint, különösen, ha még munkaképes korú, vagy ha az elváltozás nem részesül konzervatív kezelésben, akkor tanácsos artroszkópos műtéthez folyamodni: ez egy mikroinvazív eljárás, amelynek lényege: kis bemetszések a váll elülső és oldalsó részén, hogy az inat visszahelyezzék az eredeti helyére kis horgonyokon keresztül, amelyeket a csontvégbe ültetnek be.

Ahhoz, hogy a műtét lehetséges legyen, az ínnek továbbra is jó állapotban kell lennie és kellően rugalmasnak kell lennie.

Általában nappali sebészetben végzik, átlagos időtartama 60-90 perc.

A műtét végén általában külső ortopéd merevítőt alkalmaznak a helyes felépülés elősegítése érdekében.

A legsúlyosabb esetekben, illetve a visszaesésre hajlamos esetekben lehetőség van a vállízület részleges vagy teljes pótlására protézissel.

Olvassa el még

Emergency Live Még több…Élő: Töltse le újságja új ingyenes alkalmazását IOS és Android rendszerre

Diszlokációk: Mik ezek?

Ínsérülések: mik ezek és miért fordulnak elő

Könyök diszlokáció: Különböző fokok értékelése, betegkezelés és megelőzés

Rotátormandzsetta sérülései: új, minimálisan invazív terápiák

Térdszalag-szakadás: tünetek és okok

Mi az a csípődiszplázia?

MOP csípőimplantátum: mi ez, és mik a fém előnyei a polietilénen

Csípőfájdalom: okok, tünetek, diagnózis, szövődmények és kezelés

Csípőízületi osteoarthritis: Mi a Coxarthrosis

Miért jön, és hogyan lehet csípőfájdalmat enyhíteni

Csípőízületi gyulladás fiatalkorban: A coxofemoralis ízület porcdegenerációja

Fájdalom vizualizálása: Az ostorcsapás okozta sérülések láthatóvá váltak az új szkennelési módszerrel

Whiplash: okok és tünetek

Coxalgia: mi ez, és mi a műtét a csípőfájdalmak megszüntetésére?

Lumbago: Mi ez és hogyan kell kezelni

Lumbálpunkció: mi az az LP?

Általános vagy helyi A.? Fedezze fel a különböző típusokat

Intubáció A. alatt: Hogyan működik?

Hogyan működik a helyi érzéstelenítés?

Alapvetőek az aneszteziológusok a légi mentőgyógyászatban?

Epidurális fájdalomcsillapítás műtét után

Lumbális punkció: mi az a gerinccsap?

Lumbálpunkció (gerincérintkezés): miből áll, mire használható

Mi az ágyéki szűkület és hogyan kell kezelni

Az ágyéki gerincszűkület: meghatározás, okok, tünetek, diagnózis és kezelés

Munkával összefüggő mozgásszervi megbetegedések: Mindannyiunk érintett lehet

Térdízületi arthrosis: A gonarthrosis áttekintése

Varus Knee: Mi ez és hogyan kezelik?

Patellaris chondropathia: a jumper térd meghatározása, tünetei, okai, diagnózisa és kezelése

Ugráló térd: A patelláris tendinopathia tünetei, diagnózisa és kezelése

A patella chondropathia tünetei és okai

Egyrekeszes protézis: A válasz a gonartrózisra

Elülső keresztszalag sérülés: tünetek, diagnózis és kezelés

Szalagsérülések: tünetek, diagnózis és kezelés

Térdízületi arthrosis (gonarthrosis): a „testre szabott” protézisek különféle típusai

Patella luxáció: okok, tünetek, diagnózis és kezelés

forrás

Bianche Pagina

Akár ez is tetszhet