A Barthel-index, az autonómia mutatója

A betegek autonómiájának mérésére szolgáló Barthel-index egy egyetemesen elismert eszköz, és az egyik legmegbízhatóbbnak tekinthető a napi tevékenységek autonómiájának értékelésére.

Az ápolói szakmában használt mérési skálák közül a Barthel-index egy általánosan elfogadott referencia a betegek fizikai funkcióinak és autonómiájának értékelésére a napi tevékenységek során.

Széleskörű alkalmazása lehetővé teszi a szakmaközi nyelv egységesítését a kezelők között, valamint megkönnyíti a betegek önellátásának helyreállítását célzó célok megosztását a munkacsoporton belül.

A Barthel index használható neurológiai sérülések, szélütések, egyensúlyzavarok, ataxia, paraplégia stb.

A skálát az ápolónők adják be a betegnek mind a kórházba történő felvételkor, mind pedig a hazabocsátáskor, és lehetővé teszi a rehabilitációs intézmény teljesítményének felmérését is.

Az index tíz változót elemez, amelyek leírják a mindennapi élettevékenységeket (pl. étkezési, öltözködési, személyes higiéniai képességek, mosakodás és mások) és a mobilitást (elköltözés) szék lefekvés, séta vízszintes talajon, mászás és ereszkedés lépcsőn).

Minden elemhez egy pontszám tartozik, amely magától az elemtől és a páciens funkcionalitási fokától függően változik: teljes, csökkentett vagy hiányzó.

A magasabb összpontszám nagyobb valószínűséggel tud önállóan élni otthon, miután elbocsátották a kórházból vagy a tartós ápolási osztályról.

Az így kapott pontszám azt fejezi ki, hogy a beteg állapota milyen segítséget igényel a napi tevékenységek során.

A nulla érték teljesen függő beteget, míg a 100-as érték, ami a maximum, teljesen független beteget jelez.

Az értékelés képezi a rehabilitációs program kidolgozásáért felelős munkacsoport megbeszélésének alapját.

A csapatban orvosok, ápolónők, gyógytornászok és logopédusok találhatók.

A Barthel index helyes kitöltése érdekében bizonyos irányelveket figyelembe kell venni:

  • Fel kell jegyezni, hogy a beteg valójában mit csinál, és NEM azt, hogy mit tehetne.
  • A fő cél a függetlenség mértékének megállapítása bármilyen fizikai vagy szóbeli segítségtől.
  • A felügyelet szükségessége NEM teszi függővé a beteget.
  • A páciens teljesítményét az elérhető legjobb források felhasználásával kell megállapítani, mint például: közvetlen kérdések a barátoknak/rokonoknak/ápolóknak, de lehetőség szerint közvetlen megfigyeléssel is.
  • Fontos az elmúlt 24-48 óra teljesítményének felmérése.
  • Az egyik kategóriában a köztes pontszám azt jelenti, hogy a páciens az erőfeszítések több mint 50%-ában részt vesz.
  • Az autonómia elérése érdekében funkcionális segédeszközök használata megengedett.

erősségek:

  • egyszerű és gyorsan kezelhető;
  • lehetővé teszi az utólagos telefonos interjúkat.

Hiányosságok

  • az értékelés korlátozott hatóköre (a skála csak az alapvető funkciókat méri, és nem tartalmaz más területeket, például a kognitív funkciókat);
  • érzéketlen az apró változásokra.

Olvassa el még:

Emergency Live Még több…Élő: Töltse le újságja új ingyenes alkalmazását IOS és Android rendszerre

Stroke Care tanúsítvány a Freemont-i Memorial Hospital számára

Magasabb sztrók kockázat a mentálhigiénés rendellenességekkel küzdő veteránok számára

A szélütés problémát jelent a hosszú műszakban dolgozók számára

Cincinnati Prehospital Stroke Scale. Szerepe a sürgősségi osztályon

A prehospital mérlegek összehasonlítása a nagy elülső érelzáródás előrejelzéséhez a mentőautóban

Kórház előtti rohamkezelés gyermekbetegeknél: Útmutató a GRADE módszertan használatához / PDF

Forrás:

Doktor nővér

Akár ez is tetszhet