Ultrahang és mammográfia: mi a különbség és a célja ennek a két tesztnek, amelyek minden nő számára annyira fontosak

Ultrahang és mammográfia: az emlőrák nagy epidemiológiai jelentőségű daganat, a nők leggyakrabban diagnosztizált daganata

A legújabb statisztikák szerint 2.3-ban világszerte 2020 millió mellrákot diagnosztizálnak, és 685,000 XNUMX halálesetet.

Mammográfiás

Kimutatták, hogy a mammográfiás szűrés egyértelmű előnyökkel jár az emlőrákos halálozás csökkentésében.

A mammográfia ugyanis nélkülözhetetlen eszköz az emlőrák azonosításához, mivel lehetővé teszi annak legkorábbi stádiumában történő kimutatását.

A mammográfia javasolt és gyakorolható

– tünetmentes nőknél időszakos szűrővizsgálatra, 40 éves kortól ajánlott;

– tünetekkel járó nőknél, azaz mindazoknál, akik mellelváltozást, bőrbehúzódást, mellbimbóbehúzódást, szérumváladékot, tapintható csomókat mutatnak;

– operált nőknél utóvizsgálatra.

A vizsgálatot mammográffal végezzük, egy olyan eszközzel, amely ionizáló sugárzást használ, és általában minden emlő esetében 2 vetület felvételét jelenti.

Ezt a két vetületet különböző szögekben kapjuk meg az emlőmirigy teljes ábrázolásához.

A mammográfia a referenciateszt az emlődiagnosztikában, mivel jó szenzitivitással és specificitással, végrehajtási gyorsasággal rendelkezik, és széles körben elérhető.

Ez a teszt lehetővé teszi az elváltozásokra utaló mammográfiás jelek, például homályosság, mikromeszesedés (néha a rák egyetlen jele), az építészeti torzulások és a sűrűségi aszimmetriák értékelését.

A nagy sűrűségű emlőkkel rendelkező nőknél azonban a mammográfia érzékenysége csökken az átfedő fibro-ghianduláris szövetek miatt.

Ez a jelenség néha elfedheti a környezetükben található elváltozásokat, vagy hamis képeket eredményezhet.

Ilyen esetekben a mammográfiát ultrahanggal egészítik ki, amely jó érzékenységgel rendelkezik a sűrű mellekben.

Emlő ultrahang

Az emlő ultrahang az emlődiagnosztika alapvető része, az ultrahang használatán alapul, és nagyfrekvenciás lineáris szondákkal történik.

Előnyei az ionizáló sugárzás hiánya, a széles körű elérhetőség és az alacsony költség.

Fiatal, várandós vagy szoptatós nőknél ez a választott teszt, míg más esetekben a mammográfia kiegészítéseként végzik el.

Az emlő ultrahangja javasolt

– kétes vagy gyanús mammográfiás lelet esetén

– tünetekkel járó nőknél

– tünetmentes, magas örökletes kockázatú nőknél

– útmutatóként az intervenciós eljárásokhoz.

Az ultrahangos képalkotás lehetővé teszi a folyékony és szilárd típusú elváltozások megkülönböztetését, az elváltozások jellemzőinek értékelését a megfelelő fokú gyanakvás érdekében, a loko-regionális nyirokcsomók, műtéti hegek műtött nőknél, protetikai implantátumok esetén a periprotetikus szövetek vizsgálatát.

Az emlő ultrahang azonban csak alkalmanként képes azonosítani a mikromeszesedéseket

Ennek a tesztnek az egyik korlátja a rossz reprodukálhatósága, mivel ez egy operátorfüggő teszt.

Emiatt szisztematikusan és reprodukálható módon kell elvégezni, mind a mell, mind a hónalj üregeinek minden szektorát, többszöri vizsgálat alapján.

Tanácsaink és tippjeink / Vademecum:

A mammográfia és az ultrahang 2 egymást kiegészítő vizsgálat, melyek kombinációja nagyobb diagnosztikai pontosságot tesz lehetővé az emlőelváltozások felmérésében, különösen sűrű emlő esetén.

– Tünetmentes nők – rendszeresen végezzenek klinikai és mammográfiás szűrést, esetleg ultrahanggal kiegészítve (40 éves kortól).

– Tünetekkel küzdő nők – kellő időben vegyenek részt klinikai vizsgálaton, ultrahangon (fiatalabb nők esetében) vagy ultrahanggal kombinált mammográfián, hogy kizárják vagy megerősítsék a klinikai gyanút.

Olvassa el még

Emergency Live Még több…Élő: Töltse le újságja új ingyenes alkalmazását IOS és Android rendszerre

Mellrák: Minden nőnek és minden korosztálynak, a megfelelő megelőzés

Transzvaginális ultrahang: hogyan működik és miért fontos

Pap -teszt vagy Pap -kenet: mi ez és mikor kell megtenni

Mammográfia: „életmentő” vizsgálat: mi ez?

Mellrák: onkoplasztika és új sebészeti technikák

Nőgyógyászati ​​rák: mit kell tudni a megelőzésükről

Petefészekrák: tünetek, okok és kezelés

Mi a digitális mammográfia és milyen előnyei vannak

Melyek a mellrák kockázati tényezői?

A mellrákos nők nem kínálnak termékenységi tanácsokat

Etiópia, Lia Taddesse egészségügyi miniszter: Hat központ az emlőrák ellen

Mell önvizsgálat: hogyan, mikor és miért

A petefészekrák, a Chicagói Orvostudományi Egyetem érdekes kutatása: Hogyan éheztethetjük a rákos sejteket?

Fúziós prosztata biopszia: Hogyan történik a vizsgálat

CT (számítógépes axiális tomográfia): mire használható

Mi az EKG és mikor kell elektrokardiogramot csinálni?

MRI, a szív mágneses rezonancia képalkotása: mi ez és miért fontos?

Emlő MRI: mi ez és mikor készül

Lupus Nephritis (a szisztémás lupus erythematosus után másodlagos nephritis): tünetek, diagnózis és kezelés

Mi az a tűszívás (vagy tűbiopszia vagy biopszia)?

Pozitronemissziós tomográfia (PET): mi ez, hogyan működik és mire használható

CT, MRI és PET vizsgálatok: mire valók?

MRI, a szív mágneses rezonancia képalkotása: mi ez és miért fontos?

Urethrocisztoszkópia: mi ez és hogyan történik a transzuretrális cisztoszkópia

Mi a szupra-aorta törzsek (carotisok) Echocolordopplerje?

Sebészet: neuronavigáció és az agyműködés monitorozása

Robotsebészet: előnyök és kockázatok

Refraktív sebészet: mire való, hogyan kell végrehajtani és mit kell tenni?

Miokardiális szcintigráfia, a szívkoszorúerek és a szívizom egészségét leíró vizsgálat

Egyfoton emissziós számítógépes tomográfia (SPECT): mi ez és mikor kell elvégezni

Mi az a melltű biopszia?

Mi az EKG és mikor kell elektrokardiogramot csinálni?

MRI, a szív mágneses rezonancia képalkotása: mi ez és miért fontos?

Emlő MRI: mi ez és mikor készül

Mammográfia: Hogyan és mikor kell csinálni

Pap teszt: mi ez és mikor kell csinálni?

forrás

Brugnoni

Akár ez is tetszhet