Ultrahang és mammográfia: mi a különbség és a célja ennek a két tesztnek, amelyek minden nő számára annyira fontosak
Ultrahang és mammográfia: az emlőrák nagy epidemiológiai jelentőségű daganat, a nők leggyakrabban diagnosztizált daganata
A legújabb statisztikák szerint 2.3-ban világszerte 2020 millió mellrákot diagnosztizálnak, és 685,000 XNUMX halálesetet.
Mammográfiás
Kimutatták, hogy a mammográfiás szűrés egyértelmű előnyökkel jár az emlőrákos halálozás csökkentésében.
A mammográfia ugyanis nélkülözhetetlen eszköz az emlőrák azonosításához, mivel lehetővé teszi annak legkorábbi stádiumában történő kimutatását.
A mammográfia javasolt és gyakorolható
– tünetmentes nőknél időszakos szűrővizsgálatra, 40 éves kortól ajánlott;
– tünetekkel járó nőknél, azaz mindazoknál, akik mellelváltozást, bőrbehúzódást, mellbimbóbehúzódást, szérumváladékot, tapintható csomókat mutatnak;
– operált nőknél utóvizsgálatra.
A vizsgálatot mammográffal végezzük, egy olyan eszközzel, amely ionizáló sugárzást használ, és általában minden emlő esetében 2 vetület felvételét jelenti.
Ezt a két vetületet különböző szögekben kapjuk meg az emlőmirigy teljes ábrázolásához.
A mammográfia a referenciateszt az emlődiagnosztikában, mivel jó szenzitivitással és specificitással, végrehajtási gyorsasággal rendelkezik, és széles körben elérhető.
Ez a teszt lehetővé teszi az elváltozásokra utaló mammográfiás jelek, például homályosság, mikromeszesedés (néha a rák egyetlen jele), az építészeti torzulások és a sűrűségi aszimmetriák értékelését.
A nagy sűrűségű emlőkkel rendelkező nőknél azonban a mammográfia érzékenysége csökken az átfedő fibro-ghianduláris szövetek miatt.
Ez a jelenség néha elfedheti a környezetükben található elváltozásokat, vagy hamis képeket eredményezhet.
Ilyen esetekben a mammográfiát ultrahanggal egészítik ki, amely jó érzékenységgel rendelkezik a sűrű mellekben.
Emlő ultrahang
Az emlő ultrahang az emlődiagnosztika alapvető része, az ultrahang használatán alapul, és nagyfrekvenciás lineáris szondákkal történik.
Előnyei az ionizáló sugárzás hiánya, a széles körű elérhetőség és az alacsony költség.
Fiatal, várandós vagy szoptatós nőknél ez a választott teszt, míg más esetekben a mammográfia kiegészítéseként végzik el.
Az emlő ultrahangja javasolt
– kétes vagy gyanús mammográfiás lelet esetén
– tünetekkel járó nőknél
– tünetmentes, magas örökletes kockázatú nőknél
– útmutatóként az intervenciós eljárásokhoz.
Az ultrahangos képalkotás lehetővé teszi a folyékony és szilárd típusú elváltozások megkülönböztetését, az elváltozások jellemzőinek értékelését a megfelelő fokú gyanakvás érdekében, a loko-regionális nyirokcsomók, műtéti hegek műtött nőknél, protetikai implantátumok esetén a periprotetikus szövetek vizsgálatát.
Az emlő ultrahang azonban csak alkalmanként képes azonosítani a mikromeszesedéseket
Ennek a tesztnek az egyik korlátja a rossz reprodukálhatósága, mivel ez egy operátorfüggő teszt.
Emiatt szisztematikusan és reprodukálható módon kell elvégezni, mind a mell, mind a hónalj üregeinek minden szektorát, többszöri vizsgálat alapján.
Tanácsaink és tippjeink / Vademecum:
A mammográfia és az ultrahang 2 egymást kiegészítő vizsgálat, melyek kombinációja nagyobb diagnosztikai pontosságot tesz lehetővé az emlőelváltozások felmérésében, különösen sűrű emlő esetén.
– Tünetmentes nők – rendszeresen végezzenek klinikai és mammográfiás szűrést, esetleg ultrahanggal kiegészítve (40 éves kortól).
– Tünetekkel küzdő nők – kellő időben vegyenek részt klinikai vizsgálaton, ultrahangon (fiatalabb nők esetében) vagy ultrahanggal kombinált mammográfián, hogy kizárják vagy megerősítsék a klinikai gyanút.
Olvassa el még
Emergency Live Még több…Élő: Töltse le újságja új ingyenes alkalmazását IOS és Android rendszerre
Mellrák: Minden nőnek és minden korosztálynak, a megfelelő megelőzés
Transzvaginális ultrahang: hogyan működik és miért fontos
Pap -teszt vagy Pap -kenet: mi ez és mikor kell megtenni
Mammográfia: „életmentő” vizsgálat: mi ez?
Mellrák: onkoplasztika és új sebészeti technikák
Nőgyógyászati rák: mit kell tudni a megelőzésükről
Petefészekrák: tünetek, okok és kezelés
Mi a digitális mammográfia és milyen előnyei vannak
Melyek a mellrák kockázati tényezői?
A mellrákos nők nem kínálnak termékenységi tanácsokat
Etiópia, Lia Taddesse egészségügyi miniszter: Hat központ az emlőrák ellen
Mell önvizsgálat: hogyan, mikor és miért
Fúziós prosztata biopszia: Hogyan történik a vizsgálat
CT (számítógépes axiális tomográfia): mire használható
Mi az EKG és mikor kell elektrokardiogramot csinálni?
MRI, a szív mágneses rezonancia képalkotása: mi ez és miért fontos?
Emlő MRI: mi ez és mikor készül
Mi az a tűszívás (vagy tűbiopszia vagy biopszia)?
Pozitronemissziós tomográfia (PET): mi ez, hogyan működik és mire használható
CT, MRI és PET vizsgálatok: mire valók?
MRI, a szív mágneses rezonancia képalkotása: mi ez és miért fontos?
Urethrocisztoszkópia: mi ez és hogyan történik a transzuretrális cisztoszkópia
Mi a szupra-aorta törzsek (carotisok) Echocolordopplerje?
Sebészet: neuronavigáció és az agyműködés monitorozása
Robotsebészet: előnyök és kockázatok
Refraktív sebészet: mire való, hogyan kell végrehajtani és mit kell tenni?
Miokardiális szcintigráfia, a szívkoszorúerek és a szívizom egészségét leíró vizsgálat
Egyfoton emissziós számítógépes tomográfia (SPECT): mi ez és mikor kell elvégezni
Mi az EKG és mikor kell elektrokardiogramot csinálni?
MRI, a szív mágneses rezonancia képalkotása: mi ez és miért fontos?
Emlő MRI: mi ez és mikor készül
Mammográfia: Hogyan és mikor kell csinálni
Pap teszt: mi ez és mikor kell csinálni?